„A szarvát letörték” – Kis-Benedek József szerint Trump választási veresége után nem várható nagy támadás Irán ellen
Az amerikai félidős választás után kialakult helyzetről, egy újabb Irán elleni csapás esélyeiről, a Hormuzi-szoros sorsáról és a térség országainak félelmeiről beszélgetett M. Kende Péter Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel a Pirkadat november 6-i adásában. A vendég szerint Donald Trump a vereség után már nem rendelkezik akkora szabadsággal, mint korábban, és az év hátralévő részében nem valószínű nagyobb katonai akció Irán ellen.
Pofon a választóktól
M. Kende Péter azzal indította a beszélgetést, hogy az amerikaiak döntöttek, és Donald Trump „irdatlan nagy pofont” kapott. Az elnök maga is elismerte, hogy a vereség egyik oka az iráni háború körüli események voltak, ugyanakkor azt is jelezte, hogy erősen gondolkodik egy újabb csapáson. A műsorvezető maga nem látta jelét annak, hogy ez a következő két-három hónapban valóban bekövetkezne.
Kis-Benedek József egyetértett vele, bár hozzátette, hogy Trumpon nagyon nehéz eligazodni, és ez ezután sem lesz másként. „A szarvát letörték” – fogalmazott, vagyis az elnök a jövőben nem élvezheti azt a mozgásteret, amellyel eddig rendelkezett. Az sem biztos szerinte, hogy a vámemelés, amelyet Trump komoly fegyverének tart, minden esetben működni fog.
Az iráni elgondolások a szakértő szerint kettősek. A választások előtt Trump azt mondta, nem fog támadni, a szóban forgó szigetet mégis megtámadták. Nagyobb akciót azonban belátható időn belül nem tart valószínűnek, mert ahhoz kongresszusi jóváhagyás kellene, és ebben a helyzetben nem tudja elképzelni, hogy az elnök megkapja. Ha mégis enélkül lépne, kellemetlen helyzetbe kerülne, akár egy impeachment is előkerülhetne, ami „egyáltalán nem hiányzik neki”.
Izrael egyedül nem lép
A műsorvezető úgy látta, az iráni vezetés most hátradőlhet, és tovább készülhet arra, amire egyébként is készült volna, ami leginkább Izraelnek fáj. Felvetette azt is, hogy a 2001. szeptember 11-i merényletek után az amerikai elnök olyan jogosítványt kapott, amely terrorfenyegetés esetén önálló döntést is lehetővé tesz, bár ennek megítélése kockázatos. Izrael pedig az amerikaiak nélkül semmit nem tud tenni.
A vendég úgy látja, egyelőre az sem világos, mi az amerikai szándék, milyen javaslatokat tesznek a nemzetbiztonsági szervek és a titkosszolgálatok az elnöknek. A kongresszusi felhatalmazást nem várja: furcsa volna, ha éppen ahhoz adnának felhatalmazást, ami a választási bukás egyik oka volt. Izraelben sem stabil a helyzet, úgy tűnik, Gadi Eisenkot alakíthat kormányt, ha sikerül neki, de itt is sok a kérdés. Bizonytalan belpolitikai helyzetben, mindkét országban, háborút indítani meglehetősen kockázatos.
A kulcs a Hormuzi-szoros
Trumpot elsősorban az érdekli, hogy megnyissák a Hormuzi-szorost. Ha az iráni vezetésnek „van egy kis esze”, kihasználja a lehetőséget, és megnyitja a szorost, attól kezdve ugyanis nem volna jogos az amerikai beavatkozás. Az irániak azonban meglehetősen keményfejűek, így újra bizonytalan helyzet alakulhat ki, amely nemcsak az érintett három országnak, hanem az egész világnak árt.
M. Kende Péter emlékeztetett arra, hogy a szoros megnyitása esetén Irán vámot szedhetne az áthaladó hajóktól. Ez összességében nem olyan jelentős pénz, Trumpot mégis az zavarhatja leginkább, hogy nem ő ellenőrzi az egész folyamatot.
Elmaradt felvonulás
Arra a kérdésre, hogy milyen haderő állomásozik a térségben, Kis-Benedek József azt felelte: éppen azért nem képzelhető el rövid időn belül egy támadás, mert a felvonulás elmaradt. Annyi látszik, hogy az amerikai követségek és képviseletek nélkülözhető személyzetét, főleg a családtagokat, kivonták. Ilyenkor a gyakorlat szerint Németországban helyezik el őket az Egyesült Államok helyett, többek között ezért is fontos ország Németország.
Egy támadáshoz legalább egy, inkább két anyahajó-köteléket kellene a térségbe vezényelni, erről azonban nincs információja, sőt ezeknél a hajókötelékeknél inkább a feltöltés van folyamatban. Kisebb támadást a térségben lévő erőkkel is végre lehetne hajtani, például egy sziget ellen. A műsorvezető úgy vélte, egy ilyen akcióval Trump semmit nem érne el, legfeljebb ellencsapásra késztetné Iránt. A vendég ebben egyetértett: az atomlétesítmények szét vannak telepítve, és nem hiszi, hogy az irániak válasz nélkül hagynák a támadást, ahogy ezt meg is mondták.
Az arab országok nem akarnak háborút
M. Kende Péter arra is kíváncsi volt, hogyan gondolkodhatnak a térség többi országai, köztük Szaúd-Arábia és Egyiptom. A szakértő válasza: a térség országai, különösen az arab államok, semmiféle háborút nem akarnak, mert egyértelműen számolnak azzal, hogy az irániak megtámadják azokat az objektumokat, amelyek az amerikaiakat segítik, és mindenekelőtt az amerikai objektumokat. Politikailag és katonailag is kockázatos vállalkozás volna, amelyet Trump most nem biztos, hogy felvállal.
„Hiba volt megtámadni annak idején Iránt”
Arra a kérdésre, hogy az iráni történet 2026 végéig előretekintve „elképesztő öngól” volt-e, a szakértő igennel felelt: hiba volt megtámadni Iránt, és ez a választási eredményeken is látszik, de még inkább a következményeken, elsősorban az olajárak emelkedésén. Ez megzavarta a világot, és most is zavarja. Szükség volna egy proaktív iráni lépésre, a Hormuzi-szoros megnyitására: akkor nem volna indok arra, hogy az Egyesült Államok megtámadja a területet. Az atomprogramnak csak bizonyos részletei ismertek, a legtöbb nem, mert az irániak rejtve hajtják végre.
Kis-Benedek József ebben az évben nem tart valószínűnek újabb akciót: már csak egy hónap van hátra, és a karácsonyt, újévet ünneplő erőkre is gondolni kell. Izrael sem fogja erőltetni a dolgot, mert tudja, hogy eredményt úgysem érne el, viszont maga ellen hangolná a térség országait, és az európai válaszok sem maradnának el. Trumpon egyelőre azt látja, hogy kijelentései ellenére „sebeit nyalogatja”: számoltak azzal, hogy nem nyerik meg a választást, de ekkora bukásra nem, ez nagyon nagy bukás a Republikánus Pártnak.
A beszélgetőtársak abban maradtak, hogy jövő héten folytatják, és ha a világpolitika úgy hozza, akár az orosz–ukrán háborúval foglalkoznak majd.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
