„Amit az előző kormány évekig mulasztott, azt most ennek a kormánynak rövid idő alatt be kellene hozni” – Boros Péterné a közszolgálat feszültségeiről
A Pirkadat augusztus 12-i adásában M. Kende Péter Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökével beszélgetett a szociális ágazat bérrendezéséről, a közalkalmazotti rendszer újragondolásáról és a közétkeztetésben dolgozók helyzetéről. Boros szerint a türelmetlenség érthető: számos, hosszú évek óta halogatott problémára várnak gyors megoldást, miközben a dolgozók már konkrét kormányzati döntéseket szeretnének látni.
A szociális ágazat már nem akar tovább várni
Boros Péterné szerint a szociális terület béremeléséről már két egyeztetés is történt, de a konkrét döntés továbbra is a kormány előtt van.
A szakszervezetek a Tisza-kormány programjában szereplő 25 százalékos, úgynevezett nulladik lépésként meghirdetett béremelés végrehajtását várják.
„Amit az előző kormány évekig mulasztott, azt most ennek a kormánynak rövid idő alatt be kellene hozni” – fogalmazott.
Hozzátette: ez valóban nehéz helyzet az új kabinet számára, de a szociális ágazatban már nem pusztán fizetésekről van szó. Ha nincs elegendő megfelelően megfizetett szakember, a megmaradó dolgozókra még nagyobb teher jut, miközben az ellátás minősége is romlik.
A 25 százalék minden dolgozóra vonatkozzon
A szakszervezet konkrét javaslatot tett arra, miként valósuljon meg az emelés.
A céljuk az, hogy a 25 százalék valóban minden érintett munkavállalónál megjelenjen, és ne különböző pótlékokkal vagy eltérő számítási módokkal veszítsen értékéből.
Emellett már a következő lépést is kidolgozták: 2027. január 1-jétől új bértáblát szeretnének, amely a képzettséghez és a fizetési fokozathoz igazodva rendezné a kereseteket.
Boros szerint az ágazat megtartóereje csak kiszámítható és hosszabb távú bérrendszerrel javítható.
Visszahoznák a közalkalmazotti keretrendszert
Az MKKSZ ennél szélesebb változtatásban gondolkodik.
Boros szerint érdemes lenne ismét egységesebb közalkalmazotti rendszerben kezelni több olyan területet, amelyeket az elmúlt években külön jogállások alá szerveztek.
Ide sorolta a pedagógusokat, az egészségügy és a kultúra dolgozóit is.
„A széttöredezettséget kizárólag az tudja megoldani, hogyha van egy kerettörvény az intézményhálózatra” – mondta.
A közigazgatás saját speciális szabályozást igényelne, míg a Munka Törvénykönyvének módosításánál a munkavállalói jogok erősítését tartja szükségesnek.
Augusztus 20. előtt szeretnének konkrétumot
A szakszervezetek azt javasolták, hogy augusztus 19-ére hívják össze a szociális ágazati érdekegyeztető fórumot.
Boros szerint jó lenne, ha az ünnep előtt már konkrét kormányzati bejelentés születne.
A munkavállalók ugyanis a kormányváltást április 12-től számítják, ezért azt szeretnék, ha a bérrendezés hatása nem csak hónapokkal később jelenne meg.
A szakszervezeti elnök úgy fogalmazott: a dolgozók már májustól vagy júniustól indokoltnak tartanák az emelt bérek elszámolását.
Megszerveződtek a közétkeztetés dolgozói
A beszélgetés új témája a közétkeztetés volt.
Az MKKSZ-en belül megalakult az ágazat országos alapszervezete, mert a dolgozók között egyre erősebb az igény az érdekképviseletre.
Boros szerint itt különösen látványosak a bérkülönbségek.
Ugyanazért a munkáért és ugyanakkora felelősségért az egyik fenntartónál akár 30–50 százalékkal magasabb fizetés járhat, mint egy másiknál.
Másfél-kétmillió ember ellátása múlik rajtuk
A közétkeztetésben dolgozók naponta gyermekeket, időseket és kórházi betegeket látnak el, összességében másfél-kétmillió embert.
A rendszer azonban rendkívül széttagolt.
Fenntartó lehet önkormányzat, önkormányzati társulás, állami intézmény, magánvállalkozás vagy nagy közétkeztetési cég.
A szakmai követelmények ettől még ugyanazok, a bérek viszont jelentősen eltérnek.
Boros szerint vannak olyan helyek, ahol a magasabb fizetést kizárólag az kényszerítette ki, hogy egyszerűen elfogytak a munkavállalók.
Még közfoglalkoztatotti bér is előfordul
A közétkeztetésben egyszerre jelenik meg a minimálbér, a garantált bérminimum, a közalkalmazotti jogállás és helyenként még a közfoglalkoztatotti fizetés is.
Boros szerint ez különösen nehezen védhető egy olyan területen, amely nagy felelősséggel és sokszor komoly szakmai tudással jár.
A nyári hőség ráadásul tovább növelte a terhelést.
Sok konyhában nincs megfelelő klimatizálás, miközben a dolgozóknak forró üzemi környezetben kell folyamatosan helytállniuk.
Egységes alsó bérhatárt szeretnének
A közétkeztetésben dolgozók ezért saját illetménytábla-javaslatot dolgoztak ki.
Ennek lényege egy országosan garantált minimum lenne.
„Van egy minimum, amit mindenütt akarnak, hogy megadjon az állam, és ezt finanszírozza, és csak e fölött lehessen többletet adni” – ismertette Boros.
A kezdeményezők levelet írtak Magyar Péter miniszterelnöknek és az érintett tárcák vezetőinek is.
Erősödik a munkavállalók szervezkedési kedve
Boros Péterné szerint az utóbbi időszakban több ágazatban is érzékelhető, hogy a dolgozók könnyebben fordulnak szakszervezethez.
Úgy látja, valamelyest csökkent a korábbi félelem, bár teljesen nem tűnt el.
A közétkeztetés országos szerveződését ennek egyik fontos jelének tartja.
Szerinte a következő időszak egyik nagy kérdése az lesz, hogy a kormány mennyire teszi intézményessé az érdekegyeztetést, és milyen gyorsan tud kézzelfogható választ adni azokra a problémákra, amelyek több közszolgálati ágazatban már évek óta halmozódnak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
