„Az Uniónak úgy kell fölkészülni a következő hét évre, hogy számos ismeretlen van még a képletben” – Balázs Péter az EU új költségvetéséről
A Pirkadat augusztus 24-i adásában M. Kende Péter Balázs Péter volt külügyminiszterrel beszélgetett az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetéséről. Szóba került a tagállamok közötti pénzügyi érdekharc, az agrártámogatások jövője, a védelem és versenyképesség megerősítése, az uniós költségvetési tervezet vitatható elemei, valamint az is, hogyan alakíthatják át Európa mozgásterét a következő évek választásai és geopolitikai változásai.
A hétéves költségvetés stabilitást ad
Balázs Péter szerint az uniós költségvetés hosszú, hétéves ciklusa azt szolgálja, hogy a tagállamok és az intézmények kiszámítható keretek között tervezhessenek.
A következő periódus 2028-ban indulna, ezért szerinte 2026 végére jó lenne politikai megállapodásra jutni, hogy 2027-ben még legyen idő a részletes szabályok kidolgozására.
„Nem úgy néz ki most a helyzet” – mondta az időzítésről.
Ha csúszik a megállapodás, átmenetileg a jelenlegi költségvetési rendszer időarányos meghosszabbítása is szóba jöhet.
Befizetők és kedvezményezettek egymással szemben
A költségvetési alku egyik alapvető konfliktusa a nettó befizető és a nettó kedvezményezett országok között húzódik.
Németország, Hollandia vagy Svédország azt kérdezi, miért kell ennyit befizetnie, míg Magyarország, Lengyelország vagy Bulgária azt szeretné látni, mekkora összeghez juthat hozzá.
„Természetes, hogy aki kap, az szeretne minél többet kapni, és akinek fizetnie kell, az szeretne minél kevesebbet fizetni.”
Balázs szerint ez az érdekellentét szinte minden hétéves költségvetési tárgyalás egyik legkeményebb része.
Az agrártámogatásokhoz nehéz hozzányúlni
Az agrárpolitika különösen érzékeny terület.
Balázs szerint a jelenlegi támogatási rendszerhez számos ország szerzett jogként ragaszkodik, ezért nagyon nehéz lényegi változásokat keresztülvinni.
Magyarország és több közép-kelet-európai ország jelentős haszonélvezője ennek a rendszernek.
Ugyanakkor szerinte joggal vetődik fel, mennyire igazságos a jelenlegi modell, és hogyan lehetne jobban alkalmazkodni az olyan új kihívásokhoz, mint az aszály vagy a vízmegtartás.
A védelem és a versenyképesség kerül előre
Balázs Péter szerint a következő hétéves költségvetésben a védelem súlya jelentősen nőhet.
Európának olyan védelmi iparra és infrastruktúrára van szüksége, amely akkor is működőképes, ha az Egyesült Államokra kevésbé lehet támaszkodni.
Emellett a versenyképesség is kulcskérdés.
Balázs szerint Európában továbbra is születnek jó ötletek és innovációk, de ezek gyakran Amerikában vagy egyre inkább Kínában válnak valódi üzleti sikerré.
A klímaváltozás a korábbi terveket is átírja
A zöld átállás és az infrastruktúra-fejlesztés szintén új kihívásokkal szembesül.
Balázs példaként a belvízi hajózást említette: a Rajna és a Duna alacsony vízállása már most korlátozza a korábban stratégiai jelentőségűnek tekintett vízi közlekedést.
„A hosszabb távú tervezés hibája, hogy csak a legfontosabb tényezőkkel nem számolnak, mert föltételezik, hogy jó idő lesz és béke lesz. Na most ez a kettő nincs.”
Szerinte a következő költségvetésnek már olyan világra kell készülnie, amelyben a klíma és a geopolitikai környezet egyaránt kiszámíthatatlanabb.
Európa négy nagyhatalmi szereplő között
Balázs szerint ma négy meghatározó globális szereplővel érdemes számolni: az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Európával.
Az első három mögött egy-egy erős személyes vezetés áll, míg Európa sok ország kompromisszumán alapuló rendszer.
„A negyedik, Európa, az egy klub.”
Szerinte ez lassabbá és nehézkesebbé teszi a döntéshozatalt, miközben Washington, Moszkva és Peking is igyekszik kihasználni az európai megosztottságot.
Balázs szerint hibás a Bizottság mostani tervezete
A volt külügyminiszter kritikusan beszélt az Európai Bizottság költségvetési javaslatáról.
Különösen azt tartja problémásnak, hogy az agrárpolitikát és a regionális fejlesztési politikát egy nagy rendszerben próbálnák kezelni, majd nemzeti borítékokra bontanák.
Szerinte a két terület eltérő célokat szolgál, ezért összevonásuk könnyen mindkettőt gyengítheti.
„Nem jó” – fogalmazott a jelenlegi tervezetről.
Az Uniónak a határokon átívelő problémákat kellene finanszíroznia
Balázs szerint az EU hozzáadott értéke éppen azokban az ügyekben a legnagyobb, amelyeket egy tagállam egyedül nem képes megoldani.
Ilyen a vasúti és energiahálózatok fejlesztése, a légi közlekedés, a járványok, a környezetszennyezés vagy a bűnözés elleni fellépés.
„Amiben kettő vagy több tagállam van, az már uniós finanszírozást érdemel.”
Úgy látja, a költségvetési vitának ezért inkább az európai léptékű közös feladatokra kellene koncentrálnia.
A nagy tagállamok jövője is bizonytalan
Balázs szerint ma öt nagy uniós tagállam határozza meg leginkább az erőviszonyokat: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország.
Mind az öt országban jelentős belpolitikai kockázatok vannak, ezért ma nehéz megjósolni, kik és milyen felhatalmazással ülnek majd az európai tárgyalóasztalnál néhány év múlva.
Németországban az AfD erősödését, Franciaországban a közelgő elnökválasztást, Olaszországban a jobboldali koalíciót, Lengyelországban a következő parlamenti választást, Spanyolországban pedig az ingatag belpolitikai helyzetet emelte ki.
A bővítés újabb szerkezeti problémákat hozhat
Az EU bővítési tartalékai Balázs szerint egyre szűkebbek.
A Nyugat-Balkán kis országai pénzügyileg nem jelentenének nagy terhet, szervezetileg azonban tovább növelnék a már most is nehézkes döntéshozatalt.
Ukrajna és Törökország viszont egészen más nagyságrend.
Mindkettő nagy népességű, geopolitikailag fontos és katonailag erős ország, ugyanakkor gazdasági felzárkóztatásuk jelentős költséget jelentene.
„Az Uniónak úgy kell fölkészülni a következő hét évre, hogy számos ismeretlen van még a képletben.”
Balázs Péter szerint ezért a következő hétéves költségvetés egyszerre lesz pénzügyi alku és stratégiai döntés arról, milyen Európai Unió akar létrejönni a 2030-as évek elejére.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
