„Ebben fölőrlődik a gyerek, fölőrlődik a pedagógus” – Miklósné Nagy Ágota az oktatás átalakításáról
A Pirkadat szeptember 30-i adásában M. Kende Péter Miklósné Nagy Ágotával, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alelnökével beszélgetett az amerikai tanárszakszervezeti delegáció magyarországi látogatásáról, az Oktatási Hivatal körüli bizonytalanságról, a pedagógus-továbbképzés új rendszeréről és a Nemzeti alaptanterv átalakításának szükségességéről. Szóba került az osztálylétszámok problémája, a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzete és a pedagógusoknak ígért béremelések ügye is.
Amerikából jöttek tanulmányozni, hogyan maradt talpon a PDSZ
A PDSZ jelenleg egy 15 fős amerikai tanárszakszervezeti delegációt lát vendégül. Miklósné Nagy Ágota elmondta, hogy az amerikai partnerrel már a kilencvenes években is volt kapcsolatuk, ezt az elmúlt években újították fel. A delegációt főként az érdekli, hogyan tudott egy magyar szakszervezet az elmúlt tizenhat év körülményei között működőképes maradni, milyen módszereket használt, és milyen kapcsolatokat épített ki civil és kisebbségi szervezetekkel.
A vendégek többek között szakmai és civil szervezetekkel, diákokkal, Karácsony Gergellyel és Iványi Gáborral is találkoznak. A látogatás egy korábbi amerikai út viszonzása, és a PDSZ abban bízik, hogy az egyhetes program mindkét fél számára használható tapasztalatokat ad.
Az Oktatási Hivatalra szükség van, de stabilitás kellene
Az Oktatási Hivatal körül kialakult személyi bizonytalanságot komoly problémának látja. A vezetőváltások és az új kinevezésekkel kapcsolatos hírek a hivatal dolgozóiban is bizonytalanságot okoztak, amit a szakszervezet már tavasszal érzékelt.
Miklósné Nagy Ágota ugyanakkor nem tartja fölösleges bürokratikus szervezetnek az Oktatási Hivatalt. Éppen ellenkezőleg: az érettségi, a továbbképzések és számos más terület miatt fontos szakmai és irányító szerepe van. Azt tartaná kívánatosnak, hogy az intézmény megbízható, magas színvonalú szakmai központként működjön, és kiszámítható környezetet teremtsen az oktatás szereplőinek.
Lazulhat a továbbképzések központosítása
A pedagógus-továbbképzés rendszerének módosítását több ponton kedvezőnek tartja. Az ötévenkénti, 120 kredites kötelezettség megmaradna, de megszűnne az a rendszer, amelyben a kreditek jelentős részét kötelezően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzéseiből kellett teljesíteni. Ezek továbbra is választhatók lennének, de más szolgáltatók és képzési formák is nagyobb teret kapnának.
A gyakornokok esetében megszűnne a NAT-vizsga kötelezettsége, és megjelenne az intézményi belső továbbképzés is. Ezt különösen jó iránynak tartja, mert így egy iskola saját maga dönthetné el, milyen helyi problémákra, pedagógusi vagy tanulói igényekre szeretne képzést szervezni.
Nyitott kérdések ugyanakkor maradtak. Egy kredit hatvan perc képzést jelent, miközben a pedagógus kieső óráit helyettesíteni kell, fel kell készülnie, adott esetben vizsgáznia is kell. Arról még nincs világos kép, hogyan számolják majd el mindezt. Fontosnak nevezte viszont, hogy a már megkezdett, akár többéves képzések kreditjei ne vesszenek el.
A NAT átalakítását nem szabad elsietni
A Nemzeti alaptanterv módosítását sürgető kérdésnek tartja, de egyúttal hosszú távú stratégiai munkának is. Nem támogatna gyors, kapkodó átalakítást, mert a NAT évekre meghatározza a gyerekek és a pedagógusok mindennapjait.
Külön problémának látja az általános iskola felső tagozatának helyzetét. Saját férje hasonlatát idézve úgy fogalmazott, az általános iskola ma olyan, mint a „Búcsúszimfónia”: negyedik után elmennek egyes gyerekek gimnáziumba, hatodik után újabbak, nyolcadik után pedig mindenki továbbáll, miközben a közösségek folyamatosan átalakulnak. Szerinte újra kellene gondolni, mi legyen az ötödik–nyolcadik évfolyam valódi szerepe a 21. századi oktatásban.
A szakszervezet szeretne részt venni ebben a munkában, más szakmai szervezetekkel együtt. Miklósné Nagy Ágota azt tartaná helyesnek, ha nem egyetlen szereplő határozná meg az irányt, hanem több szakmai nézőpont ütközne.
A papíron huszonkét fős osztály valójában akár negyvenöt is lehet
Saját alsó tagozatos tapasztalatait is behozta a beszélgetésbe. Jelenleg 29 fős osztályt tanít, amelyben kéttanítási nyelvű és általános tanrendű gyerekek is vannak, mellettük pedig több, külön támogatást igénylő tanuló.
A jelenlegi elszámolási rendszerben bizonyos sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek kettő, esetenként három főnek számítanak. Így egy papíron 22 fős osztály terhelése akár 40–45 fős közösségével is felérhet. „Ebben fölőrlődik a gyerek, fölőrlődik a pedagógus” – mondta.
Éppen ezért nem pusztán a hivatalos létszámokat, hanem a tényleges pedagógiai terhelést tartaná fontosnak figyelembe venni az osztályok kialakításakor.
A pénzügyi ígéretek teljesítését még várják
A béremelésekről és egyéb juttatásokról jelenleg a szakszervezet sem tud többet annál, mint ami nyilvánosan elhangzott. Miklósné Nagy Ágota abban bízik, hogy a NOKS-dolgozók megkapják a beígért emeléseket, és az arra jogosult kollégák év végéig a jubileumi jutalmakhoz is hozzájutnak.
A hosszabb távú változásokat azonban nemcsak a pénzügyi döntésektől várja. A szabályozási rendszer, a NAT, a továbbképzés és az iskolai struktúra átalakítása egyaránt olyan folyamat, amely szerinte csak alapos szakmai egyeztetéssel hozhat valódi javulást.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
