Pirkadat: Dr. Gémesi György – Vízhiány és pótlás

„Ma olyan 6000 milliárd forint kellene a föld alá” – Gémesi György szerint az ivóvízhálózat felújítása nem várhat tovább

A Pirkadat augusztus 10-i adásában Breuer Péter dr. Gémesi Györggyel, Gödöllő polgármesterével beszélgetett a tartós hőség és szárazság következményeiről, a másodfokú vízkorlátozásról, az elöregedett ivóvízhálózatról és a hulladékgazdálkodás átalakításáról. A polgármester szerint az új kormány előtt hatalmas feladatok állnak: egyszerre kell biztosítani a mindennapi szolgáltatásokat, megkezdeni az infrastruktúra felújítását és úgy elkölteni az uniós forrásokat, hogy legyen, aki a beruházásokat valóban meg is valósítja.

Három hónapja nem esett érdemi eső Gödöllőn

Gémesi György a hétvégén kerékpárral járta be Gödöllő környékét, és lesújtónak nevezte, amit a földeken látott.

„A napraforgó teljesen kis fejekkel befordulva, kukorica becsavarodva és kiszáradva. Tehát ebből nagy baj lesz” – mondta.

A térségben mintegy három hónapja nem esett számottevő csapadék. A mezőgazdaság következményeinek kezelése ugyan nem önkormányzati feladat, a vízellátás biztosítása viszont közvetlenül érinti a település mindennapjait.

Másodfokú vízkorlátozás van Gödöllőn

A lakossági korlátozás értelmében tömlőből nem lehet öntözni, autót mosni, medencét tölteni vagy automata öntözőrendszert használni. Kisebb növényeket kannával továbbra is lehet locsolni.

A másodfokú intézkedés a nagyfogyasztókat is érinti: nekik tíz százalékkal kell visszafogniuk vízhasználatukat.

Gémesi szerint ezekkel a korlátozásokkal jelenleg stabil az ivóvízellátás. Gödöllő a Dunából is kap vizet, emellett saját kutakkal rendelkezik, ezért valamivel kedvezőbb helyzetben van, mint több környező település.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy korábbi vízhiányos időszakban Szada és Veresegyház térségében napokig is akadozott az ellátás.

A vezetékekből az ivóvíz közel harmada elszivárog

Gémesi szerint az egyik legsúlyosabb probléma az elöregedett ivóvízhálózat. Az elmúlt években nem történt meg az amortizáció megfelelő visszapótlása, miközben országos átlagban a víz csaknem harminc százaléka elveszik a rossz föld alatti vezetékeken keresztül.

A teljes hálózat korszerűsítésének költségét óriásira becsülte.

„Ma olyan 6000 milliárd forint kell a föld alá, hogy az megfelelő biztonsággal tudjon szolgáltatni” – fogalmazott.

Ez még önmagában nem teremtene több vízkészletet, de legalább azt megakadályozná, hogy a kitermelt ivóvíz jelentős része egyszerűen elszivárogjon.

Az uniós pénz csak akkor ér valamit, ha van kivitelező

Gémesi szerint az uniós források fontos segítséget jelenthetnek. A tervekben a Balaton térségének vízellátási fejlesztésére több száz milliárd forint szerepelhet, de ez még mindig csak töredéke az országos szükségletnek.

A pénz rendelkezésre állása ráadásul nem old meg mindent.

„Hiába tolunk be egy hatalmas pénzt az építőiparba, ha nincs annyi kivitelező” – figyelmeztetett.

A források lehívása mellett megfelelő tervezői, kivitelezői és műszaki kapacitásra is szükség van. Szerinte ezért a következő évek egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy az uniós pénzekből ténylegesen működő infrastruktúra szülessen.

Az öntözésben is hatalmas a lemaradás

A tartós aszály miatt a mezőgazdasági öntözőrendszereket is jelentősen fejleszteni kellene.

Gémesi szerint Magyarország ezen a területen komoly lemaradásban van Európához és más térségekhez képest. A mostani év termésének egy részét már nem lehet megmenteni, a következő időszakra azonban nagy beruházásokkal kell felkészülni.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a problémák nem az új kormány hibájából keletkeztek.

„Én abszolút nem őket hibáztatom, én csak elmondom a tényeket és azt, hogy milyen feladatok vannak.”

Dönteni kell a MOHU jövőjéről

A hulladékgazdálkodás átalakítása szintén sürgető kérdés. A Tisza programjában szerepelt a MOHU rendszerének megszüntetése vagy átalakítása, de egyelőre nem világos, mi lesz a koncesszió sorsa.

Gémesi szerint az elmúlt két-három évben nem látszott olyan mértékű fejlődés, amely igazolná a rendszer eredeti céljait.

A döntést azonban nem lehet sokáig halogatni, mert a hulladékszállítás alapvető közszolgáltatás.

„Dönteni kell és pénzt kell a rendszerbe tenni” – mondta.

A palackvisszaváltás mögé feldolgozóipar is kell

A polgármester szerint a visszaváltási rendszer önmagában kevés. A lakosság szemléletformálása mellett meg kell teremteni azt a feldolgozóipart is, amely a műanyag-, fém- és papírhulladékot valóban újra tudja hasznosítani.

Ehhez beruházások és hosszú távú stratégia szükséges.

A kormány felelősségének tartja annak kijelölését, milyen irányba fejlődjön az ország hulladékgazdálkodása, az önkormányzatoknak pedig a helyi működtetésben van meghatározó szerepük.

„Engem most elsősorban a működés érdekel”

Gémesi György szerint az ország előtt álló viták közepette nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mindennapi szolgáltatásoknak folyamatosan működniük kell.

„Az embereknek, a kilenc és fél millió embernek ki kell nyitni a bölcsődét, az óvodát, szolgáltatásokat, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani kell, az utakat kátyúzni kell.”

Úgy látja, a korábbi örökség feltárása fontos, de egy polgármester számára elsődleges kérdés, hogy az adott napon működik-e a település.

Augusztus 20-án az építkezésről beszélne

A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, indokolt-e tűzijátékra költeni, amikor ennyi alapvető infrastrukturális probléma vár megoldásra.

Gémesi szerint az augusztus 20-i ünneplést nem pusztán pénzügyi kérdésként érdemes kezelni.

„Ez az ország születésnapja” – mondta.

Gödöllőn az ünnepi gondolat középpontjába az építkezést helyezné: Szent István országépítő munkájából kiindulva város- és közösségépítésről beszélne.

Egy kisebb települési, néhány perces tűzijáték szerinte nagyságrendileg félmillió forintba kerülhet, miközben egy nagyobb koncert akár nyolc-tízmillió forintos kiadást is jelenthet. A fővárosi rendezvény más lépték, de ott az idegenforgalmi bevételeket is figyelembe kell venni.

Gémesi szerint az állat- és környezetvédelmi szempontokat össze lehet hangolni az ünnepléssel, ha előre ismert és korlátozott időtartamú a tűzijáték. A lényeg szerinte minden esetben az arányosság: „Mindig arányaiban kell nézni a dolgokat.”

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.