„A szegénységnek női arca van” – Karácsony Mihály szerint a nyugdíjasok ügye nem állhat meg a Szép-kártyánál
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke volt. A beszélgetés a nyugdíjasoknak ígért Szép-kártya-támogatásról, a legalacsonyabb nyugdíjak rendezéséről, a nyugdíjreform szükségességéről és az idősellátás súlyos férőhelyhiányáról szólt. Karácsony szerint jó irány, hogy a kormány nem egységes tömbként kezeli a nyugdíjasokat, de a valódi feladat most kezdődik: igazságosabb és fenntarthatóbb rendszert kell kialakítani.
Jön a Szép-kártya, de nem mindenkinek ugyanannyi
Karácsony Mihály szerint a közeljövőben várható a nyugdíjasoknak ígért Szép-kártyáról szóló kormányzati intézkedés. A miniszterelnök korábbi nyilatkozatai alapján azok a nyugdíjasok, akiknek az ellátása 250 ezer forint alatt van, 200 ezer forintos Szép-kártyát kapnának. Ezt élelmiszerre, rekreációra, orvosi kezelésre és gyógyszerre lehetne felhasználni.
A számok súlyos képet mutatnak: körülbelül 1,3 millió olyan nyugdíjas van, akinek a folyósított ellátása 250 ezer forint alatt marad. Karácsony külön kiemelte, hogy ennek a csoportnak mintegy háromnegyede nő. Ezzel kapcsolatban idézte tanítómesterét, Kósa Magdát: „a szegénységnek női arca van”.
A 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők 100 ezer forintos Szép-kártyát kapnának. Ők nagyjából 600 ezren vannak. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkezők, akik közel százezren lehetnek, nem részesülnének ebből a támogatásból.
A differenciálás önmagában fontos fordulat
M. Kende Péter szerint az új kormány egyik első pozitív intézkedése lehet, hogy nem egységesen kezeli a nyugdíjasokat. Karácsony Mihály is ezt tartja az egyik legfontosabb változásnak: a korábbi logikával szemben most megjelenik a differenciálás.
Felidézte, hogy korábban, amikor mindenki egyformán kapott támogatást, az igazságtalan hatást eredményezett, hiszen teljesen más helyzetben van az, akinek a 200 ezer forint a havi nyugdíjánál is több, és az, aki jóval magasabb ellátásból él. Karácsony szerint lehet vitatni a mostani sávokat, lehetne finomabb lépcsőzést alkalmazni, de már az is előrelépés, hogy a rendszer felismeri: a nyugdíjasok helyzete nem egyforma.
A 120 ezer forintos minimum még nyitott kérdés
A beszélgetésben előkerült a 120 ezer forintos minimum nyugdíj ügye is. Karácsony Mihály szerint erről egyelőre nincs konkrét hír. Úgy látja, a pénzügyminiszternek először az idei költségvetést kell rendbe tennie, mert az szerinte félrevezető adatokra, eltitkolt kiadásokra és hibás előfeltevésekre épült.
A következő fontos pont az augusztusi költségvetési munka lehet: ekkor kerülhet napirendre az idei büdzsé módosítása és a jövő évi költségvetési terv. Karácsony szerint a legalacsonyabb nyugdíjak rendezése ebben a folyamatban jelenhet meg érdemben.
Inflációkövetés helyett méltányosabb indexálás
A nyugdíjrendszer egyik legnagyobb problémája Karácsony szerint az indexálás módja. A jelenlegi inflációkövető rendszer miatt a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől. Ma már az átlagbér és az átlagnyugdíj között körülbelül 50 százalékos különbség van, ami súlyos elszegényedési folyamatot jelez.
Karácsony emlékeztetett: a korábbi vegyes indexálás, amely a bérek alakulását is figyelembe vette, kedvezőbb volt a nyugdíjasoknak. A teljes inflációkövetésre való átállással szerinte a nyugdíjasokat „szegénységi csúszdára” ültették.
A most meglengetett ígéret, hogy a béreket is figyelembe vennék a jövőbeni emeléseknél, szerinte jó irány lehet. Ennél azonban még jobb megoldásnak tartaná azt a brit típusú rendszert, ahol az infláció, a bérnövekedés vagy egy fix százalék közül mindig a nyugdíjasok számára kedvezőbb alapján történik az emelés.
A nyugdíjreform több, mint pénzügyi kérdés
Karácsony Mihály szerint a nyugdíjreformról szóló szakmai anyagokat újra elővették. A két fő követelmény ismert: a rendszer legyen igazságosabb és fenntarthatóbb. A kettő összehangolása azonban nehéz lesz.
Úgy látja, ha pénzügyi szakembert kérdeznek, a fenntarthatóság kerül előtérbe, ha szolidárisabb gondolkodót, akkor a méltó időskor és az igazságosság. A nyugdíjpolitika azonban nem merülhet ki a pénzügyminisztériumi logikában.
A Nyugdíjas Parlament áttekintette a kormány tagjainak feladat- és hatásköreit rögzítő rendeletet, és csalódással látta, hogy az idősek ügye nagyon szűken jelenik meg benne. Karácsony szerint az idősekkel való gondoskodás legalább tizennégy minisztériumot érint: a honvédelmi tárcánál ott van a szolgálati nyugdíj, a technológiai területen a Gondosóra, az igazságügyben az idősek sérelmére elkövetett cselekmények fokozott védelme, a belügynél pedig például a szenior sport és a kapcsolódó szolgáltatások kérdése.
Bódis Krisztinával egyeztetnének
A Nyugdíjas Parlament ezért találkozót kezdeményez Bódis Krisztinával, akinek feladata a több tárcát érintő kérdések koordinációja. Karácsony szerint ebből a munkából alakulhat ki a nyugdíjreform valódi tartalma.
A cél nemcsak az, hogy a nyugdíjak összege rendeződjön, hanem hogy az idősödés egész intézményi környezete működőképesebb legyen. Ide tartozik az otthonápolás, a jelzőrendszeres segítségnyújtás, az önkormányzati ellátások, az idősek jogi védelme és az egészségügyi-szociális szolgáltatások rendszere is.
20 ezer új idősotthoni férőhely: ez lenne a nagy lépés
Karácsony Mihály külön kiemelte a miniszterelnök egyik ígéretét: 20 ezer új bentlakásos idősotthoni férőhely létesítését. Ezt olyan fontosnak tartja, hogy azt mondta: ha ez megvalósul, ő maga kezdeményezne szoborállítást a kormányfőnek.
A jelenlegi helyzet ugyanis drámai. Körülbelül 58 ezer férőhely van, miközben nagyjából 60 ezren várakoznak. A Ratkó-korszakban született nemzedék most ér abba az életkorba, amikor tömegesen jelenik meg az intézményi ellátás iránti igény.
Karácsony szerint ez a generáció egész életében szűk keresztmetszetekkel találkozott: amikor óvodás volt, kevés volt az óvoda, amikor iskolás, kevés volt az iskola, most pedig idősotthoni férőhelyből nincs elég.
A szendvicsgeneráció nyomása
M. Kende Péter felvetette, hogy a Ratkó-gyerekek után hamarosan a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása is komoly nyomást helyez a rendszerre. Karácsony ezt a „szendvicsgeneráció” problémájával kapcsolta össze.
Ez az a korosztály, amely egyszerre gondoskodik idős szüleiről és saját gyermekeiről. A helyzetet nehezíti, hogy az urbanizáció miatt a családok gyakran szétszakadtak: a középgeneráció városban él, miközben az idős szülők kisebb településeken maradtak, ahol romlik az infrastruktúra és szűkülnek a szolgáltatások.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
