Tudásközpontú oktatás az OR-ZSE-n
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a tanévkezdésről, valamint a Holokauszt túlélők második generációját támogató programról.
Heisler András nyitja meg az idei tanévet az OR-ZSE-n, amely kapcsán azt emelte ki, az intézmény élén tavaly történt egy vezetőváltás, hiszen az addigi rektor, Schőner Alfréd nyugalomba vonult. Hatalmas munkát végzett, hiszen húsz év alatt a rabbiképző szemináriumból csinált egy egyetemet. Az utóda lett Vajda Károly, aki az első vezetője az egyetemnek, aki nem rabbivégzettséggel bír. Az első évben sok változás következett be, hiszen az a cél, hogy az OR-ZSE egy tudásközponttá fejlődjön, hogy itt egy olyan magas színvonalú oktatás legyen, ami hívószót jelent a fiatalok számára. Az egyetem legrégebbi képzése a rabbiképzés, az elnök szerint ezen a fakultáson több nagyon tehetséges fiatal tanul, így lehet reménykedni a felkészült utánpótlásban.
Az egyetem terveihez, fejlődéséhez persze pénz is kell, az OR-ZSE rendelkezik egyrészt állami támogatással, mint egy magyarországi felsőoktatási intézmény, de mellette a Mazsihisz is támogatja az intézményt a részükre folyósított járadékból. Mellette az egyetem is igyekszik saját forrásokat szerezni, elsősorban pályázatok útján. Arra a felvetésre, hogy az egyetem igyekszik-e visszaszerezni azt a fényét, ami a XX. század első és második felében jellemezte, Heisler András megjegyezte, nagyon nehéz összehasonlítani a különböző történelmi korszakokat, ma egészen más világ van, mint akár hatvan évvel ezelőtt, ma egészen más környezetben kell azt a munkát végezni, amit korábban végeztek az egyetem vezetői.
Az OR-ZSE előtt két akkreditációs eljárás áll, egyrészt a Doktori Iskolájuknak, majd maga az egyetemnek kell megfelelnie a szükséges elvárásoknak, a Mazsihisz vezetője ennek kapcsán azt emelte ki, nem csak hivatalból bizakodó, hanem egészen biztos abban, hogy sikerül az egyetemnek megugrania a lécet.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az elnöknek arról, hogy az OR-ZSE Doktori Iskolájának a vezetője egy nő lett, aki ráadásul nem is zsidó, Heisler András megismételte szavait, a cél egy tudásközpont létrehozása. A Doktori Iskola vezetője már több éve tanít itt az egyetemen, a tudása, elismertsége vitathatatlan, azaz el lehet mondani, szakembert választottak a doktori képzés vezetőjének.
A hitközségnek az egyetemen kívül több oktatási intézménye van, ezek közül a legújabb, az immár második tanévét kezdő szakgimnázium. Az iskola a hatalmas érdeklődés miatt új helyre kellett költözzön, ez nagyon nehéz volt, nem sikerült az államtól megfelelő ingatlant kapni, így az intézmény a Bálint Házba költözött. Ez egy pár évre megoldotta az elhelyezési gondokat, persze hosszabb távon kellene egy méltóbb hely a szakgimnáziumnak, ahol jelenleg 600 diák van.
Mellette ott van még a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium, itt 450 gyerek tanul, az óvodában a gyereklétszám csökkent, most új vezetéssel vágnak neki ennek a tanévnek.
Szeptember 1-én indult el a Zsidó Kulturális Fesztivál, arra a kérdésre, hogy ez a rendezvény mennyire profitorientált, a Mazsihisz elnöke megjegyezte, ez nem egyszerű kérdés, különösen a tao rendszer megszűnése óta, ezért idén olyan programot terveztek, aminek a végén nem lesz veszteséges a fesztivál. Ám mindezek mellett az sokkal fontosabb dolog, hogy a Zsidó Kulturális Fesztivál egy olyan üzenetet hordoz a magyar társadalom felé, amit meg kell tartani. A sikert illetően azt emelte ki Heisler András, hogy az előzetes jegyvásárlás alapján mondható, a Dohány utcai zsinagógában több teltházas koncert lesz, de másutt is, a többi helyszínen is hatalmas az érdeklődés.
A Mazsihisz elnöke beszélt arról a sikeres pályázatról, amelyet a Mazsöknél nyertek el, a Holokauszt túlélők második generációjának a támogatására. Mint elmondta, nagyon sok kutatás kimutatta, a Holokauszt túlélők gyermekeinek a traumáit. A közalapítvány nagyon helyesen felismerve ezt a helyzetet, így saját forrásból kiírt egy pályázatot százmillió forint értékben a második generáció szociális helyzetét segítendő. Ezzel a lépéssel, miután a Mazsök egy állami közalapítvány, jelenthető ki, az állam maga is elismeri, hogy ez egy létező probléma. A Mazsihisz a nyertes pályázatában egy olyan programot hirdetett meg, ahol csak a valóban rászorultakat támogatják, hangsúlyozottan nem pénzben, hanem szolgáltatásokban, az azokhoz való hozzáférésben. Heisler András véleménye szerint, ha a mostani program sikeres lesz, akkor erre a kormány is odafigyel, ami talán azt is jelentheti, hogy legközelebb nagyobb értékben lehet pályázatot kiírni. A pályázat előkészítő munkálatai elindultak, az adatfelvételek pedig szeptember közepén kezdődnek.
Arra a kérdésre, hogy ez hány embert érinthet, az elnök elmondta, csak becsléseik vannak, Kovács András készített egy szociológiai felmérést a hazai zsidóságról, e szerint körülbelül 40 ezer ember lehet, akik a második generációhoz tartoznak, ezeknek az embereknek nem mindegyike rászorult, de ha csak öt százalékuk érintett, akkor már az is kétezer embert jelent.
Mellette a Mazsihisz fenntart egy intézményt is, ahol olyan sérülteket látnak el, akik úgyszintén a Holokauszt túlélők második generációjához tartoznak, akiknek már nem élnek a szüleik, akik nem képesek önmagukat ellátni.
