„Az írás szabad” – Marton Mária új regénye a szerelem, a vágy és az emberi kapcsolatok sötétebb oldaláról
A Pirkadat szerdai kulturális rovatának vendége Marton Mária író volt, akinek tizennegyedik könyve, A szerelem kísértetei nemrég jelent meg. A beszélgetésben szó esett az apai inspirációról, Marton Frigyes örökségéről, az újságírói pályakezdésről, a színházi munkákról, valamint arról is, hogyan lehet a szexualitásról, szerelemről és emberi sérülésekről úgy írni, hogy a történet egyszerre legyen olvasmányos, mai és mélyen emberi.
Egy híres apa árnyékában – és támogatásával
Marton Mária pályájának alakulásában meghatározó szerepe volt édesapjának, Marton Frigyesnek, a magyar rádiókabaré és a minőségi humor egyik legendás alakjának. A szerző elmondta: fiatalon sokféle művészeti ág vonzotta. Énekelt, verseket írt, képzőművészettel foglalkozott, nyolcadikos korában pedig egy Ady-portrét készített agyagból, amely különösen jól sikerült.
A képzőművészet szeretete később is megmaradt benne. Varga Imre szobrászról könyvet is írt, új regényének borítóján pedig szintén Varga Imre-grafika szerepel. Gyerekkorában édesapja révén sok képzőművésszel, szobrásszal és festővel találkozott.
A döntő mondat mégis az apjától jött. Marton Frigyes nem tiltott, nem parancsolt, hanem jól ismerte lánya természetét. Azt mondta neki: ha úgyis ír, talán ne a szobrászatot válassza, mert az kiszolgáltatottabb pálya, az íráshoz viszont elég egy papír. „Az írás meg szabad” – idézte fel Marton Mária azt a gondolatot, amely végül megragadta.
Rádió helyett írott sajtó
Marton Mária eleinte a rádióban kezdett riportokat készíteni, ami apja miatt különösen érzékeny terep volt. Úgy érezte, a Magyar Rádióban nehéz lenne valódi kritikát kapnia, hiszen édesapja ott megkerülhetetlen tekintély volt.
Ezért fordult az írott sajtó felé. Siklósi Norbert segítségével került az Új Tükörhöz, amely akkoriban vezető képes hetilapnak számított. Marton Mária azt kérte, kapjon egy év próbaidőt. Az Új Tükörnél pedig nem az számított, ki honnan jön, hanem az, mit tud.
Olyan szerzők és szerkesztők között dolgozott, akiktől rengeteget lehetett tanulni. A beszélgetésben Szász Imrét és Szényi András művészettörténészt is említette. Ez az időszak a magyar sajtó egyik erős korszaka volt: a riportnak még súlya volt, a képes hetilapokban pedig komoly társadalmi és emberi történetek is helyet kaphattak.
Színdaraboktól a nagyregényig
Marton Mária íróként először színdarabokkal jelentkezett. Több drámakötete megjelent, és számos bemutatója volt. Csak később kezdett hozzá nagyregényeihez, köztük az Istentelen század című munkához.
A színházi pálya kapcsán megemlékezett Nyakó Juliról is, aki három darabjában szerepelt, az egyiknek főszereplője volt. Marton Mária ragyogó színésznek és különleges embernek nevezte őt, akinek hiánya szerinte érezhető lesz a magyar kulturális életben.
A szerelem, amely nem tiszta és nem egyszerű
A szerelem kísértetei Marton Mária szerint kísérlet is. Korábbi regényei közül több a szocializmusban játszódott, erős társadalmi háttérrel. Az új könyvben azonban más irányból közelít: a szexualitás, a vágy, az érintés, a megszólítás és az emberi kapcsolatok törékenysége felől.
A szerző hangsúlyozta, hogy számára az irodalom nem ítélkezés. Nem akarja megmondani az igazságot, nem didaktikus tanulságot kínál. „Az igazság köve nem nálam van, nem is nálad” – fogalmazott. Az írás célja számára inkább az, hogy megmutasson valamit, az olvasót pedig gondolkodásra késztesse.
Egy férfi, aki a szerelmet üldözi
A regény egyik központi alakja Tamás, egy házasságban élő férfi, két gyermek apja, aki sorra keresi és hajszolja a szerelmi kalandokat. Látszólag a győzelem, a megszerzés, az újabb és újabb nő meghódítása hajtja. Mégis ott van benne a vágy egy valódi kapcsolatra.
A műsorvezető szerint a könyv egyik ereje éppen az, hogy a szexualitás mögül újra és újra felbukkan a mélyebb emberi hiány. Tamás kapcsolatokat teremt, nőket hódít meg, de nem boldog. Minden nőben meglát valami szépet, meg akarja szerezni, majd továbblép.
Marton Mária szerint Tamás klasszikus kalandorfigura, de nem egyszerűen cinikus férfi. Kifelé nyersen beszél a szexualitásról, belül viszont mindegyik kapcsolatát átéli. A vágy és az érzelmi igény egyszerre működik benne, ettől válik a figura ellentmondásossá.
Háború, sérülés és fekete humor
A regény világára erősen hatott az orosz–ukrán háború is. Marton Mária elmondta: nagyon megviseli, hogy fiatal fiúkat ölnek meg a háborúban. A könyv egyik fontos szereplője egy ukrán háborúban megsérült fiatalember.
Ez a szál a regényt nemcsak szerelmi vagy szexuális történetté teszi, hanem mai, társadalmi és lelki térbe helyezi. A vágy, a testi sérülés, az érzelmi kiszolgáltatottság és a tragédia egymás mellett vannak jelen.
A könyvben ugyanakkor erős humor is működik. Marton Mária szerint ez fekete humor, de fontos része a szövegnek. A fájdalmas emberi helyzetek így nem pusztán nehéz drámaként jelennek meg, hanem olyan történetként, amelyben az irónia is segít megmutatni a szereplők esendőségét.
Nem lehet letenni
A műsorvezető személyes olvasói élményként mondta el: a könyvet egy ültében olvasta végig, mert viszi magával a történet. Marton Mária előzetesen azt mondta neki, le sem fogja tudni tenni, és a jóslat beteljesült.
A szerelem kísértetei mai történet emberi kapcsolatokról, vágyról, hűtlenségről, sérülésről és arról, hogy a látszólag könnyű kalandok mögött gyakran nagyon is komoly hiányok húzódnak meg. A könyv a beszélgetés alapján egyszerre olvasmányos és nyugtalanító: könnyed stílusban vezet be olyan helyzetekbe, amelyekben a szerelem nem megoldásként, hanem kísértetként tér vissza.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
