A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.09.07.
Megszűnik a pedagógusképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Szakítva az eddigi társelnöki rendszerrel új elnökséget választott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) – közölte a párt frissen megválasztott elnöke.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bejelentette, közvetítésével helyi tűzszünet lépett életbe, annak érdekében, hogy helyre tudják állítani a Zaporizzsjai Atomerőmű külső áramellátását.
Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök bemutatta a B’Yachad végleges jelöltlistáját, amelyet Yair Lapid ellenzéki vezető Yesh Atid pártjával közösen állítottak össze, mig Benjamin Netanjahu miniszterelnök csak me hivja össze a testületet a fennmaradó jelöltek jóváhagyására.
Belföldi hírek:
Megszűnik a pedagógusképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Debreceni Egyetem tanévnyitó ünnepi, nyilvános szenátusi ülésén vasárnap. A kabinet szakít az előző kormány megosztó politikájával, amelynek következtében széttagolttá vált a pedagógusképzés – mondta Lannert Judit. Hozzátette, ennek részeként kiléptetik a pedagógusképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, jelenleg a folyamat méltányos és jogszerű lebonyolításának kialakításán dolgoznak. A többi képzőhelyen olyan egységes, átlátható és magas színvonalú pedagógusképzés kialakítását segítik, amely egyszerre épít a magyar felsőoktatás értékeire és megfelel a 21. század követelményeinek – ígérte a miniszter.
Szakítva az eddigi társelnöki rendszerrel új elnökséget választott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) – közölte a párt frissen megválasztott elnöke. Tóth-Benedek Csanád elmondta: az MKKP szombati taggyűlése az elnökség október 15-ig tartó mandátuma előtt tartott tisztújítást. A testület döntése alapján a párt szakított az eddigi ötfős társelnöki rendszerrel és háromfős elnökséget választva működik tovább. Tájékoztatása szerint a két elnökhelyettes Várady Zoltán és Budai Sándor lett, az újonnan megválasztott elnökség mandátuma négy évre szól. Jelezte: a párt eddigi két társelnöke: Kovács Gergely (XII. kerületi polgármester) és Döme Zsuzsanna (IX. kerületi alpolgármester) nem indult a vezetői tisztségekért.
Külföldi hírek:
Politikai síkon Netanjahu mesterségesintelligencia-videót tett közzé, amelyben Zohran Mamdani New York-i polgármestert, Ali Hámenei utódját és Recep Tayyip Erdoğant ábrázolta úgy, mintha Netanjahu választási vereségét ünnepelnék. A videó a közelgő izraeli belpolitikai küzdelem hangulatát tükrözte. Ugyanakkor a Golán-fennsíkon egy szerény, előregyártott házakból álló település kapott Trump-nevet; a New York Times szerint a helyiek idegenkednek attól, hogy politikai szimbólummá váljanak. Egy gázai aktivista nyilvánosan békét kért Izraellel, a Hamászt tette felelőssé a háborúért, és találkozót szorgalmazott Donald Trumppal.
Ciszjordániában Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete látogatást tett Turmusz Ajjában, egy Ramallah közelében fekvő palesztinai településen, ahol a lakosság mintegy 80 százaléka amerikai állampolgársággal is rendelkezik. Huckabee találkozott azoknak a palesztinai-amerikaiaknak a családtagjaival, akiket telepesek öltek meg vagy támadtak meg. A nagykövet a telepesek erőszakos akcióit „terrorizmusnak” minősítette, és „súlyos következményeket” követelt. Hangsúlyozta, hogy a bűncselekmény bűncselekmény, a terror pedig terror, és Izraelnek érdeke, hogy fellépjen a néhány száz fősnek tartott szélsőséges csoport ellen. A látogatás hátterében az állt, hogy az elmúlt hetekben Qusra és más települések környékén ismét fellángolt a telepesek erőszakos tevékenysége: földeket gyújtottak fel, konvojokat támadtak meg, és újabb letartóztatások történtek, köztük egy sorkatona esetében. A New York Times vendégesszéje szerint a telepesek erőszaka „új magasságokba” ért, és nem csupán elszigetelt szélsőségesekről van szó.
Gázában a sárga vonaltól keletre – az izraeli ellenőrzés alatt álló sávban – az IDF a saját közlése szerint palestinai tűzre válaszul csapott le. A hadsereg a tűzszünet „kirívó megsértésének” nevezte az esetet, izraeli katona nem sérült meg. A 2025 őszi megállapodás első fázisa után a sárga vonal választja el az izraeli katonai ellenőrzésű területeket azoktól a zónáktól, ahol a palesztinai lakosság mozgása engedélyezett. A fegyverszünet törékenységét mutatja, hogy napokkal korábban az izraeli erők nappali rajtaütésben fogták el a Hamász belső biztonsági apparátusának vezetőjét, Moeen al-Arabeedet; palestinai források szerint a műveletben civilek, köztük gyerekek is meghaltak.
A libanoni fronton az izraeli hadsereg közölte, hogy Dél-Libanonban, a biztonsági zónában állomásozó erői ellen a Hezbollah drónt indított. Az egyik eszközt elfogták, izraeli katona nem sérült meg. A támadásra válaszul az IDF hajnalban csapásokat indított. A hadsereg szerint a júniusban kezdődött és szeptember elején is tartó művelet során megtisztították a Hezbollah számára stratégiai fontosságú Ali at-Taher gerinc alatti alagútrendszert; a létesítményeket az izraeli értékelés szerint Irán finanszírozta és tervezte, évtizedek alatt építették ki. Benjámin Netanjahu kormánya ismételten leszögezte: Izrael addig nem vonul ki a libanoni biztonsági sávból, amíg a Hezbollahot teljesen le nem fegyverzik. Libanoni egészségügyi források szerint az izraeli légicsapásokban többen meghaltak és tucatnyian megsérültek.
Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök bemutatta a B’Yachad végleges jelöltlistáját, amelyet Yair Lapid ellenzéki vezető Yesh Atid pártjával közösen állítottak össze. Bennett a tel-avivi rendezvényen „az elmúlt generáció legtehetségesebb és legeredményorientáltabb Knesszet-jelöltlistájának” nevezte a csapatot. Szerinte a listán tapasztalt képviselők, korábbi vezető tisztségviselők és az október 7-i támadások során harcoló katonák is szerepelnek. Bennett és Lapid frakciói már korábban közzétették saját listáikat, a végleges közös jelöltsort azonban most mutatták be, a pártok számára kedden lejáró, este 10 órás határidő előtt. Közben a Likudban tovább nőtt a feszültség: a párt tagjait arról értesítették, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök kedden összehívná a testületet a fennmaradó jelöltek jóváhagyására. Több miniszter, képviselő és helyi pártvezető is arra kérte egyébként Netanjahut, hogy csak olyan új jelölteket emeljen a listára, akik egyértelmű választási előnyt jelenthetnek.
Külföldi hírek (Világ):
Nepálban a hetekkel korábbi villámárvizek halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta az 1300-at, több ezer ember még mindig eltűnt; a kínai–nepáli határon, Tibetben is folytatódtak a mentések. Kínában, Jiangxi tartomány Suicsuan megyéjében a Saudel tájfunhoz kapcsolódó sárlavina egy falut temetett be: egy halott, tizenegy eltűnt, tizenkét ház rongálódott. Indonéziában a tervezett új főváros, Nuszantara közelében, Kelet-Kalimantánban a katasztrófavédelem és a légierő légi oltással próbálta megfékezni a tüzeket. Zöld-foki-szigeteken, Fogón egy diákokat szállító busz lezuhant egy lejtőn, legalább 21-en meghaltak. Iránban, a Hamadán–Szandadzsi úton egy fékhiba miatt felrobbant tartálykocsi tíz halálos áldozatot követelt. Görögországban Tanagra légibázisán egy F-4 Phantom zuhant le légibemutatón, mindkét pilóta meghalt. Zágrábban tízezrek tüntettek, hogy a Gospićban illegálisan lerakott, mintegy 37 ezer tonna veszélyes hulladékot szállítsák el. Indonéziában Prabowo Subianto ingyenes iskolai étkeztetési programjához kapcsolódóan közel kétezer, zömmel diák betegedett meg feltételezett ételmérgezésben.
Az iráni–amerikai konfliktus újabb tengeri fordulatot vett. A CENTCOM közölte, hogy három, a Forradalmi Gárdához köthető iráni olajszállítót semmisített meg, miután Teherán rakétákat lőtt két amerikai hadihajóra; amerikai katona nem sérült meg. Irán a Hormuzi-szorosban három tartályhajó és három, állítása szerint amerikai kötődésű hajó elleni csapásról számolt be, és figyelmeztetett a „nem engedélyezett víziutakra”. Trump pénteken „apróságnak” nevezte az iráni konfliktust, ugyanakkor felvetette, hogy hamarosan csapást mérhetnek a Natanz közeli, megerősített Pickaxe-hegyre. Törökország mediációs erőfeszítéseket folytatott, Erdoğan a SAE elnökével egyeztetett. A Forradalmi Gárda Szisztán és Beludzsisztán tartományban „terrorsejtet” számolt fel, amely szerinte amerikai–izraeli kapcsolatokkal bírt. A Hormuzi-szoros körüli események azonnal éreztették hatásukat a kőolajpiacon.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bejelentette, közvetítésével helyi tűzszünet lépett életbe, annak érdekében, hogy helyre tudják állítani a Zaporizzsjai Atomerőmű külső áramellátását – közölte a karpat.in.ua. Az Ukrajnában található, orosz ellenőrzés alatt álló atomerőmű augusztus 20. óta külső áramellátás nélkül működik, és vészhelyzeti dízelgenerátorokra támaszkodik a létfontosságú biztonsági rendszereinek hűtéséhez. A NAÜ közlése szerint fogytán vannak az erőmű dízelolaj tartalékai, és napokon belül teljes áramkimaradás fenyegeti, hacsak nem állítják helyre az áramellátást, vagy nem gondoskodnak az üzemanyag pótlásáról. Az ukrán szakemberek szombaton kezdik meg az áramvezetékek javítását, miután az érintett területet aknamentesítették.
Oroszország és Ukrajna – Donald Trump elnök közvetítésével – ideiglenes, városokra vonatkozó csapásmentességet hirdetett. Vlagyimir Putyin háromnapos leállást rendelt el a Kijev elleni csapásokra, Volodimir Zelenszkij pedig késznek mutatkozott arra, hogy Moszkvát ne támadja szombattól hétfőig. Az amerikai küldöttek, Jared Kushner és Steve Witkoff előbb Moszkvában találkoztak Putyinnal, majd Kijevbe utaztak. A Kreml „rendkívül őszinte” és konstruktív tárgyalásokról beszélt, amelyek során az amerikaiak „számos ötletet” vázoltak fel. A gesztus ellenére a harctéren nem állt meg a vérontás: orosz rakétatámadás két embert ölt meg Bucsában, Kijev megyében, és lakóházakat rongált meg; Dnyipropetrovszk megyében, Kamianszkében orosz légicsapás négy halálos áldozatot és öt sebesültet követelt, egyikük kritikus állapotban volt. Ukrajna pénzügyminisztere, Szerhij Marcsenko eközben 32,6 milliárd dolláros külső finanszírozási hiányról beszélt a következő évre. A tárgyalások tehát inkább szünetet, mint béketervet hoztak, de a 2026-os évben ez volt az egyik legritkább, kölcsönös gesztus a két főváros között.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt vasárnap a keleti Szász-Anhalt tartományban legalább 44 százalékos szavazati aránnyal földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a kulcsfontosságú tartományi választásokon – derült ki két közszolgálati műsorszolgáltató exit polljaiból. Az eredmény Németország második világháború utáni történelmében az első szélsőjobboldali tartományi kormányt hozhatja hatalomra, de még túl korai lenne megmondani, hogy az AfD-nek van-e elegendő szavazata az abszolút többséghez, amely lehetővé tenné számára, hogy először egyedül kormányozzon egy tartományt. „Ma történelmet írtunk” – nyilatkozta örömmel Ulrich Siegmund, a bevándorlásellenes AfD 35 éves listavezető jelöltje Szász-Anhalt tartományban. Friedrich Merz kancellár jobbközép CDU-ja messze lemaradva a második helyen végzett, körülbelül 18,5 százalékot szerezve az ARD és a ZDF televíziós csatornák exit polljai szerint.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 26 – 30 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
