„Nem csak amerikai fegyvert lehet vásárolni” – Kis-Benedek József szerint Törökország a NATO-csúcson saját hadiiparát is reklámozta
A Pirkadat július 10-i adásában Breuer Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, egyetemi tanárral beszélgetett a NATO-csúcs üzeneteiről, a török hadiipar látványos szerepléséről, az F–35-ös vadászgépek körüli vitáról és Izrael biztonsági aggályairól. Szóba került Törökország S–400-as orosz légvédelmi rendszere, az európai fegyverbeszerzések kérdése, az amerikai–európai viszony változása, valamint az is, hogy az Egyesült Államok és Izrael kapcsolata a mostani feszültségek ellenére továbbra is szoros maradhat.
Pisztoly ajándékba: protokoll és hadiipari üzenet
Breuer Péter elsőként azt kérdezte vendégétől, mire gondolhatott a török elnök, amikor a NATO-csúcs résztvevőinek pisztolyt ajándékozott. Kis-Benedek József szerint ez részben török szokás, részben tudatos hadiipari reklám.
A szakértő hangsúlyozta: Törökország komoly hadiipari termékekkel rendelkezik, és a gesztus arról is szólt, hogy Ankara megmutassa magát a szövetségeseknek. „Nem csak az amerikait kell vásárolni” – fogalmazta meg az üzenet lényegét.
Szerinte a NATO-n belül ma már erősödik az a gondolkodás, hogy Európa ne kizárólag amerikai fegyverekre támaszkodjon, hanem európai vagy NATO-n belüli nem amerikai gyártóktól is vásároljon. Ebben Törökország, mint a szövetség második legerősebb katonai hatalma, természetesen szerepet akar magának.
Az amerikai–európai barátság már nem a régi
Kis-Benedek József szerint a NATO egyik legnagyobb kihívása ma nem feltétlenül kívülről, hanem belülről érkezik. Az amerikai és európai országok közötti viszony megváltozott, és ez a fegyverbeszerzésekben is megjelenik.
Európában egyre inkább az a politikai irány, hogy lehetőség szerint európai fegyvereket szerezzenek be. Csakhogy a helyzet ennél bonyolultabb: sok európai hadiipari vállalatban jelentős amerikai tulajdonrész van. Ha pedig amerikai tulajdonosok ülnek a háttérben, akkor beleszólhatnak abba is, milyen fegyvert gyártanak, és kinek adják el.
A szakértő szerint Donald Trump hozzáállása ebben a kérdésben nem segítette a szövetségesi bizalmat. Egy amerikai elnöknek szerinte inkább támogatnia kellene az európai NATO-partnereket, nem pedig röviden elintézni a vitákat azzal, hogy aki nem akar részt venni valamiben, maradjon ki belőle.
S–400 és F–35: miért aggódik Izrael?
A beszélgetés egyik központi témája az F–35-ös vadászgépek esetleges török beszerzése volt. Breuer Péter felvetette: Törökország korábban orosz S–400-as légvédelmi rendszert vásárolt, ami már önmagában érzékeny ügy a NATO-n belül, Izrael pedig különösen figyeli, milyen modern fegyverrendszerek kerülnek a térség államaihoz.
Kis-Benedek József elmondta: az S–400-as orosz gyártmányú, korszerű légvédelmi rakétarendszer, amely nagy távolságban és nagy magasságban is képes célokat érzékelni és támadni. Oroszország nagy örömmel adta el Törökországnak, Ankara pedig ezzel komoly képességet szerzett.
Az F–35 ezzel szemben a jelenlegi egyik legkorszerűbb vadászgép. Izrael már rendelkezik vele, és a szakértő szerint újabb század leszállítása is várható. Izrael számára azonban mindig érzékeny kérdés, ha olyan országok jutnak hasonló képességhez, amelyekkel nincs szoros szövetségi viszonyban.
Az izraeli változat nem ugyanaz
Kis-Benedek József szerint Izrael rendszerint nem egyszerűen kész fegyverrendszereket vásárol, hanem saját képességeihez alakítja azokat. Az F–35 esetében is így van: a hardver amerikai, de a szoftveres rendszereket Izrael saját igényei szerint módosítja.
Ezért beszélnek F–35I változatról, ahol az „I” Izraelre utal. A szakértő szerint az izraeli gyakorlat lényege, hogy a repülőgép képességeit a térség konkrét fenyegetéseihez igazítják: figyelembe veszik, mit tud Irán, mit tudnak az arab országok, és mit jelenthet Törökország.
A szoftver részletei természetesen titkosak. Kis-Benedek szerint ezek közé tartozhatnak a felderítési, rejtési, elektronikai és védelmi képességek, de ezekről a katonai szakértők sem beszélnek nyilvánosan.
Törökország már nem vár az Európai Unióra
A beszélgetésben Törökország geopolitikai helyzete is előkerült. Kis-Benedek József szerint Ankara már nem igazán vár arra, hogy az Európai Unió felvegye tagjai közé. Pontosan tudja, hogy ez nem reális, ezért más irányokba is építi kapcsolatait, különösen az arab országok felé.
Törökország ugyan nem arab ország, de iszlám nagyhatalmi szerepre törekszik, és az arab világban komoly tisztelet övezi. Közben NATO-tagként képes befolyásolni a szövetség és az Európai Unió együttműködését is. Kis-Benedek szerint Ankara gyakran nem támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek a NATO–EU együttműködés szorosabbá tételét szolgálnák.
Fegyverkezik Európa, de nem egyforma erővel
A NATO-csúcs után Európában ismét központi kérdés lett a fegyverkezés. Kis-Benedek József szerint ma az a „divat”, hogy minél több európai fegyvert vásároljanak, de nem mindenből van megfelelő kínálat. Az európai hadiiparnak fel kell zárkóznia, miközben az amerikai befolyás továbbra is erős.
A szakértő nem nevezte sikertelennek a NATO-csúcsot. Szerinte már az is eredmény, hogy létrejött, és a tagállamok megállapodtak bizonyos irányokban. Külön pozitívumnak tartja, hogy az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban változott a NATO, főként az amerikai álláspont: újabb fegyverek és pénzügyi támogatások kerülnek napirendre.
Ugyanakkor nem minden ország teljesít azonos intenzitással. Kis-Benedek szerint vannak államok, amelyek gazdasági helyzetük vagy politikai döntéseik miatt gyengébben vesznek részt a védelmi erőfeszítésekben. Ide sorolta többek között Spanyolországot, Csehországot, Szlovéniát, Magyarországot és érdekes módon Nagy-Britanniát is, amely valaha a NATO egyik legerősebb katonai szereplője volt.
Átmeneti felhő Izrael és Amerika között?
Breuer Péter a beszélgetés végén azt kérdezte: van-e oka Izrael polgárainak attól tartani, hogy Amerika cserbenhagyja őket. Kis-Benedek József szerint ez inkább átmeneti felhő, mint tartós törés.
A szakértő úgy látja, az Egyesült Államok és Izrael kapcsolata rendkívül szoros. Az amerikai belpolitikában a többmilliós zsidó közösségnek továbbra is jelentős szerepe van, választások is vannak, és nincs olyan amerikai elnök, aki teljesen figyelmen kívül hagyhatná Izrael biztonságát.
Azt is hozzátette: Izraelben is változhat a politikai vezetés, és egy új miniszterelnök új helyzetet teremthet. Az amerikai katonai és politikai elitben pedig erős a republikánus kötődés, mert hagyományosan tőlük várják a hadsereg fejlesztését és finanszírozását.
Trump mint történelmi kategória
Kis-Benedek József szerint Donald Trump külön kategória az amerikai politikában. Másképp viselkedik, mint a korábbi amerikai elnökök, és döntései sokszor szokatlanok. Ugyanakkor a rendszernek vannak korlátai: ha Trump elveszíti a félidős választások után a politikai mozgásterét, könnyen „bénakacsává” válhat.
Az iráni helyzetről szólva a szakértő megjegyezte: az sem szerencsés, ha egy nap megállapodásról, hatvan napos keretről és békés rendezésről beszélnek, majd közben újabb támadás indul. Ugyanakkor hozzátette: ebben az esetben nem Amerika kezdte, hanem Irán.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
