„Párbeszéd nélkül nem lehet tisztességes jogállamot felépíteni” – Platthy Iván szerint az egyházakkal kezdődő egyeztetés csak az első lépés
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 24-i adásában Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt. A beszélgetés az új kormány és az egyházak közötti első egyeztetésről, a társadalmi párbeszéd intézményesítéséről, az egyházi státuszok rendezéséről, a felsőház lehetséges visszaállításáról és a katolikus egyház belső önvizsgálatáról szólt. Platthy szerint a június 18-i találkozó inkább ismerkedő alkalom volt, de a visszajelzések alapján sok egyházi szereplőt meglepett a kormány nyitott, együttműködést kínáló hangja.
Az első találkozó az ismerkedésről szólt
M. Kende Péter azzal indított, hogy Tar Zoltán miniszter ígéretéhez híven leült az egyházak vezetőivel egyeztetni. Emellett Magyar Péter miniszterelnök külön találkozott Erdő Péter bíborossal is, még a vatikáni látogatást megelőzően.
Platthy Iván szerint a június 18-i találkozó elsősorban az ismerkedés jegyében telt. Több hírportál és egyházi csatorna beszámolóját is megnézte, köztük a Mazsihisz felületét is, és úgy látta: a résztvevők többsége pozitívan értékelte a hangnemet.
A visszajelzések alapján sokan nem erre számítottak. Platthy szerint volt olyan előzetes várakozás, hogy az új kormány vagy mindent változatlanul folytatna, vagy éppen keményebb, konfliktusosabb hangot ütne meg. Ehhez képest szerinte egy „őszinte, tiszta együttműködést felajánló párbeszéd” indult el.
Nem lojalitást kérni, hanem szolgálatban együttműködni
Platthy úgy látja, Tar Zoltán habitusa alapján az új egyházpolitikai irány nem a lojalitás megvásárlásáról, hanem a mellérendelt párbeszédről szólhat. A kormány nem azt üzeni az egyházaknak, hogy fizetség fejében támogatást vár, hanem azt, hogy közösen kell szolgálni az embereket.
A beszélgetésben többször előkerült: az eddig megszerzett jogokat és juttatásokat nem feltétlenül akarják elvenni, de rendezni kell azok jogi alapját. Platthy példaként említette a lelkészi fizetéskiegészítéseket és a tulajdoni kérdéseket is. Szerinte a lényeg az lenne, hogy ami eddig sokszor politikai vagy kegygyakorlási logikában működött, az jogilag tisztább, átláthatóbb rendszerbe kerüljön.
A következő találkozóknak ezért már tematikusabbnak kell lenniük. Ott lehet majd konkrétan beszélni státuszokról, finanszírozásról, intézményekről, jogalkotásról és az egyházak társadalmi szerepéről.
Vissza az 1990-es törvény szellemiségéhez
Platthy szerint az egyházügyi szabályozásban vissza kellene térni az 1990. évi IV. törvény szellemiségéhez. Ez számára azt jelenti, hogy az egyházi státuszok kérdését nem politikai döntésekkel, hanem jogállami, normatív alapon kell rendezni.
Példaként Iványi Gábor és közössége ügyét hozta fel. Szerinte ha egy egyházat jogsérelem ért, azt nem egyedi kegydöntésekkel, hanem jogszabályi alapon kell orvosolni. „Ha téged jogsérelem ért, akkor a jogon keresztül a sérelmedet orvosolni kell” – fogalmazta meg az elvet.
Platthy szerint a metodista hagyományt sem lehet politikai alapon kettévágni: nem lehet John Wesley örökségének egyik felét elfogadni, a másikat pedig nem. Úgy látja, az államnak ebben az ügyben is rendeznie kellene a korábbi döntések következményeit, különben újra nemzetközi jogi fórumok elé kerülhet a kérdés.
Alkotmányozás és felsőház
M. Kende Péter felvetette, hogy az új kormány alkotmányozási folyamatot is ígért, és minden fontos törvény előtt társadalmi egyeztetést hirdet. Platthy szerint ebben az egyházaknak és más társadalmi szervezeteknek is szerepet kellene kapniuk.
Úgy véli, érdemes lenne megfontolni a felsőház visszaállítását. Ez nem pártpolitikai kamaraként működne, hanem delegált társadalmi képviseletként. Helyet kaphatnának benne egyházak, nemzetiségek, kamarák, civil szervezetek és más, közfeladatokhoz vagy társadalmi csoportokhoz kapcsolódó szereplők.
Platthy emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak van felsőházi tradíciója, sőt az Országház építészete is kétkamarás rendszerre készült. A környező országokban is vannak hasonló intézmények. Szerinte egy ilyen fórum segíthetne abban, hogy a döntéshozás előtt valóban megjelenjenek az érintettek szempontjai.
A jogállamiság része a döntés előtti párbeszéd
Platthy szerint a társadalmi egyeztetés nem udvariassági gyakorlat, hanem a jogállamiság része. Ha az érintetteket csak utólag kérdezik meg, vagy formálisan hallgatják meg, akkor a párbeszéd nem tölti be a funkcióját.
A felsőház szerinte éppen azért lehetne hasznos, mert állandó, intézményesített helyet adna a szakmai és társadalmi véleményeknek. Nem alkalmi fórumokra, hanem olyan döntéshozási szerkezetre lenne szükség, ahol az érintett területek képviselői már a koncepciók kialakításakor jelen vannak.
„Párbeszéd nélkül nem lehet egy tisztességes jogállamot felépíteni” – mondta Platthy, aki szerint ezt az elvet húsz éve következetesen képviseli.
A katolikus egyház belső összegzése sem mellékes
A beszélgetés végén szóba került a katolikus egyházon belül zajló munka is. Platthy szerint több részanyag már beérkezett, de egyelőre nem világos, ki fogja összesíteni, mikorra készül el az összegzés, és használható lesz-e az állammal folytatott párbeszédben.
Ez azért fontos, mert a magyarországi apostoli nunciusnak is be kell számolnia a Vatikán felé a Magyarországon töltött évekről és tapasztalatairól. Platthy szerint nem lenne szerencsés, ha a nuncius tapasztalatai és a magyar püspöki kar saját harmincéves összegzése között nem lenne szinkron.
A belső összegzés lehetőséget adhatna arra, hogy a püspöki kar is egy nyelven beszéljen az állammal való kapcsolatokról, a társadalmi szerepről és a jövőbeli feladatokról. M. Kende Péter ezt úgy fogalmazta meg: párbeszédre nemcsak az állam és az egyházak között, hanem a püspöki karon belül is szükség van.
Szentendre ügyében is keresi a folytatást
A beszélgetés végén Platthy visszatért a korábbi adásban felvetett szentendrei fejlesztési elképzelésekre is. Többen kérdezték tőle, hogy a város vezetése ismeri-e azokat a gondolatokat, amelyeket Szentendréről, egyetemi központról, rehabilitációs lehetőségekről és városfejlesztésről megfogalmazott.
Elmondta, hogy elküldte az előző beszélgetés linkjét a polgármesternek, bár visszajelzést még nem kapott. Hozzátette: szívesen részt venne koordinatív szerepben is, mert szerinte Szentendre ügyében is párbeszédre van szükség az állam, az egyház, az önkormányzat és a helyi szereplők között.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
