„Egy adott pillanatban eljöhet az a pont, amikor az emberek azt mondják: nekünk mindegy, ki vezet” – Pászkán Zsolt a román politikai bizonytalanságról
A Pirkadat augusztus 24-i adásában M. Kende Péter Pászkán Zsolt Románia-szakértővel beszélgetett a román belpolitikai válságról, a teljes értékű kormány hiányáról, az erőskezű vezetők iránti növekvő fogadókészségről és arról, milyen politikai következménye lehet annak, ha a jelenlegi bizonytalanság elhúzódik. Szóba került Nicolae Ceaușescu öröksége, a kommunista rendszer iránti nosztalgia és egy esetleges előrehozott választás is.
Hónapok óta nincs teljes értékű kormány
Pászkán Zsolt szerint Románia politikai rendszere korábban sem számított különösebben stabilnak, az elmúlt hónapok azonban tovább rontottak a helyzeten.
Elmondása szerint több mint három hónapja nincs teljes értékű kormány, a parlament nyári szünetet tart, az államfőt pedig folyamatos politikai támadások érik.
„Ez egy nagyon-nagyon hosszú távon, de lehet, hogy középtávon is nagyon veszélyes helyzet.”
Szerinte a tartós bizonytalanság idővel oda vezethet, hogy a társadalom egy része már a demokratikus működés minőségénél is fontosabbnak tartja a rend és a kiszámíthatóság helyreállítását.
Megjelenhet az igény az erőskezű vezetőre
Pászkán szerint egy ponton kialakulhat az a hangulat, amelyben az emberek akár egy tekintélyelvű vezetőt is elfogadnának, csak szűnjön meg a politikai káosz.
„Egy adott pillanatban eljöhet az a pont, amikor az emberek azt mondják, hogy nekünk mindegy, hogy ki vezet, legyen egy diktátor, de legyen vége ennek a fajta bizonytalanságnak.”
Úgy látja, Romániában létezik bizonyos fogadókészség az erőskezű vezető iránt, és ez a fiatalabb generációk egy részében is megjelenik.
A Ceaușescu-korszak iránt is van nosztalgia
Pászkán szerint különös jelenség, hogy olyan fiatalok körében is felfedezhető a kommunista rendszer iránti nosztalgia, akik maguk már nem éltek benne.
Ebben szerinte szerepet játszanak a szülők és nagyszülők megszépített visszaemlékezései, valamint a nyugati közéletből és egyetemekről visszatérő baloldali, kommunista gondolatok is.
Felidézte, hogy a Ceaușescu-korszakot gyakran azzal idealizálják, hogy Románia mindent maga gyártott és erős külpolitikát folytatott.
Pászkán ezt saját gyári tapasztalatai alapján félrevezetőnek tartja. Elmondása szerint jelentős volt a burkolt munkanélküliség, sokan érdemi munka nélkül voltak alkalmazásban, miközben az exporttermékek egy része gazdaságilag is nehezen volt indokolható.
Ceaușescu sem mindig volt népszerűtlen
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy Nicolae Ceaușescu hosszú ideig komoly társadalmi támogatottságot élvezett.
Különösen 1968 után nőtt meg a népszerűsége, amikor ellenezte Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállását.
Pászkán szerint ez is arra figyelmeztet, hogy egy kezdetben népszerű, karizmatikus vezető hatalomgyakorlása idővel jelentősen megváltozhat.
„Azok, akik akkor népszerűek és népszerűnek tudtak mutatkozni, adott pillanatban a hatalom birtokában szép lassan eltorzulnak.”
Erdélyben tovább élhet a politikai különbség
M. Kende Péter arra is rákérdezett, földrajzilag megfigyelhető-e eltérés a tekintélyelvű politika iránti fogadókészségben.
Pászkán szerint Romániában hosszú időn keresztül jól kirajzolódott egy politikai törésvonal: Erdély, a Bánság és a Partium inkább jobboldali, Havasalföld és Moldva inkább baloldali irányba szavazott.
Ez a különbség bizonyos mértékben ma is érzékelhető, de a következő választás mutathatja meg, mennyire maradt tartós.
Az ideológia nélküli politika könnyen lecserélhető
Pászkán szerint a román pártok egyik problémája, hogy sokan már nem vállalnak egyértelmű politikai identitást.
„Ha te nem mondod meg, hogy milyen vagy, akkor lehetsz bármilyen.”
Ennek azonban ára van: ha egy politikai erő mögött nincs világos ideológia és értékrend, a választó könnyebben lecserélheti egy új szereplőre, akár egy ismert influencerre is, aki egyszerű és látványos ígéretekkel jelenik meg.
Egy előrehozott választás sem biztos, hogy megoldaná a válságot
Pászkán szerint jelenleg továbbra sincs meg a következő, parlament elé vihető miniszterelnök-jelölt, az államfő pedig óvatos, mert a nagy pártok képtelenek kompromisszumra jutni.
Egy előrehozott választáson jelen állás szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR kerülhetne az első helyre.
Pászkán ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy még ez sem feltétlenül hozna automatikusan kormányváltást.
Ha az AUR nem szerezne abszolút többséget, az államfőnek továbbra sem lenne kötelessége a győztes párt jelöltjét kormányfővé kinevezni, és ismét kialakulhatna egy patthelyzet.
Az ügyvivő kormánynak kényelmes lehet a jelenlegi állapot
Pászkán szerint az elhúzódó átmeneti helyzet bizonyos politikai szereplőknek még kedvező is lehet.
Az ügyvivő kormány tagjai ugyanis hivatalban maradnak, miközben korlátozott hatáskörükre hivatkozva kisebb politikai felelősséget viselnek.
„Mondhatják azt, hogy mi persze nagyon sokat csinálnánk, de hát nem tehetjük, mert nincs hatáskörünk.”
A szakértő szerint éppen ezért a román politikai válság könnyen tovább húzódhat. A legnagyobb veszélyt abban látja, ha a társadalom idővel már nem a demokratikus intézmények működésének helyreállítását, hanem egyszerűen egy erős vezető megjelenését kezdi várni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
