„Jönnek a villamosok, és ahol igazán kéne, ott nem tudják őket üzembe állítani” – Naszályi Gábor szerint a fővárosi közlekedésben októberig sok kérdésnek el kell dőlnie
A Pirkadat július 15-i adásában M. Kende Péter Naszályi Gáborral, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökével beszélgetett a fővárosi közlekedés pénzügyi és szervezési kérdéseiről, az uniós források várható hatásáról, az új CAF-villamosok helyzetéről, a BKV járműparkjának állapotáról, az első ajtós felszállásról és a készülő KRESZ-módosítás vitás pontjairól. A beszélgetésből az derült ki, hogy a közlekedési ágazatban egyszerre van jelen a fejlesztési remény és a napi működés feszültsége.
Mosolyalbum a politikában, bizonytalanság a közlekedésben
M. Kende Péter egy régi budapesti emlékkel, a Nyugati tér egykori Mosolyalbum nevű fényképészüzletével vezette fel a beszélgetést. A hasonlatot a múlt heti politikai hírek kommentárjaihoz kötötte: a parlament döntött a fővárosra nehezedő kölcsönteherről, közben az uniós helyreállítási alap magyar programja is jóváhagyást kapott, a főváros pedig már forrásokért jelentkezne.
Naszályi Gábor szerint a helyzet ennél jóval bonyolultabb. A közlekedésben nem elég a jó hír vagy a politikai bejelentés: a forrásnak meg kell érkeznie, abból használható fejlesztésnek kell születnie, és a meglévő problémákra is választ kell adni.
Ennek egyik jelképe szerinte a CAF-villamosok ügye. Az új járművek ugyan járnak Budapesten, de sokszor nem ott, ahová eredetileg szánták őket.
Új villamosok rossz helyen
„Jönnek a villamosok, és ahol igazán kéne, ott nem tudják őket üzembe állítani” – mondta Naszályi Gábor.
A probléma lényege, hogy a villamos kötött pályás jármű: csak ott tud közlekedni, ahol a pálya, a peronok, az ívek, az infrastruktúra és az engedélyezés ezt lehetővé teszi. Ha ezek nincsenek készen, a járművek más vonalakra kerülnek, ahol ugyan használhatók, de nem az eredeti céljukat szolgálják.
Naszályi külön kitért arra is, hogy az új villamosokat az autósok gyakran összetörik. Szerinte nem világos, hogy nem látják-e a járműveket, vagy más közlekedési figyelmetlenség áll a háttérben, de a kár nem apróság: ezek drága eszközök, és a javításuk sem egyszerű.
Vitézi Dávid és a közlekedési források politikája
A beszélgetésben Vitézi Dávid közlekedési miniszteri kinevezése is előkerült. Naszályi szerint érdekes fejlemény, hogy a kampányban még más állítások hangzottak el, később mégis ő került a tárca élére.
Az EKSZ elnöke Vitézit felkészült, jól beszélő, erős szereplőnek tartja, aki meggyőzően képviseli saját igazát. Úgy látja, a közlekedési tárca most különösen fontos szerephez juthat, mert az uniós források jelentős részét várhatóan közlekedési fejlesztésekre fordítják.
Ez politikailag is látványos terület: egy új villamos, egy megújult buszflotta vagy egy elkészült pályaszakasz könnyen bemutatható eredmény. Naszályi abban bízik, hogy a fővárosi közlekedés is részesül ezekből a forrásokból.
Buszflotta: alacsonypadlós, légkondis, de elöregedett
Naszályi szerint a BKV felkészült arra, hogy ha forráshoz jut, cserélje az autóbuszflottáját. A jelenlegi állományban sok a papíron korszerűbb, alacsonypadlós és légkondicionált busz, de ezek jelentős része már elavult.
A gond nemcsak az, hogy öreg járművek járnak, hanem az is, ahogyan az utóbbi évtizedekben új buszok kerültek a rendszerbe. Naszályi szerint a bérleti konstrukciók rendkívül gazdaságtalanok voltak. Még piaci hitelből is kedvezőbb lehetne saját járműbeszerzést finanszírozni, de ennél jobb, célzott hitelek és támogatási konstrukciók is elérhetők lennének.
A szakszervezeti vezető ezért azt reméli, hogy a most megnyíló forrásokkal nem csak pályafejlesztések indulnak, hanem a járműállomány megújítása is.
Első ajtózás hőségben: nem BKV-döntés
A nyári hőség miatt M. Kende Péter felvetette: érdemes lenne-e ideiglenesen felfüggeszteni az első ajtós felszállást. Naszályi Gábor pontosított: ez nem a BKV, hanem a BKK döntése.
Szerinte a kérdés nem egyszerű. Ha két hétre megszüntetnék a rendszert, utána a dolgozóknak újra vissza kellene szoktatniuk az utasokat, ami újabb konfliktusokat hozhatna. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hőségben, nem megfelelően működő klímaberendezésekkel az első ajtózás plusz feszültséget okozhat.
Naszályi szerint önmagában az első ajtózás nem lenne rossz, ha működnének a feltételek: megfelelő járművek, működő légkondicionálás, ésszerű utasáramlás és következetes szabályok kellenének hozzá. A zsúfolt, túlterhelt vonalakon eleve nem jellemző ez a rendszer, de a szakaszos első ajtózást kifejezetten rossz megoldásnak tartja.
Az utas máshol tudja, Budapesten elfelejti
Naszályi arra is rámutatott, hogy az első ajtós felszállás más országokban és Budapest környéki közlekedésben is működik. A furcsa szerinte az, hogy ugyanaz az utas, aki egy agglomerációs járaton tudja, hogyan kell felszállni, a városi buszon sokszor mintha elfelejtené.
A probléma tehát részben kulturális és megszokásbeli. Húsz év sem volt elég arra, hogy mindenki megértse: ahol első ajtós rendszer van, ott elöl kell felszállni, és a többi ajtón kell leszállni.
KRESZ-módosítás: azonosítható rollerek és mobilozó gyalogosok
A beszélgetés végén a készülő KRESZ-módosítás került elő. Naszályi Gábornak több kifogása is van a tervezett szabályozással kapcsolatban. Az egyik a rollerek és segédmotoros kerékpárok azonosíthatósága.
Szerinte az első lépésnek annak kellene lennie, hogy ezek a járművek azonosíthatók legyenek, vagyis legyen rajtuk valamilyen jelzés, amely alapján egy szabálysértés vagy baleset után meg lehet állapítani, kihez tartoznak.
Ugyancsak fontosnak tartaná, hogy a gyalogos se használhasson mobiltelefont közlekedési helyzetben, és ne legyen bedugva a füle. Szerinte veszélyes üzemről van szó, ahol a látásra és hallásra is szükség van.
„A halálba küldi az embereket”
Naszályi egyik legnagyobb aggodalma a gyalogos-elsőbbségi szabályok módosításához kapcsolódik. Arra utalt, hogy már ma is sokan félreértik: ha egy autó kanyarodik egy útra, a gyalogosnak elsőbbsége van az adott úton történő áthaladáskor. A tervezett új szabályozás szerinte olyan helyzeteket teremthet, ahol a gyalogos szabályosan, mégis veszélyesen lép az autó elé.
Példaként azt mondta: ha egy autós egy zsúfolt főútra próbál kikanyarodni, a figyelme a forgalomra összpontosul. Ha ekkor a gyalogos azt érzi, hogy teljesen szabályosan átmehet az autó előtt, könnyen baleset történhet.
„Szerintem a halálba küldi az embereket” – fogalmazott a tervezett szabály egyik lehetséges következményéről.
Túl van szabályozva a közlekedés?
Naszályi Gábor szerint a közlekedés már most is túlszabályozott, a készülő KRESZ-módosítás pedig több ponton tovább bonyolítaná a helyzetet. Úgy látja, érdemes lenne újra megnyitni a vitát, és nem túlgondolni a szabályokat.
A nyár és az ősz így a közlekedésben is izgalmas időszaknak ígérkezik. Az uniós források, a fővárosi fejlesztések, a busz- és villamosflotta jövője, az első ajtós rendszer és a KRESZ-módosítás mind olyan kérdés, amelyben hamarosan döntésekre lesz szükség.
Naszályi szerint októberig sok ügynek így vagy úgy el kell dőlnie. A fővárosi közlekedés jövője most azon múlik, hogy a politikai bejelentések mögé kerül-e használható pénz, szakmai döntés és működőképes végrehajtás.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
