„A múlt nélkül nincs jövő” – Grósz Andor a zsidó közösségek erősödéséről és az OR-ZSE megújításáról
A Pirkadat szeptember 7-i adásában Breuer Péter Prof. dr. Grósz Andorral, a MAZSIHISZ elnökével és a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnökével beszélgetett az európai szélsőségek erősödéséről, a közelgő zsidó újévről, a magyarországi zsidó közösségek helyzetéről, valamint az OR-ZSE és a Páva utcai központ jövőjéről. Grósz szerint az elmúlt zsinagógai évben több területen sikerült előrelépni, de az intézményi háttér megújítása továbbra is sürgető feladat.
Aggasztó az AfD előretörése
A beszélgetés elején a németországi választási eredmények kerültek szóba.
Grósz Andor szerint aggasztó, hogy az AfD erős pozícióba került, miközben a szélsőbal és a szélsőjobb bizonyos kérdésekben közeledik egymáshoz.
Úgy fogalmazott, ez nemcsak a zsidó közösségek problémája, hanem az egész európai kulturális és politikai tér számára komoly kihívás.
Szerinte ugyanakkor pánik helyett politikai és társadalmi ellensúlyt kell építeni.
„Mindenképpen oda kell figyelni, de nem kell megijedni.”
Hozzátette, Magyarországon is fontos feladat, hogy se a szélsőjobb, se a szélsőbal ne tudjon meghatározó teret nyerni.
Közösségépítés, fiatalok, vidék
Ros Hásáná közeledtével Grósz Andor az 5786-os év eredményeiről is beszélt.
Kiemelte a közösségépítést, a fiatalok bevonását, a vallási és közösségi élet infrastrukturális megerősítését, valamint a vidéki zsidóság támogatását.
Szerinte az elmúlt évben nemcsak a működő hitközségek váltak láthatóbbá, hanem olyan településeken is sikerült megjeleníteni a helyi zsidó múltat, ahol ma már nincs szervezett közösségi élet.
„A múlt nélkül nincs jövő.”
Grósz szerint a történelmi emlékezet akkor kap valódi értelmet, ha a jelen közösségeit is képes erősíteni.
Új közösségek alakulhatnak
A MAZSIHISZ elnöke hangsúlyozta, hogy nemcsak vidéken, hanem Budapesten is érzékelhető erősödés.
Új körzetek alakultak, illetve továbbiak létrejötte is várható.
A vidéki zsidóság helyzetéről szólva felidézte, hogy a holokauszt a vidéki közösségeket különösen súlyosan pusztította el, de szerinte ma már több helyen látható újjáéledés.
„Nem pislákol a zsidó élet, hanem remélem, hogy erősödik is.”
Az OR-ZSE felújítása nem halasztható sokáig
A beszélgetés egyik fő témája az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épületének állapota volt.
Grósz szerint Balázs Gábor rektor plasztikusan fogalmazott, amikor „romkocsmához” hasonlította az épületet, de a probléma valós.
Az intézmény közel 150 éves, és az infrastruktúra jelentős része elavult.
Grósz elmondta, hogy az előző kormányzati ciklusban több lépést is tettek az állami támogatás megszerzésére, és születtek kormányhatározatok is, amelyek azonban végül nem valósultak meg.
Az új kormánnyal is megkezdődtek az egyeztetések.
„Reményeim szerint legalább a tervezés meg fog indulni az elkövetkezendő néhány hónapban.”
Állami döntés kell a valódi megújuláshoz
Grósz szerint az OR-ZSE felújítása messze meghaladja a fenntartó anyagi lehetőségeit.
Úgy látja, az államnak ugyanúgy szerepet kell vállalnia a zsidó egyetem infrastrukturális megújításában, ahogy más történelmi egyházak felsőoktatási intézményeinél tette.
A MAZSIHISZ mindent megtesz a folyamat előmozdításáért, de a beruházás nagyságrendje miatt kormányzati döntés nélkül nem lehet érdemben továbblépni.
A Páva utcai központnak is tovább kell fejlődnie
Grósz Andor a Holokauszt Dokumentációs Központ jövőjéről is beszélt.
Szerinte a Páva utcai intézmény építészetileg és infrastrukturálisan működőképes, de tartalmilag tovább kell fejleszteni.
A több mint húsz éve megnyílt központnak a 21. század elvárásaihoz igazodó, interaktívabb szemléletre lenne szüksége.
Grósz szerint a holokauszt történetét bemutató intézményeknek a fiatalabb generációk megszólítására is alkalmasnak kell lenniük.
A Sorsok Háza társadalmi találkozóhellyé válhatna
A beszélgetésben előkerült a Sorsok Háza is.
Grósz szerint Budapestnek nincs szüksége két egymástól független holokausztintézményre.
Azt tartaná célszerűnek, ha a Sorsok Háza és a Páva utcai központ egymást kiegészítő rendszerben működne.
A Sorsok Háza szerinte lehetne olyan hely, ahol időszakos kiállítások, társadalmi rendezvények és közösségi programok kapnak helyet.
„A társadalom különböző rétegeinek a találkozási pontjává, és főleg a fiatalok találkozási pontjává” kellene válnia.
Az új évben is folytatódik az építkezés
A műsor végén Grósz Andor a közelgő Ros Hásáná alkalmából jókívánságokat fogalmazott meg.
Azt kívánta, hogy az új zsinagógai év békét, eredményeket és további közösségi erősödést hozzon.
A MAZSIHISZ előtt álló feladatokat nem új kezdetként, hanem a már elindított munka folytatásaként látja: több fiatal, erősebb vidéki közösségek, méltóbb intézményi környezet és olyan zsidó közélet a cél, amely egyszerre őrzi a múltat és építi a jövőt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
