„Kompromisszumokat kell keresni” – Gyarmati István szerint Izraelnek új politikai irányra van szüksége
A Pirkadat augusztus 24-i adásában M. Kende Péter dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett Izrael nemzetközi megítélésének romlásáról, a gázai háború következményeiről, az izraeli társadalom belső megosztottságáról és Benjamin Netanjahu politikai felelősségéről. Gyarmati szerint az ország helyzetének javításához le kell zárni a gázai hadműveleteket, elfogadható kompromisszumokat kell keresni, és olyan új kormányra lenne szükség, amely képes enyhíteni az izraeli társadalom belső konfliktusait.
Az Izrael-kritika egyre veszélyesebb irányba csúszik
M. Kende Péter a palesztinpárti tüntetések és az azokra szervezett ellentüntetések kapcsán azt vetette fel, hogy az Izraellel szembeni bírálatok egy része egyre inkább antiszemita hangulatba fordul.
Gyarmati István szerint október 7. után rendkívüli nemzetközi szolidaritás övezte Izraelt, ezt azonban a Netanjahu-kormány néhány hónap alatt nagyrészt elveszítette.
„Ma már ott tartunk, hogy minden közvélemény-kutatás szerint Izrael a világ leggyűlöltebb országa.”
Úgy látja, súlyos hiba, ha az izraeli vezetés arra hivatkozva hagyja figyelmen kívül ezt a folyamatot, hogy nem érdekli, mit gondol a világ.
A percepció is biztonságpolitikai tényező
Gyarmati szerint Izrael rendkívül nehéz helyzetbe került a Hamász október 7-i támadása után. A gázai katonai műveletek elhúzódtak, sok civil áldozattal jártak, ennek következményeit pedig a nemzetközi közvélemény egyre kevésbé hajlandó elfogadni.
Hangsúlyozta, hogy ebben jelentős felelősség terheli a Hamászt és az azt támogató Iránt is, de a külpolitikai következmények szempontjából önmagában nem elegendő annak vizsgálata, ki a hibás.
„A percepció fontosabb ilyen tekintetben, mint a valóság.”
Szerinte Izraelnek ezért azt is figyelembe kell vennie, hogyan látják katonai lépéseit szövetségesei és a világ közvéleménye.
Gyarmati gyorsabb gázai hadműveletet tartott volna helyesnek
A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, Izraelnek a támadás utáni hónapokban kellett volna gyorsabb és koncentráltabb katonai műveletet végrehajtania, amikor még rendkívül erős nemzetközi támogatást élvezett.
Gyarmati szerint Benjamin Netanjahu politikai érdekei is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a konfliktus nem zárult le gyorsan.
Úgy látja, ennek következtében ma már Izrael alapvető biztonsági érdekei is sérülnek, köztük az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolat.
„Kompromisszumokat kell keresni”
M. Kende Péter arra kérdezett rá, mennyi időbe kerülhet egy új izraeli kormánynak helyreállítani az ország nemzetközi megítélését.
Gyarmati szerint ennek első feltétele a gázai háború lezárása.
„Kompromisszumokat kell keresni. Még elfogadható kompromisszumokat.”
Szerinte olyan megoldásra van szükség, amely akkor is lezárhatja a hadműveleteket, ha az eredmény nem felel meg maradéktalanul minden izraeli várakozásnak.
„Egy megosztott ház nem maradhat fenn”
A másik súlyos problémának Izrael belső megosztottságát tartja.
Abraham Lincoln híres mondatát idézve úgy fogalmazott: „A megosztott ház nem maradhat fenn.”
Gyarmati szerint az izraeli társadalom konfliktusai már az ország működését és biztonságát is veszélyeztethetik. Példaként említette az ultraortodox közösségek katonai szolgálatának kérdését és a hadsereg utánpótlási problémáit.
Úgy véli, a korábbi politikai kompromisszumok egy része mára fenntarthatatlanná vált.
Az arab lakosság helyzetét is rendezni kell
Gyarmati arra is felhívta a figyelmet, hogy Izrael lakosságának mintegy ötöde arab.
Szerinte ennek a közösségnek a helyzete szintén olyan alapvető kérdés, amelyet tartósan nem lehet félretenni.
Az izraeli politika egyik legsúlyosabb problémáját abban látja, hogy hosszú időn keresztül a biztonsági szempontok mögé sorolták a társadalmi és politikai konfliktusok jelentős részét.
Egy Bennett–Lapid–Eisenkot-koalíció új irányt jelenthetne
Gyarmati szerint egy Naftali Bennett, Jair Lapid és Gadi Eisenkot nevével fémjelzett politikai együttműködés lehetőséget teremthetne arra, hogy Izrael más irányba induljon.
Nem vár gyors fordulatot, de már azt is fontos eredménynek tartaná, ha egy új kabinet megkezdené a társadalmi megosztottság csökkentését és a nemzetközi kapcsolatok helyreállítását.
A folyamat hosszúságát egy brit tréfával érzékeltette: a gyönyörű angol pázsithoz el kell ültetni a füvet, majd kétszáz évig locsolni.
Netanjahu már elkezdte „kiradírozni” saját történelmi örökségét
A beszélgetés végén M. Kende Péter azt kérdezte, vajon Benjamin Netanjahut mennyire foglalkoztatja saját helye a történelemkönyvekben.
Gyarmati szerint az izraeli miniszterelnök már korábban komoly történelmi eredményeket ért el.
„Netanjahu beírta magát a történelemkönyvek pozitív oldalaira, és utána gyorsan elkezdte radírozni ezeket a bejegyzéseket.”
Kritizálta Netanjahu korábbi Katarral kapcsolatos politikáját, amely szerinte hozzájárult a Hamász megerősödéséhez, valamint az izraeli jogállami intézményrendszer átalakítására tett lépéseit is.
Gyarmati úgy látja, Izrael jelenlegi problémái már jóval túlmutatnak egyetlen háború kezelésén: az ország nemzetközi pozícióját, belső társadalmi egyensúlyát és demokratikus berendezkedését egyszerre kellene stabilizálni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
