„Mind a kormánnyal, mind az ellenzékkel szemben kritikus” – Kovács András a Konfront indulásáról és a parlamenti légkörről
A Pirkadat szeptember 25-i adásában Breuer Péter Kovács András újságíróval beszélgetett új műhelyéről, a Konfrontról, a magyar belpolitikai hangulatról és az ENSZ működéséről. Szóba került a magyar miniszterelnök római látogatása, az amerikai–kínai kapcsolatok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerepe, valamint az a parlamenti konfliktus is, amely Kovács szerint egyre kevésbé kedvez bármiféle politikai együttműködésnek.
Konzervatív, de nem kormánypárti lapot építenek
Kovács András már nem független újságíróként határozta meg magát: elmondta, hogy a Konfront csapatában dolgozik. A névben a „kon” a konzervatív irányt jelöli, az új felület pedig már Facebookon és YouTube-on is működik. Egyelőre főként bejegyzések, videók és interjúk jelennek meg, a teljes honlap később indul.
A szerkesztőség politikai irányát egyértelműen jobboldalinak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kritika nem igazodik párthovatartozáshoz. „Mind a kormánnyal, mind az ellenzékkel szemben kritikus” – fogalmazott. A portál nyilvánosságra hozott egy krédót is, amelyben rögzítették azokat az elveket, amelyek alapján később számon kérhetők.
A római látogatás után több kérdés maradt, mint válasz
A magyar miniszterelnök vatikáni útjáról egyelőre csak hírszinten számoltak be. Kovács szerint a sajtótájékoztató sem adott sok új információt, sőt bizonyos kijelentéseket kifejezetten problémásnak tartott. Példaként azt emelte ki, hogy a miniszterelnök saját politikai előéletéről tett olyan állítást, amelyet Kovács hitelességi szempontból kérdésesnek ítélt.
A találkozóról ezért a Konfront egyelőre nem készített külön elemzést. A hangsúly inkább azon van, hogy az új szerkesztőség saját politikai témáit és interjúit építse fel.
Az ENSZ működését egyre kevésbé tartja hatékonynak
A nemzetközi politikáról szóló részben Kovács az ENSZ jelenlegi működését is erősen bírálta. Úgy látja, a közgyűlés egyre inkább olyan fórummá válik, ahol az állam- és kormányfők elmondják saját álláspontjukat, miközben kevés valódi döntés születik.
A Biztonsági Tanács jelenlegi szerkezetét különösen elavultnak tartja. Nem a meglévő állandó tagokat távolítaná el, hanem olyan országokat is bevonna, amelyek ma már komoly globális súllyal rendelkeznek. A jelenlegi vétórendszer szerinte sokszor eleve megakadályozza az érdemi döntést, mert a nagyhatalmi blokkok kölcsönösen megakasztják egymás kezdeményezéseit.
Az amerikai–kínai csúcstalálkozót is inkább kétoldalú diplomáciai folyamat eredményének tekinti, mint az ENSZ-közgyűlés hozadékának. Úgy fogalmazott, Donald Trump és a kínai elnök találkozóját már régóta készítették elő, és az ENSZ legfeljebb alkalmat adott hozzá.
Egyre rosszabb parlamenti légkörre számít
A magyar belpolitikai helyzetről jóval borúlátóbban beszélt. Arra a kérdésre, mikor stabilizálódhat a parlament hangulata, röviden válaszolt: „Szerintem egyre rosszabb lesz.”
Felidézte azt a korábbi véleményt is, hogy a konfliktusok akár tettlegességig fajulhatnak. Ennek egyik példájaként a Médiatanács tagjairól szóló parlamenti szavazást említette. Elmondása szerint a pártok előzetesen megállapodtak bizonyos jelöltek kölcsönös támogatásáról, végül azonban a Tisza képviselői nem szavazták meg a Fidesz és a KDNP jelöltjeit.
Kovács több parlamenti forrásra hivatkozva azt mondta, a változás közvetlenül a szavazás előtt történt, egy másik politikai konfliktus következtében. Ezt a történetet forrásai beszámolójaként ismertette, és arra használta példaként, mennyire gyorsan felülírhatja egy aktuális vita a korábban kialkudott megállapodásokat.
Konstruktivitást egyik oldaltól sem vár
A történtek alapján kevés esélyt lát arra, hogy rövid időn belül együttműködőbb parlamenti légkör alakuljon ki. A felelősséget nem kizárólag egyik politikai oldalhoz köti: úgy látja, a kölcsönös bizalmatlanság és a folyamatos taktikai konfliktusok mindkét oldalon gyengítik a megállapodások értékét.
A Konfront szerepét éppen ezért olyan jobboldali fórumnak szánják, amely saját deklarált elvei alapján bírálja a politikai szereplőket, függetlenül attól, hogy kormányon vagy ellenzékben vannak. Kovács szerint a szerkesztőség célja nem a válogatás nélküli kritika, hanem az, hogy előre rögzített értékrend alapján lehessen megítélni a politikai döntéseket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
