„Az összetartás, összetartozás az a megbékélés” – Platthy Iván szerint június 4-e új értelmet kaphatna
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt, akivel a nemzeti összetartozás napjáról, a szomszédos országokkal való megbékélés lehetőségéről, valamint az állam és az egyházak viszonyának újragondolásáról beszélgettek. A párbeszéd középpontjában az a gondolat állt, hogy június 4-e nemcsak történelmi sebként, hanem a térségi együttműködés és a kiengesztelődés napjaként is értelmezhető lenne.
Június 4-e mint lehetőség
Platthy Iván elmondta: a múlt heti beszélgetésük után többen érdeklődtek nála, hogyan gondolja a nemzeti összetartozás napjának új megközelítését. Szerinte június 4-e alkalmas lehetne arra, hogy Magyarország ne csupán önmagában emlékezzen 1920 következményeire, hanem a környező országokkal közösen, a megbékélés jegyében keressen új hangot.
Úgy látja, az ötlet már olyanokhoz is eljutott, akik döntési helyzetben vannak, és nem zárták ki annak lehetőségét. Kérdés, hogy ilyen rövid idő alatt lehet-e konkrét találkozót szervezni, de maga a gondolat már mozgásba hozott embereket.
Platthy szerint mindez összekapcsolható azzal a külpolitikai iránnyal is, amely a V4-ek kibővítéséről, Ausztria, Németország és a környező uniós országok szorosabb együttműködéséről szól. A cél az lenne, hogy Magyarország megítélése a térségben és az Európai Unióban is pozitívabbá váljon.
Az egyházaknak is lehet feladatuk
M. Kende Péter felvetette: ha az állam valóban új értelmet szeretne adni a nemzeti összetartozás napjának, akkor ehhez az egyházak segítségére is szükség lehet. Ez azonban csak akkor működhet, ha az állam és az egyház viszonya új alapokra kerül.
Kende külön hangsúlyozta, hogy a „politikai kereszténység” kifejezéstől idegenkedik. Nem a kereszténységgel vagy a keresztényekkel van baja, hanem azzal, amikor bármely vallást politikai eszközzé alakítanak.
Platthy ehhez kapcsolódva elmondta: előző nap egy online beszélgetésen vett részt Várszegi Asztrikkal, Fabiny Tamással és Steinbach Józseffel. A beszélgetés egyik központi témája szintén az volt, hogy rendszerváltás idején az állam és az egyház kapcsolatát újra kell építeni, mert az egyházak hitelessége ezen is múlik.
Tiszta lappal kell indulni
Platthy Iván szerint az elmúlt évek függőségi viszonyai nem tettek jót az egyházak megítélésének. Úgy látja, az egyházak elnémultak, miközben olyan kérdésekben lenne fontos társadalmi szerepük, mint a szegénység, a népesedés, a klímaváltozás vagy a migráció.
Azt is elmondta, hogy az érintett minisztérium tervezi a négy nagy egyház vezetőivel való egyeztetést. Mivel az új kormány még csak néhány hete működik, ez szerinte időt igényel, de a szándék megvan.
Platthy szerint ebben a helyzetben tiszta lapokra van szükség: nem a függőség, hanem a közös célok mentén kell újrarendezni az együttműködést. Úgy fogalmazott, az egyházak akkor nyerhetnek vissza bizalmat, ha nem politikai szereplők kegyét keresik, hanem saját társadalmi küldetésüket vállalják.
A megbékélésnek már vannak egyházi példái
A beszélgetésben elhangzott, hogy az egyházak bizonyos területeken már mutattak példát a megbékélésre. Platthy felidézte: a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a szlovák püspöki kar korábban közös megbékélési dokumentumot írt alá az esztergomi bazilikában. Hasonló kapcsolatok épültek a román, horvát, szlovén és osztrák egyházi vezetésekkel is.
Ez azt jelenti, hogy a nemzeti és történelmi feszültségek oldására már léteznek egyházi utak és gyakorlatok. Platthy szerint ezekre lehetne építeni, ha június 4-ét nemcsak emléknapként, hanem a térségi kiengesztelődés napjaként is meg akarják jeleníteni.
Bocsánatkérés helyett következmények
A beszélgetés élesebb része az egyházak belső hitelességi válságáról szólt. Platthy szerint kevés, ha egyházi vezetők állandóan bocsánatot kérnek. A következményeket annak kell levonnia, aki a hitelességi válságot előidézte.
M. Kende Péter ehhez hozzátette: ezt végső soron a híveknek is meg kell ítélniük. Ha elfogadnak egy vezetőt, az más helyzet, de ha egy közösség megtisztulást vár, akkor ennek alulról is el kell indulnia.
Platthy szerint a megtisztulás nemcsak felülről lefelé, hanem alulról fölfelé is történik. Mindenkinek magába kell néznie, és csak ezután kérheti számon ugyanezt a következő szinten. Ezt nemcsak egyházi, hanem társadalmi kérdésnek is tekinti: könnyű korrupcióról beszélni, miközben a hétköznapi életben sokan maguk is kikerülik a szabályokat.
A megbékélés tüze
Platthy Iván visszatért eredeti javaslatához: szerinte elképzelhető lenne, hogy Magyarország és a környező országok képviselői, akár az egyházakkal közösen, meggyújtsák a megbékélés tüzét.
„Az összetartás, összetartozás az a megbékélés” – fogalmazott. Szerinte ezzel a jövő nemzedékének is erős példát lehetne mutatni: a történelmi emlékezet nemcsak sérelmek őrzését jelentheti, hanem közös gesztusokat, párbeszédet és új politikai kultúrát is.
M. Kende Péter a beszélgetés végén úgy fogalmazott: Platthy Iván ismét feladatot adott a hivatalos szereplőknek. A javaslat lényege világos: június 4-e nem veszítene a súlyából, ha a gyász és az emlékezés mellett a megbékélés is helyet kapna benne.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
