„Visszaállt a Visegrád” – Balázs Péter szerint Magyar Péter fordulata újra súlyt adhat a V4-eknek Európában
A Pirkadat június 26-i adásában M. Kende Péter vendége Balázs Péter volt külügyminiszter, korábbi uniós biztos volt. A beszélgetés a gödöllői visegrádi találkozóról, Magyar Péter első európai tanácsi szerepléséről, Orbán Viktor patrióta mozgásterének beszűküléséről, az uniós források hazahozataláról, Ukrajna európai perspektívájáról és a következő hétéves uniós költségvetésről szólt. Balázs Péter szerint a magyar kormányváltás után a V4-ek ismét használható politikai formátummá válhatnak, de ehhez új magyar hangra van szükség Brüsszelben is.
Gödöllő: az elhallgatott elnökség lezárása
Balázs Péter emlékeztetett: Magyarország az elmúlt egy évben a visegrádi négyek soros elnöke volt, de erről a korábbi Orbán-kormány alig beszélt. Az új Tisza-kormány ennek az elnökségnek az utolsó napjait „csípte meg”, és ez adta az apropót a gödöllői találkozóra, ahová Magyar Péter meghívta a másik három visegrádi miniszterelnököt.
A volt külügyminiszter szerint feltűnő volt, hogy a másik három vezető mintha várakozással tekintett volna az új magyar kormányfőre. Úgy fogalmazott: a „három testőr” már várta D’Artagnant.
Ez azért különösen érdekes, mert Magyar Péternek a négy vezető közül politikailag igazán Donald Tusk a rokona: mindketten a mérsékelt középjobboldali, néppárti családhoz tartoznak.
Babis és Fico: szélsőjobbos kacérkodás, de óvatos határhúzással
A beszélgetésben külön szóba került Andrej Babis szerepe is. Balázs Péter szerint Babis ravasz üzletemberként érkezett a politikába, és Orbán Viktorral együtt részt vett a patriótáknak nevezett szélsőjobboldali pártcsalád megerősítésében. Ugyanakkor nem akarja Orbánt a végletekig követni, különösen nem odáig, hogy Csehország uniós pénzeket veszítsen.
Robert Ficót Balázs valamivel messzebbre menő politikusként írta le: ő elment Moszkvába a győzelem napjára, és látványosabban mutatja Putyin iránti szimpátiáját. De szerinte Fico sem akarja kockára tenni az uniós előnyöket.
A gödöllői találkozó jelentősége éppen az volt, hogy ezek a politikailag különböző vezetők most mégis odaálltak Donald Tusk és Magyar Péter mellé.
Magyar Péter megfordította a vitorlát
Balázs Péter szerint a visegrádi együttműködés azért éledhetett újra, mert a magyar kormányváltás után megváltozott Magyarország külpolitikai iránya.
„Magyar Péter megfordította a vitorlát” – mondta.
Ez a fordulat azt jelenti, hogy Magyarország nem Oroszország nevében szónokol, hanem visszaáll az európai fősodorba, és mellékesen, de nagyon is lényegesen haza akarja hozni az uniós pénzeket. Balázs szerint ezzel „visszaállt a Visegrád”, és a formátum megint működni kezdett.
A kormányfői találkozót gyorsan követte a honvédelmi miniszterek egyeztetése is, ami az orosz–ukrán háború idején különösen fontos.
V4 mint márka
A volt külügyminiszter szerint a V4-eknek azért van továbbra is jelentősége, mert a visegrádi együttműködés ismert márka Európában. A balti országokat Nyugat-Európában sokáig kevésbé ismerték, gyakran össze is keverték, de a visegrádiakat már az uniós csatlakozás idején is jól azonosították.
A V4 súlya akkor érzékelhető igazán, ha a négy ország együtt tud mozogni. Együttesen közel 65 milliós népességet képviselnek, ami az Európai Unión belül már komoly méret, nagyjából Franciaország súlyához mérhető.
Balázs szerint most a magyar–lengyel páros húzhatja magával a visegrádi együttműködést. Lengyelország különösen fontos, mert önmagában több lakosa van, mint a másik három visegrádi országnak együttvéve.
Lengyelország stratégiai súlya nőtt
Lengyelország helyzete az orosz–ukrán háború miatt még fontosabb lett. Stratégiai elhelyezkedése, Ukrajna melletti álláspontja és az, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával az északi térség is erősebb lett, mind növeli Varsó súlyát.
Balázs szerint ha a német–lengyel kapcsolat jól működik, és a Balti-tenger körüli NATO-összefogás erős, akkor Lengyelország nagyon sokat számít. A magyar kormányváltás ennek a dinamikának adhat új lendületet.
Brüsszel: új kormány, régi hangok?
M. Kende Péter arra is rákérdezett, mennyire gyakori, hogy egy kormányváltás után a brüsszeli állandó képviselet élén és a miniszterelnök melletti „serpa” személyében sem történik azonnal változás. Balázs Péter szerint mindkét funkció rendkívül fontos.
A serpa a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai tanácsadója, aki bizalmas ülésekre is beülhet, de nem lép elő a nyilvánosságban. Az EU mellett működő brüsszeli állandó képviselő viszont nagyon aktív, látható és döntésközeli szereplő. Nem egyszerű nagykövet: a COREPER-ben, vagyis az állandó képviselők bizottságában olyan döntések előkészítésében vesz részt, amelyek később a miniszteri tanácsok vagy az Európai Tanács elé kerülnek.
Balázs szerint ha politikai fordulat történik, mint Magyarországon, akkor a külpolitikai szinkronhangnak is meg kell változnia.
Orbán Viktor hangja már nem lehet az új kormány hangja
A korábbi külügyminiszter szerint Magyar Pétert nagy megkönnyebbüléssel fogadták Brüsszelben. Nem olyan eufóriával, mint amilyen Magyarországon kísérte a kormányváltást, de érezhető volt: megkönnyebbültek attól, hogy a „bot a küllők között” szerepét játszó magyar kormányfő eltűnt az európai tanácsi asztaltól.
A kérdés az, hogy az új magyar politika hitelesen tud-e megszólalni. Ehhez Balázs szerint nem elég az új miniszterelnök és az új külügyminiszter: az állandó képviselői és nagyköveti kulcspozíciókban is új hangra van szükség.
Ha ez nem történik meg, Brüsszelben továbbra is Orbán Viktor hangját hallhatják.
Orbán a patrióták között maradt
Orbán Viktor brüsszeli szerepléséről Balázs Péter azt mondta: a pártcsaládok minden európai csúcs előtt összeülnek. A néppártiak, a szocialisták és a patrióták is előzetesen egyeztetnek. Orbán Viktor most is Brüsszelbe utazott, de már nem abba a terembe, ahol a kormányfők tárgyalnak.
Meg kellett elégednie a patrióta pártcsalád előkészítő ülésével és egy sajtótájékoztatóval. A különbség Balázs szerint nyilvánvaló: aki kormányzó politikus, mint például Babis, az a pártcsaládi egyeztetés után bemegy a kormányfői tanácskozásra. Orbán Viktor már kint marad.
„Az ő hangja a kormányfői értekezletről hiányzik, és ennek nagyon sokan örülnek” – fogalmazott.
Uniós pénzek: jogállamért jár az előny
A beszélgetés egyik központi témája az uniós források hazahozatala volt. Balázs Péter szerint a helyreállítási alap ügye egyszerű logikát követ: aki tiszteli az Európai Unió értékeit és betartja a szabályait, az jogosult az előnyökre, köztük a pénzre.
Szerinte Orbán Viktornak többet ért, hogy Brüsszel ne lásson bele az itthoni közbeszerzésekbe és pénzosztásba, ezért inkább veszni hagyta a forrásokat. Magyar Péternek viszont józan érdeke, hogy ezeket a pénzeket hazahozza, mert Magyarországnak szüksége van rájuk.
Ehhez bizonyítani kell, hogy az ország visszatér a jogállam útjára. Balázs szerint ez a belpolitikai fordulat hitelesnek látszik, és már bizonyos korrupciós ügyek felgöngyölítése is elindult.
Ukrajna: a fő külpolitikai kérdés
Balázs Péter szerint a külpolitika első számú kérdése Ukrajna. Magyar Péter már feloldotta a korábbi magyar ellenállást, és hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna megkapja a 90 milliárd eurós támogatást.
Ugyanakkor a Tisza-kormány bizonyos kérdésekben óvatos. Balázs ezt részben azzal magyarázta, hogy a magyar közvéleményt az előző kormány 16 éve, majd a kampány is erősen befolyásolta Ukrajna, migráció és genderügyek kapcsán. Az új kormány ezért nem szakíthat el mindent egyik napról a másikra a korábbi politikai nyelvtől.
A fegyverszállítás vagy az ukrán csatlakozási klaszterek ügye szerinte ebben a kontextusban értelmezhető.
Ukrajna tagsága távoli ígéret, de politikailag fontos
Balázs Péter szerint Ukrajna uniós tagsága távoli politikai perspektíva. Gyakorlati jelentősége most még korlátozott, mert komoly csatlakozási tárgyalásokat csak a háború után lehet folytatni, amikor az ukrán kormánynak nem a drónok gyártásával és a katonák felszerelésével kell foglalkoznia.
A mostani üzenet inkább politikai: tartsatok ki, harcoljatok az oroszokkal szemben, lesz helyetek Európában.
Ugyanakkor már most példátlan együttműködés van Ukrajna és az EU között. Zelenszkij elnök rendszeresen részt vesz az uniós csúcsokon, személyesen vagy képernyőn, és a rá vonatkozó ügyeket nem nélküle tárgyalják meg.
Balázs szerint ez kvázi politikai tagságot jelent, még a formális csatlakozás előtt.
A következő hétéves költségvetés: régi dráma, új körülmények
A műsorvezető az új, 2028-ban induló hétéves uniós költségvetési ciklusról is kérdezett. Balázs szerint az ideális menetrend az lenne, ha a tagállamok még jóval a ciklus kezdete előtt megállapodnának, hogy legyen idő a jogszabályok, rendeletek, fordítások és végrehajtási keretek előkészítésére.
A legutóbbi ciklusnál az utolsó év utolsó hónapjában zárták le a tárgyalásokat, részben a magyar–lengyel ellenállás miatt, amikor a jogállami feltételességet nem akarták elfogadni.
Most jobb a helyzet, de Balázs szerint nem valószínű, hogy 2026 hátralévő fél évében le lehetne zárni a tárgyalásokat. Ugyanaz a dráma jön: a Bizottság szakértői leteszik a tervezetet, a Parlament több pénzt akar, a nettó befizetők spórolnának, a kedvezményezettek pedig legalább annyit kérnek, mint eddig, de inkább többet.
Ki dönt végül?
Az uniós költségvetésről végső soron a Tanácsban, vagyis a tagállamok között kell megállapodásra jutni. A Parlamentben ágazati lobbik csapnak össze: a környezetvédők, közlekedési szakpolitikusok, regionális fejlesztési szereplők mind saját területükre kérnek több forrást.
A tagállami szinten viszont a fő törésvonal a nettó befizetők és a nettó kedvezményezettek között húzódik. Magyarország továbbra is a kedvezményezettek oldalán áll, tehát abban érdekelt, hogy minél több forrás érkezzen.
Kaja Kallasz és a gyenge külügyi mandátum
Az adás végén szóba került az uniós külügyi főképviselő szerepe is. Balázs Péter szerint ez a pozíció soha nem volt igazán erős. A tagállamok mindig ügyeltek arra, hogy létrehozzanak uniós csúcspozíciókat, de ne ruházzák fel őket túl sok hatalommal.
Ezért van külön Európai Tanács-elnök, külön bizottsági elnök, és mellettük külügyi főképviselő. Kaja Kallasz tapasztalt politikus, volt észt miniszterelnök, de a külpolitika az EU-ban továbbra is a legalacsonyabb együttműködési szinten áll: kormányközi egyeztetésként működik.
A külügyminiszteri tanácsban sok érdekes információ hangzik el, mert a 27 külügyminiszter a világ sok pontjáról hoz tapasztalatot. Amikor azonban közös cselekvésről kellene dönteni, a lelkesedés gyorsan csökken. Mindenki előveszi az otthoni mandátumát, és nehéz egyhangú álláspontot kialakítani.
Kaja Kallasz ezért csak azt mondhatja és teheti, amit a 27 tagállam egyhangúlag rábíz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
