A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.08.09.
Tovább tart a kánikula, még érvényes a másodfokú hőségriasztás.
Centikkel emelkedik a Duna vízszintje, Paks biztonságosan üzemel.
Kedden választja meg az új köztársasági elnököt a parlament.
Izrael szembeszáll az amerikai elnök gázai béketervével.
Hírek:
Bár némileg enyhült a kánikula, azért továbbra is nagyon meleg van, emiatt tegnap óta változatlanul érvényes a harmadfokúról másodfokúra mérsékelt hőségriasztás. A tartósan rendkívüli időjárás megviseli a szervezetet. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a krónikus – elsősorban szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi – betegségben szenvedők, továbbá a szabadban dolgozók. A magas hőmérséklet növeli a kiszáradás, a hőkimerülés és a hőguta kialakulásának veszélyét – erre is figyelmeztetnek a szakemberek. A nap folyamán ezért rendszeresen kell inni, lehetőleg vizet és a megszokottnál nagyobb mennyiségben. A legmelegebb órákban – jellemzően 11 és 15 óra között – kerülni kell, hogy tartósan a napon legyünk és a megerőltető fizikai tevékenységet is.
A klímakutató szerint a hónap második felében is Magyarország felett lesz Európában a legnagyobb hőmérsékleti anomália. A szokásosnál akár 15-25 százalékkal is szárazabb lehetnek a következő hetek. Az éjszakák sem lesznek frissítőek, 20 fok körül alakul majd a hőmérséklet, de helyenként 25 fok is lehet. Ürge-Vorsatz Diána úgy látja, ha ez a tendencia fennmarad, „nyár végére nagy bajban leszünk”. Mint mondta, a hőség további áldozatokat szedhet és ez a mezőgazdasági termelésre is kihat. Az energiával továbbra is ajánlatos takarékoskodni és ugyanez érvényes a vízre is.
A Duna vízszintje a héten lassan ugyan, de emelkedett, így a paksi atomerőmű helyzete egyelőre megnyugtató, stabil – közölte a miniszterelnök. Magyar Péter úgy fogalmazott, indokolt az óvatos optimizmus, miután sikerült fenntartani az ország energia-egyensúlyát. Az energetikai miniszter ehhez hozzátette, ez azoknak a családoknak az érdeme, amelyek tudatosan csökkentették fogyasztásukat, és azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek alkalmazkodtak a rendkívüli körülményekhez. Kapitány István köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki hozzájárult a helyzet kezeléséhez. A hét második felében sok eső esett a Duna ausztriai szakaszának vízgyűjtőin és így esély látszik további vízszint-emelkedésre is.
A kormány eheti ülésén a jelenlegi energiaválság tanulságai alapján átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el. Bővítik az energiatároló kapacitásokat, korszerűsítik a villamos energia hálózatot, valamint szélenergia és geotermikus beruházásokat indítanak el. Átláthatóbbá teszik a háztartási napelemes rendszerek hálózati csatlakozási folyamatát. A fejlesztéseket hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg, összesen 868 milliárd forint értékben. Mint elmondták, a beruházások elsősorban az energiaellátás biztonságát szolgálják. Magyar Péter miniszterelnök kiemelte, fel kell készülni arra is, ha ismét olyan helyzet alakul ki, mint az előző hetekben.
Az energiával kapcsolatos válsághelyzet az Orbán-kormány öröksége – emlékeztetett Radnai Márk, a Tisza párt alelnöke. Közben az is kiderült, hogy Lázár János már tavaly év végén elismerte, hibáztak, amikor nem építettek nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt. Az egykori miniszter egy parlamenti bizottságban azzal érvelt, hogy ezek a tározók alkalmasak lennének a víz visszatartására. Szavai cáfolják a már ellenzéki Fidesz jelenlegi képviselőinek állításait, melyek szerint az új kormány a felelős azért, hogy az országot készületlenül érte a történelmi aszály és a hőség. Lázár János annak idején elmondta, hogy az Orbán-kormányon belül nagy viták voltak a kérdésről, de – szavai szerint – végül nem döntötték el, hogy mit akarnak.
A parlament a tervek szerint kedden választja meg az új köztársasági elnököt. Jelölni holnap délelőttig lehet még. A Tisza-párt frakciója Baka Andrást javasolja a tisztségre, amely Sulyok Tamás két héttel ezelőtti távozásával üresedett meg. A Fidesz azt közölte, a választás szerintük közjogilag érvénytelen lesz, ezért kár megtartani. Baka András ugyan nem volt az egykori MDF tagja, de a párt országos listájáról a rendszerváltás utáni első szabad választáson bejutott a parlamentbe. Egy év után azonban lemondott mandátumáról, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjává választották. 2008-ban tért haza és akkor a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett. A 2010-es kormányváltás után azonban többször kritizálta az akkori Fidesz–kormányt, ami miatt egyszerűen megszűntették a Legfelsőbb Bíróságot, a helyére létrehozott Kúria élére pedig más elnököt választottak.
Az országgyűlés így holnaptól ismét kétnapos rendkívüli ülést tart. A héten ugyan szintén lett volna tanácskozás, de azt végül is a hőség és az energiaválság miatt elhalasztották. Holnap délutántól a képviselők tárgyalnak majd a közneveléssel összefüggő törvények módosításáról. A javaslat értelmében a köznevelési intézmények visszakapják szervezeti és szakmai autonómiájukat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy a tervek szerint helyreállítják a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogait is. Ruff Bálint azt is közölte, napirendre kerül az idei költségvetés módosítása is. A büdzsét még tavaly nyár elején fogadta el az akkori fideszes többségű parlament és a gazdasági helyzet azóta jelentősen módosult.
Izrael addig nem hagyja el a Gázai övezetet, amíg nem fegyverzik le teljesen a Hamasz palesztin terrorszervezetet. Ezt közölte az izraeli kormányfő az amerikai elnök által létrehozott Béketanács javaslatára, amelyet állítólag a palesztinok elfogadtak. Benjámin Netanjahu viszont jelezte, az új tervezettel szemben is megmaradtak a fenntartásaik. Kétségesnek tartja ugyanis, hogy sikerülhet lefegyverezni a Hamaszt és demilitarizálni az övezetet. A 2023 októberi terrortámadás után Izrael megszállta Gázát. Most vissza kellene vonulniuk egy szűkebb – a térség 47 százalékát jelentő – tengerparti sávra és egy azt körülölelő területre. Csakhogy Izrael ragaszkodik a jelenleg ellenőrzött vonalakhoz, amit Netanjahu is megerősített.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága egy belső e-mailben kért kreatív és szokatlan ötleteket a katonáktól arra, hogyan lehetne térdre kényszeríteni Iránt. Elemzők szerint ez azt tükrözi, hogy patthelyzet alakult ki Donald Trump közel-keleti háborújában. A légicsapások nem hozták meg eddig a kívánt eredményt, ugyanakkor szárazföldi csapatok küldése komoly kockázattal jár. Az elnök előzőleg új csapásokkal fenyegette meg a perzsa államot, de aztán meggondolta magát, miután az Öböl menti országok közvetítői, köztük a szaúdi trónörökös közbelépett, és telefonon meggyőzte őt. Szakértők úgy látják, a fő gondot az jelenti, hogy nem értek el érdemi eredményt az iráni nukleáris létesítmények megsemmisítésében, noha a tavalyi csapások után azt állították, hogy az már lényegében meg is történt. A legutóbbi támadásokkal nem sikerült azt sem elérni, hogy Irán ne fenyegesse a Hormuzi szoros hajózását.
Az ukrajnai háborúban minden korábbinál súlyosabb csapásokkal igyekeznek helyzetüket javítani a szembenállók. Kijevet és környékét a hét közepén tömeges orosz légitámadás érte. A hatóságok azt közölték, hogy huszonhatan meghaltak, több mint ötvenen megsebesültek, miközben megrongálódtak lakóházak és civil létesítmények is. Az orosz védelmi minisztérium szerint szállítási, logisztikai és elosztóközpontokra mértek csapást. Eközben viszont az ukrán elnök arról számolt be, hogy hadserege két, Oroszország belsejében működő olajfinomítót támadott. Volodimir Zelenszkij szerint jelentős károkat okoztak.
Az uniós tagállamok többsége a külső határok megerősítését sürgette azon a rendkívüli tanácskozáson, amelyet a Ceutában kialakult migrációs válság miatt hívtak össze. Az előző héten kezdődött tömeges a határátlépés és mintegy 72 ezer ember jutott be a Marokkóval határos észak-afrikai spanyol enklávéba. Közülük mintegy 70 ezren már visszatértek Marokkóba, de az incidensnek volt majdnem száz halálos áldozata is. Huszonkét tagállam közös fellépést sürgetett az unió külső határainak megerősítésére, közben Olaszország egy hónapra visszaállította az ellenőrzést a Spanyolországból érkező utasokkal szemben, Franciaország pedig megerősítette a spanyol határnál szolgálatot teljesítő rendőri erőket. A belügyminiszterek most szorgalmazták a csempészhálózatok elleni fellépést és a hírszerzési együttműködés javítását is. Ez annál is fontosabb, miután a spanyol hírszerzés szerint újabb roham várható Ceutában.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD reformokat szorgalmaz a magyar gazdaságban. Most megjelent országjelentésük arra figyelmeztet, hogy ha a magyar gazdaságpolitika alapszerkezete változatlan marad, az államadósság 2045-re nagyjából megduplázódhat. A szervezet – amelynek Magyarország is tagja – túl soknak tartja a költségvetés hiányát és a felvett hitelek kamatterhét. Szerintük javítani kell a közkiadások hatékonyságát és erősíteni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A gazdasági minisztérium közleménye rámutat, hogy az OECD osztja a kormányzati helyzetértékelést a megörökölt terhekről, és a hazai tervekkel egybevágó lépéseket javasol.
Bár az idei Sziget Fesztivál hivatalosan csak kedden kezdődik, már a mai nulladik napon is gazdag programmal várják az érdeklődőket. Több mint negyven hazai előadó, színész, énekes és együttes lép fel az idén nyolcvan éves Bródy János dalaival. A fesztivál főszervezője elmondta, hogy a hőség sem lehetetleníti el a programokat. Ha kevés lesz például az áram, akkor bekapcsolják az aggregátorokat, és akkor arról működnek, tehát le tudnak válni a központi hálózatról – emlékeztetett Gerendai Károly. Arról is beszélt, hogy az idei rendezvényre is sok külföldit várnak és természetesen a fellépők között is rengeteg nemzetközileg ismert szereplő lesz.
Időjárás:
És most vissza az időjáráshoz: kissé enyhül a kánikula, de még mindig nagyon meleg lesz. Derült, száraz, napos idő várható. Mérsékelt marad a szél. Napközben 30 és 35 fok között lesz a hőmérséklet, estére 12 és 20 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején ismét érkezik egy hőhullám.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
