„Nincs külön két önkormányzat” – Boros Péterné szerint a dolgozók nélkül nem lehet újjáépíteni a rendszert
A Pirkadat szeptember 30-i adásában M. Kende Péter Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnökével beszélgetett az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről, a köztisztviselői bérekről és életpályáról, valamint a szakszervezetek helyéről az új érdekegyeztetési rendszerben. A beszélgetés napján újabb kormányzati tárgyalásra készültek, ahol az MKKSZ azt szeretné elérni, hogy a munkavállalók képviselete ne utólag értesüljön az önkormányzatokat érintő döntésekről, hanem már azok előkészítésében is részt vehessen.
Egységes önkormányzati fellépés után jöhet a munkavállalói oldal
Boros Péterné fontos fejleménynek nevezte, hogy az önkormányzati szövetségek előző nap közösen fogalmazták meg követeléseiket. Szerinte erre szükség is volt, mert a települések jelentős része komoly pénzügyi nehézségekkel küzd. Különösen a magas adóerő-képességű önkormányzatok helyzetét emelte ki, amelyeknek a szolidaritási hozzájárulás olyan terhet jelenthet, hogy saját bevételeiket sem tudják kellő mértékben helyben felhasználni.
Elmondása szerint huszonöt város mérlegeli, hogy az október 15-én esedékes újabb befizetést képes-e vagy egyáltalán akarja-e teljesíteni. A szakszervezet szempontjából azonban mindennek közvetlen munkaerőpiaci következménye is van: ha egy önkormányzat forráshiányos, az a hivatalokban és intézményekben dolgozók bérében, létszámában és munkakörülményeiben is megjelenik.
A szakszervezet már a döntések előkészítésénél ott akar lenni
Boros Péterné levélben kérte Lőrinc Viktóriától, hogy az önkormányzati egyeztetésekbe az MKKSZ-t is vonják be, legalább tanácskozási joggal. Azzal érvelt, hogy a szakszervezet más nézőpontot képvisel, mint az önkormányzati szövetségek: nekik a foglalkoztatási jogviszony, az életpálya, a bérezés, a kollektív jogok és az érdekegyeztetés szabályai jelentik a fő területet.
„Nincs külön két önkormányzat. Az egyikben vannak a dolgozók, a másikban meg az önkormányzatiság” – fogalmazott. Szerinte a települési működés és az ott dolgozók helyzete nem választható szét, ezért a munkavállalói érdekképviseletet is be kell vonni azokba a bizottságokba, amelyek döntései később a dolgozók mindennapjait határozzák meg.
Tizenhét éve változatlan az illetményalap
A közelgő tárgyalásra a szakszervezet részben olyan követelésekkel készült, amelyeket már korábban is megfogalmazott. Ezek között szerepel a központilag finanszírozott, 2008 óta változatlan 38 650 forintos illetményalap 80 ezer forintra emelése.
Boros Péterné azt is szeretné, ha visszaállítanák a köztisztviselői életpálya korábbi megbecsülésének egyes elemeit, köztük a 13. havi fizetést. A részleteket ugyanakkor az új gazdasági és jogi környezethez kell igazítani, ezért a korábbi követeléseket is át kívánják tekinteni az államtitkársággal.
Különösen igazságtalannak tartja azt a korábbi döntést, amely bizonyos kistelepüléseken 15 százalékos béremelést adott a köztisztviselőknek, miközben a dolgozók mintegy negyven százaléka kimaradt belőle. A kérdést nem politikai oldalról közelítette meg: szerinte ugyanazt a közszolgálatot végzi az, aki kis településen dolgozik, mint aki egy nagyobb városban.
A leépítés gyorsabb volt, a felépítés hosszabb lesz
Az önkormányzati rendszer elmúlt éveiről Boros Péterné úgy beszélt, hogy a problémák nem egyszerűen átmeneti gazdasági nehézségekből következtek. Szerinte voltak olyan időszakok is, amikor a gazdaság jobban teljesített, mégsem jutott elegendő figyelem és forrás sem a helyi önkormányzatokra, sem az ott dolgozó humán erőforrásra.
Az önkormányzati szövetségek közös fellépését ezért egy új szakasz kezdetének tekinti. „Egy leépítő szakasz volt. Én nagyon örülök a tegnapi napnak, mert elindul a felépítő szakasz” – mondta. Arra ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az újjáépítés hosszabb folyamat lesz, miközben a dolgozók már most türelmetlenek, mert sok év nehézségét viselik magukkal.
A tagdíj adómentességét is kérnék
A beszélgetés végén a szakszervezeti tagdíj beszedésének kérdése került elő. Az MKKSZ azt szeretné, ha helyreállna annak lehetősége, amit Boros Péterné korábban jogszerűtlenül elvett rendszerként jellemzett, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy saját szervezetük nem kívánná kötelezően ezt az utat használni.
Szerinte a dolgozók számára továbbra is fontos a választás szabadsága, mert vannak, akik nem szeretnék, hogy tagságuk egy központi rendszerben látható legyen. Az MKKSZ ezért saját tagnyilvántartást és többféle fizetési lehetőséget működtet.
Új javaslatként azt is felvetik, hogy a szakszervezeti tagdíj legyen adómentes. Mivel a szervezet nem kap állami támogatást, ezt egyszerre tekintenék anyagi segítségnek és annak elismerésének, hogy a szakszervezetek a társadalmi békéhez és a szervezkedés szabadságának gyakorlásához is hozzájárulnak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
