„Két hónap után lemondani, az rendkívüli zavarról tanúskodik” – Nagy Attila Tibor szerint válságban van a Fidesz ellenzéki szerepe
A Pirkadat július 15-i adásában M. Kende Péter dr. Nagy Attila Tibor politikai elemzővel beszélgetett Gulyás Gergely frakcióvezetői lemondásáról, a Fidesz új parlamenti szerepéről, Magyar Péter kormányzási tempójáról és a köztársasági elnök mozgásteréről. A beszélgetés egyik fő kérdése az volt, hogy egy váratlan lemondás pusztán személyes döntés-e, vagy annak jele, hogy a Fidesz még nem találta meg stabil ellenzéki működését az új parlamenti helyzetben.
Meglepetés volt Gulyás Gergely lemondása
Nagy Attila Tibor egyértelműen meglepetésnek nevezte Gulyás Gergely távozását a Fidesz frakcióvezetői posztjáról. Mint mondta, ő maga sem tudott előzetesen ilyen tervről, és a magyar parlamenti gyakorlatban sem ez a megszokott: a frakcióvezetők általában kitöltik a mandátumukat, különösen akkor, ha eleve legalább egy évre vállalják a feladatot.
„Ahhoz képest, hogy két hónap után lemond, az mindenképpen rendkívüli zavarról tanúskodik” – fogalmazott az elemző.
Szerinte valószínű, hogy Gulyás Gergely igazából nem is akarta ezt a szerepet. A frakcióvezetői poszt ellenzékben más típusú politikai működést igényel, mint amit Gulyás korábban szívesen végzett.
Jól felkészült jogász, de nem népvezér
Nagy Attila Tibor úgy látja, Gulyás Gergely alapvetően jól felkészült jogász-politikus, aki inkább a kodifikációs, jogszabály-előkészítő munkában érzi otthon magát. Felidézte, hogy korábban a törvényalkotási bizottság elnökeként, majd az Országgyűlés alelnökeként olyan feladatokat látott el, amelyek közelebb álltak hozzá.
Az elemző szerint Gulyás nem tipikus népvezér, márpedig egy ellenzéki frakcióvezetőnek részben annak is kell lennie. Különösen most, amikor a parlamenti működés nagyobb figyelmet kap, és a viták a korábbinál látványosabb politikai térbe kerültek.
M. Kende Péter felvetette, hogy Gulyás a parlamenti vitákban sokszor élvezettel helyezett el szúrásokat és pimasz megjegyzéseket. Nagy Attila Tibor ezzel szemben azt mondta: ő nem látta rajta, hogy igazán élvezte volna a frakcióvezetői szerepet.
Az új frakcióvezetőnek erős debattőrnek kell lennie
A beszélgetés egyik fontos kérdése az volt, milyen típusú emberre lenne most szüksége a Fidesznek a frakció élén. Nagy Attila Tibor szerint az új frakcióvezetőnek erős parlamenti vitázónak kell lennie.
Szűcs Gábort tehetséges debattőrnek tartja, de úgy látja, még kevés politikusi tapasztalata van. Mindössze néhány hónapja dolgozik képviselőként, ezért időre van szüksége, hogy otthonosan mozogjon az ország különböző szakpolitikai területein és a külpolitikai összefüggésekben is.
Az elemző szerint egy jó frakcióvezetőnek nemcsak gyorsan kell reagálnia, hanem fejben kell tartania sok adatot, értenie kell az ország működésének összefüggéseit, és azt is, milyen nemzetközi folyamatok hatnak Magyarországra.
Bóka János esélyes, de nem ideális választás
Nagy Attila Tibor szerint jelenleg Bóka János tűnik a legesélyesebbnek a Fidesz új frakcióvezetői posztjára. Ugyanakkor róla sem gondolja, hogy hibátlan választás lenne.
Bókát unalmasabb szereplőnek tartja, és azt mondta: amikor megpróbált erőteljesebb szónoki stílust felvenni, az erőltetettnek hatott. Gulyás Gergely sem volt magával ragadó szónok, de Bóka János esetében is kérdés, mennyire tudná betölteni a parlamenti konfrontációban szükséges erős politikai szerepet.
Az elemző arra is emlékeztetett, hogy a Fidesz sok képviselőt veszített a választáson, ezért a válogatási lehetősége is szűkebb, mint korábban volt.
Magyar Péter tempója gyors, de nem példa nélküli
M. Kende Péter azt kérdezte, az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz, tudják-e követni azt a ritmust, amelyet Magyar Péter és a kormányoldal diktál. Nagy Attila Tibor szerint a tempó valóban gyors, és ez részben Magyar Péter habitusából fakad.
A miniszterelnököt szangvinikus, szenvedélyes, gyorsan cselekvő politikusnak írta le. Ugyanakkor emlékeztetett: a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után is rapid törvényalkotás zajlott. Akkor a cél a hatalom gyors berendezése és megszilárdítása volt.
Ebben az értelemben az elemző nem lát óriási különbséget a mostani Tisza-többség és az akkori Fidesz működése között. A parlamenti tempóhoz azonban a Fidesznek most ellenzékből kell alkalmazkodnia, és ez láthatóan nehézséget okoz.
A lemondás a Fidesz válságának jele
Nagy Attila Tibor szerint Gulyás Gergely lemondása nem elszigetelt személyi ügy. Inkább annak jele, hogy a Fidesz a Tisza kormányzása alatt, legalábbis eddig, válságban van.
„Az, hogy két hónap után lemond a párt egyik legfontosabb politikusa, az mindenképpen a tovább tartó válságnak az egyértelmű jele” – mondta.
A Fidesznek egyszerre kellene új parlamenti taktikát találnia, új arcokat építenie, alkalmazkodnia Magyar Péter gyors politikai ritmusához, és kezelnie azt, hogy a korábbi kormányzati pozícióból ellenzéki szerepbe került.
Az államfő mozgástere szűk
A beszélgetés végén a 17. alaptörvény-módosítás és a köztársasági elnök döntési lehetősége is szóba került. Nagy Attila Tibor szerint Sulyok Tamásnak hosszabb távon nincs igazán nagy mozgástere.
Legfeljebb késleltetni tudná a folyamatot, például úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Az elemző szerint azonban ebben az esetben a kormányoldal akár megfosztási eljárást is indíthatna, vagy újabb alaptörvény-módosítást terjeszthetne be, miközben a köztársasági elnök jogai fel vannak függesztve.
Úgy fogalmazott: Sulyok Tamás szempontjából sakk-matt helyzet alakult ki. Szombatig van lehetősége eldönteni, aláírja-e a módosítást, vagy még egyszer politikai feszültséget vállal.
Lemondás vagy utolsó konfliktus?
M. Kende Péter felvetette, hogy ha valóban ennyire szűk az államfő mozgástere, akkor politikailag és emberileg is felmerülhet: érdemes-e továbbvinni a konfliktust. Nagy Attila Tibor szerint Sulyok Tamásnak kevés értelme lenne újabb idegességet és feszültséget vállalnia.
Nem tartaná meglepőnek, ha a köztársasági elnök végül azt mondaná: „köszönöm szépen, ebből nem kérek tovább”, és lemondana.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
