„A magánkihallgatás nem azt jelenti, hogy magánjellegű” – Újházi Lóránd a vatikáni látogatások valódi tétjéről
A Pirkadat szeptember 25-i adásában Breuer Péter dr. Újházi Lóránd egyetemi tanárral, lelkésszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetőjével beszélgetett a magyar miniszterelnök XIV. Leó pápánál tett látogatásáról. A szóhasználat mögötti diplomáciai jelentéstől a vatikáni tárgyalások két szintjén át az egyházfinanszírozásig, az oktatásig és a szociális intézményekig jutottak el, miközben az is szóba került, miként működik ma a magyar állam és a katolikus egyház kapcsolata.
A „magánkihallgatás” valójában hivatalos találkozó
Újházi szerint félrevezető lehet a magánkihallgatás kifejezés, mert ilyenkor egyáltalán nem magánjellegű látogatásról van szó. Ez az a különleges, hivatalos fórum, amely állam- és kormányfőknek, illetve a pápa bizalmi partnereinek jár. A találkozó lényege éppen a négyszemköztiség: jellemzően csak tolmács lehet jelen, akit szigorú titoktartás köt.
A részletekről ezért utólag sem szoktak beszámolni. A Vatikán rövid közleménye többnyire csak a fő témákat sorolja fel, például a békét, az ukrajnai háborút, a migrációt vagy a mesterséges intelligenciát. Újházi megjegyezte, hogy XIV. Leó pápa számára utóbbi különösen fontos társadalmi és biztonsági kérdés, hasonlóan ahhoz, ahogy Ferenc pápa idején a környezet- és teremtésvédelem állt gyakran előtérben.
A komoly politikai alkuk az államtitkárságon zajlanak
A pápai találkozó mellett van egy második tárgyalási szint is: az Államtitkárságon már diplomaták, szakértők és a régiót ismerő egyházi vezetők ülnek tárgyalóasztalhoz. Újházi ezt nevezte annak a fórumnak, ahol az igazán kényes részletkérdések előkerülhetnek.
Ilyen lehet az egyházfinanszírozás, az oktatás, a szociális intézmények helyzete vagy akár a püspökkinevezések rendje. A különbséget egy vietnámi példával érzékeltette: miközben a pápai találkozón általánosabb kérdésekről esett szó, az államtitkársági egyeztetésen már konkrét vita folyt arról, mennyire szólhat bele az állam a püspökök kinevezésébe.
A találkozó tartalmát inkább a következő hónapok mutatják meg
A magyar látogatás konkrét részleteiről most keveset lehet biztosan tudni. A négyszemközti beszélgetéseket nem rögzítik nyilvánosan, ezért gyakran csak évekkel későbbi visszaemlékezésekből derül ki, pontosan mi hangzott el. Újházi Golda Meir és VI. Pál pápa találkozását hozta példának: annak részleteit is későbbi emlékiratokból ismerjük.
A mostani megbeszélés valódi következményeit ezért elsősorban az „utómunkálatokból” lehet majd látni. A helyi püspöki konferencia, annak bizottságai és az állami szervek folyamatos kapcsolatban állnak egymással, és ha valamelyik területen változás indul, abból következtetni lehet arra is, milyen kérdések kerültek elő Rómában.
Stabil a kapcsolat, a részletekben lehetnek viták
Újházi a magyar állam és a Szentszék kapcsolatát stabilnak nevezte. A meglévő részleges megállapodások szerinte kijelölik az egyház jogállami működésének és az állami garanciáknak az alapvető kereteit, miközben a gyakorlati megvalósítás folyamatos egyeztetést kíván.
Az oktatás, a hitoktatás, a szociális feladatok és az intézményfenntartás területén az elmúlt évtizedekben több hangsúlyváltás történt. Más megközelítést alkalmaztak különböző kormányok, és ezek mellett vagy ellen szakmai érvek is felsorakoztathatók. A lényeg Újházi számára az, hogy ezekről a kérdésekről az államnak és az egyháznak tárgyalnia kell.
A püspökkinevezésben az államnak nincs előjoga
A beszélgetésben szóba került az is, hogy Magyarországon jelenleg betöltetlen a pápai nuncius tisztsége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a képviselet vezető nélkül maradna: átmenetileg az első beosztott viszi tovább az ügyeket, még ha diplomáciai rangja eltér is a nunciusétól.
A püspökkinevezések ügyében ma a szabad kinevezés elve érvényesül. Újházi emlékeztetett arra, hogy történelmileg ez nem mindig volt így, az uralkodók korábban sokkal nagyobb befolyást gyakoroltak az egyházi vezetők kiválasztására. A II. vatikáni zsinat viszont világos határt húzott: állami hatóságokat ilyen előjog nem illet meg.
Az egyházi intézmény nem lehet pusztán állami tehermentesítés
Az interjú végén az egyházi iskolák, szociális intézmények és kórházak szerepe került előtérbe. Újházi szerint ezek fenntartása szorosan összefügg a vallás- és lelkiismereti szabadság alkotmányos elvével. Ez a szabadság nem merül ki abban, hogy valaki elmehet templomba vagy zsinagógába: az intézményi kereteknek is lehetőséget kell adniuk a vallási közösségek saját küldetésének megélésére.
Egy egyházi iskola vagy kórház ezért akkor tölti be megfelelően a szerepét, ha valóban a közösség vallási és társadalmi küldetését szolgálja. Újházi arra figyelmeztetett, hogy problémásnak tartja azt a helyzetet, amikor az állam pusztán pénzügyi nehézségei miatt tol át intézményeket az egyházakhoz. A kapcsolat hosszú távú egyensúlya szerinte éppen azon múlik, hogy az intézményfenntartás mögött valódi küldetés, világos finanszírozás és kiszámítható együttműködés álljon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
