„Tuszknak a helyzete nem olyan, hogy egyértelmű győzelemre számíthatna” – Gordon István szerint a lengyel példa Magyarországnak is figyelmeztetés
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 24-i adásában Gordon István Lengyelország-szakértő volt. A beszélgetés a lengyel elnökválasztás vitatott eredményéről, a bírósági eljárások első fejleményeiről, Donald Tusk kormányának korlátairól és a választási ígéretek teljesítésének nehézségeiről szólt. A lengyel helyzet magyar szempontból is tanulságos: egy kormányváltás után nemcsak ígérni kell a vizsgálóbizottságokat, jogállami helyreállítást és politikai elszámoltatást, hanem működő intézmények között eredményre is kell vinni őket.
Egy év után jött az első hivatalos jelzés
M. Kende Péter azzal indította a beszélgetést, hogy már a lengyel elnökválasztás után is úgy tűnt: valami nem teljesen stimmel Karol Nawrocki és Rafał Trzaskowski versenyében. Gordon István szerint valóban nemcsak politikai vitáról volt szó, hanem szabálytalanságok gyanújáról is.
A szakértő elmondta: 2025 augusztusáig várta, hogy érkezzen valamilyen hivatalos hír Lengyelországból arról, történt-e „malőr” az államfőválasztáson. Most egy megyei bírósági döntés alapján kiderült: egy választási körben valóban felcserélték a két jelölt szavazatait.
A döntés szerint Rafał Trzaskowski szavazatai kerültek Karol Nawrockihoz, Nawrocki szavazatai pedig Trzaskowskihoz. Vagyis pontosan fordított eredményt rögzítettek annál a választási egységnél.
Apró büntetés, nagy politikai kérdés
Gordon István szerint ez az első hivatalos megnyilvánulás, amely kimondja, hogy szabálytalanság történt. Ugyanakkor a bíróság nem hozott súlyos következményeket: a választási bizottság vezetőjére és helyettesére pénzbírságot szabtak ki, a többi tagot felmentették.
A szakértő szerint a szabálytalanság lényege az volt, hogy a bizottság nem végezte el megfelelően a választási munka lezárásához szükséges kötelező feladatokat. Ennek következménye lett az eredmény hibás rögzítése.
Gordon hozzátette: hivatalosan most ez az első ügy, de nem hivatalos információi szerint több mint száz, sőt akár százötven hasonló beadvány is érkezhetett különböző bíróságokra. Felelősséget ezért a számért nem vállalt, de jelezte: a lengyel társadalomban régóta jelen van az érzés, hogy az elnökválasztás nem volt problémamentes.
Megsemmisítés helyett politikai árnyék
M. Kende Péter felvetette: elképzelhető, hogy a választási eredményt végül nem semmisítik meg, csak pénzbírságok születnek. Gordon István válasza alapján ez valóban reális forgatókönyvnek tűnik. A probléma ettől még politikailag megmarad.
A lengyel államfő már hivatalban van, letette az esküt, a bírósági folyamatok pedig lassan haladnak. Ez olyan helyzetet teremt, amelyben a jogi következmények korlátozottak lehetnek, de a politikai legitimáció kérdése újra és újra előkerül.
Tusk keze nincs teljesen szabadon
A beszélgetés második része Donald Tusk kormányának mozgásteréről szólt. Gordon István hangsúlyozta: Lengyelországban a rendszerváltás óta nem volt kétharmados parlamenti többség, és ma sincs olyan politikai helyzet, amelyben a kormány szabadon alakíthatná át az intézményeket.
A legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság jelentős részben az ellenzéki oldalhoz kötődő intézményi örökségben működik. Tusk keze ezért bizonyos mértékig meg van kötve. Gordon szerint a lengyel miniszterelnök tartja magát a szabályokhoz, és nem irányítja jogtalanul a bíróságokat.
Ez azonban lassítja a jogállami helyreállítás, az elszámoltatás és a politikai vizsgálatok folyamatát.
Amit Tusk megígért, abból nem minden teljesült
M. Kende Péter a magyar helyzetre utalva kérdezte: milyen tanulságot jelenthet Lengyelország abból a szempontból, hogy egy új kormány vizsgálóbizottságokat ígér, majd az intézményi valóságban nehezen jut eredményre.
Gordon István felidézte: Tusk 2023. december 13-án kapott kormányalakítási megbízást. Három nagy vállalása volt. Az első a visszatartott uniós pénzek hazahozatala, amely gyorsan sikerült: másfél héten belül megnyílt az út a korábban befagyasztott forrásokhoz.
A második az abortusztörvény liberalizálása volt. Ezt Gordon a Tusk-kormány durva hibájának nevezte, mert a sokpárti koalíciót nem sikerült a törvényhozási szavazás előtt összerázni. A 14 pártból álló kormányoldalon nem mindenki szavazott azonosan, így a javaslat elbukott.
A harmadik nagy vállalás a vizsgálóbizottságok elindítása és eredményre vitele volt. Itt a legnagyobb a tanulság: 2026 júniusáig a 12–15 bizottság közül Gordon szerint egy sem tudta teljesen lezárni a munkáját.
Pegasus, igazságügyi alap és elszámoltatási nehézségek
A vizsgálóbizottságok között több olyan ügy van, amely magyar nézőpontból is ismerősnek hat. Gordon példaként említette a Pegasus-ügyet, amelyben a korábbi lengyel kormány emberei ellenzéki politikusok megfigyelésére használhatták a kémszoftvert. A szakértő szerint erről dokumentumok is rendelkezésre állnak.
Szóba került Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski neve is. Gordon szerint ők azok a szereplők, akik a korábbi rendszer visszaéléseihez kapcsolódó ügyekben kulcsfiguráknak számítanak. Hozzájuk köthető az igazságügyi alap ügye is, amely eredetileg bűncselekmények áldozatainak segítésére szolgált volna, de a gyanú szerint más célokra használták fel.
A vizsgálóbizottságok működésének lengyel tapasztalata azért fontos, mert megmutatja: az elszámoltatás nem pusztán politikai akarat kérdése. Jogilag megalapozott eljárások, működő intézmények, stabil parlamenti háttér és türelmes társadalmi figyelem is kell hozzá.
Magyar Péternek is figyelnie kell a lengyel tapasztalatra
M. Kende Péter felvetette: Magyar Péter miniszterelnök is vizsgálóbizottságokat ígért, ezért érdemes megnéznie, mi történt Lengyelországban. Gordon István szerint a lengyel példa valóban figyelmeztető.
A választók gyors eredményeket várnak, különösen akkor, ha a kampányban erős elszámoltatási ígéretek hangzanak el. Ha azonban a vizsgálatok elhúzódnak, a társadalmi türelem fogyhat, és a kormány politikai támogatottsága is sérülhet.
Lengyelországban Tusk kezdetben nagy elvárásokkal indult, de több vállalása nem vagy csak részben teljesült. Gordon szerint ez ma már a kormányzó koalíció esélyeit is befolyásolja.
Jövőre új választás, bizonytalan esélyek
A beszélgetés végén M. Kende Péter már a következő lengyel parlamenti választásra tekintett előre. Felvetette, hogy a Polgári Platform Donald Tuskkal induljon-e neki, vagy esetleg Radosław Sikorski, illetve Rafał Trzaskowski lehetne-e alkalmasabb arc.
Gordon István erre csak röviden reagált, mert kifutottak az időből. Annyit azonban elmondott: Tusk és pártja, illetve a kormányzó koalíció helyzete jelenleg nem olyan, hogy egyértelmű győzelemre számíthatna a következő választáson.
A szakértő szerint ennek oka éppen az, hogy a kormány nem tudta teljesíteni azokat az igényeket és elvárásokat, amelyeket a választók felé megfogalmazott. A következő beszélgetés egyik témája ezért várhatóan a lengyel közvélemény-kutatások, a politikusok népszerűsége és a Tusk utáni lehetséges forgatókönyvek lesznek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
