A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.06.16.
A migrációs paktum határidő előtti alkalmazásáról tárgyalt az Orbán-kormány 2024 nyarán – mondta Magyar Péter miniszterelnök a kormányülések jegyzőkönyveire hivatkozva hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
A parlament hétfőn megkezdte a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításának általános vitáját.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter hétfőn bejelentette, hogy az izraeli hadsereg korlátlan ideig Libanonban, Szíriában és a Gázai övezetben marad.
Megtiltja a brit kormány a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabb gyerekek számára.
Belföldi hírek:
Miniszteri biztosnak nevezte ki a szociális és családügyi miniszter hétfői hatállyal Vaskuti Gergelyt, akinek az lesz a feladata, hogy feltárja a súlyos gyermekvédelmi bántalmazási ügyek teljes hátterét. „Mi olyan gyermekvédelmet akarunk, amely nem papíron védi a gyerekeket, hanem a valóságban is képes észrevenni a veszélyt, meghallani a jelzéseket és megvédeni azokat, akik ránk vannak bízva” – fogalmazott Kátai-Németh Vilmos a közösségi-oldalán. A tárcavezető hozzátette, hogy Vaskuti Gergely pszichológus és kriminológus szakmai életútját kezdettől fogva a segítő hivatások iránti elkötelezettség és a gyermekek védelme határozza meg. Pályáját iskolapszichológusként kezdte, majd 10 évet dolgozott gyermekotthonokban pszichológusként és szakmai vezetőként. Kriminológusként kutatásainak fókuszában a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a fiatalkori bűnelkövetés, valamint a gyermekvédelmi szakellátás működési nehézségei és ezek kapcsolata a deviáns viselkedési mintázatokkal állnak, megbízott oktatóként jelenleg is oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán – közölte.
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását – jelentette ki a Belügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén, ahol az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának luxemburgi ülésén történtekről hallgatták meg a politikust. A tanácskozáson – ahol a schengeni övezet helyzetét is megvitatták – volt kétoldalú egyeztetés az osztrák belügyminiszterrel annak okán, hogy Magyarország ellenzi a belső határellenőrzések fenntartását. Közösen felvetették, hogy középtávon a határellenőrzést egy olyan rendszer válthatja fel, ahol az osztrák és a magyar belügyi szervek együttműködve nem közvetlenül a határt ellenőrzik, hanem a határrégióban tartanak ellenőrzéseket.
A migrációs paktum határidő előtti alkalmazásáról tárgyalt az Orbán-kormány 2024 nyarán – mondta Magyar Péter miniszterelnök a kormányülések jegyzőkönyveire hivatkozva hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A kormányfő azt mondta, 2024. július 25-én az Orbán-kormány nemcsak a magyar-osztrák határon létesítendő migránstáborról tárgyalt, hanem megvitatott egy olyan előterjesztést is, amelyet Bóka János volt európai uniós ügyekért felelős miniszter tárcája készített, és amely a migrációs paktum szabályainak átvételét tartalmazta. Az előterjesztés szerint a tárgyalásokat folytatni kell az Európai Bizottsággal (EB) azzal kapcsolatban, hogy az EB hozzájárul-e a paktum szabályainak 2026. júniusi határidő előtti alkalmazásához – idézte fel. Hozzátette: az Orbán-kormány a paktumról korábban azt mondta, az „tönkreteszi Európát”, zárt ajtók mögött azonban arról tárgyalt, milyen gyorsan vezessék be azt. Magyar Péter hangsúlyozta, a Tisza-kormány nem fog mást mondani, mint amit tesz, és be fog számolni arról, ha a bukott Orbán-kormány örökségében hazugságra, visszaélésre vagy eltitkolt döntésekre bukkan.
A parlament hétfőn megkezdte a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításának általános vitáját. Az Országgyűlés a indítványt sürgősséggel tárgyalja. Hallerné Nagy Anikó, a parlament alelnöke a házbizottság hétfői ülését követően azt mondta, hogy a nemzetiségi szószóló javaslatára az Országgyűlés az indítványt nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja. A pénteken benyújtott javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét, megszüntetné a jelenlegi közalapítványi-MTVA-s modellt, különválasztaná a rádió-televíziós közszolgálati médiaszolgáltatást és a hírügynökségi tevékenységet, új felügyeleti testületet és új finanszírozási rendszert hozna létre.
Külföldi hírek:
„Izrael nem alárendeltje az Egyesült Államoknak, hanem független és szuverén állam” – írta a közösségi média-oldalon Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter. Hozzátette, hogy a megállapodás nem kötelezi Izraelt, mert szerinte az amerikai-iráni egyezség nem nyújt megfelelő választ Izrael biztonsági kihívásaira. „Nem érhetjük be kevesebbel, mint a Hezbollah lefegyverzésével. Nem szabad kivonulnunk egyetlen olyan területről sem, amelyet katonáink elfoglaltak és megtisztítottak a terrorista infrastruktúrától” – közölte Bengvír. Izraelben az ellenzék is bírálta az amerikai-iráni megállapodást. A szociáldemokrata-liberális Demokraták párt vezetője, Jaír Golán szerint az egyezség „Izrael feje felett született meg”. Az egyezmény „milliárdokat juttat az ajatollahok rezsimjének, érintetlenül hagyja a nukleáris infrastruktúrát”.
Naftali Bennett volt miniszterelnök szerint a kormány nem tudta Izrael katonai sikereit tartós biztonsági eredményekké alakítani az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodásra adott válaszként – írta a Times of Israel. „Az Iránnal vívott háború során tanúi lehettünk az IDF és a biztonsági erők rendkívüli teljesítményének a frontvonalakon, valamint az izraeli lakosság bátorságának a hátországban. Hétfő reggel megtudtuk, hogy a kormány ismét képtelen mindezt tartós biztonsági eredményekké alakítani” – mondta Bennett, aki Yair Lapid ellenzéki vezetővel együtt vezeti az Együtt szövetséget, és akit Benjamin Netanjahu miniszterelnök utódjának egyik fő esélyeseként tartanak számon az október 27-ig meg kell tartani választásokon. Bennett a megállapodást nem „a sors rendelésének”, hanem az izraeli vezetés kudarcának nevezte, és azzal érvelt, hogy a kormány „stagnálás és kimerülés” háborúiba rángatta Izraelt, és „képtelen döntő győzelmet aratni”.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter hétfőn bejelentette, hogy az izraeli hadsereg korlátlan ideig Libanonban, Szíriában és a Gázai övezetben marad. Pakisztán és Irán szerint az amerikai-iráni megállapodás Libanonra is kiterjedő, azonnali tűzszünetet tartalmaz. „Az izraeli hadsereg korlátlan ideig a biztonsági övezetekben marad Libanonban, Szíriában és a Gázai övezetben, hogy onnan védje az izraeli határt és a településeket a dzsihadista erőkkel szemben” – közölte Kac. Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyelőre nem reagált nyilvánosan az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodásra. Kac hangsúlyozta, hogy Izrael „a jelenlegi és a jövőbeni nyomás ellenére is” ellenzi az izraeli hadsereg kivonását Libanonból. Elmondása szerint Netanjahu ezt közölte Donald Trump amerikai elnökkel és más magas rangú amerikai tisztségviselőkkel is, ő maga pedig ugyanezt az álláspontot ismertette Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel. „Ha Irán a libanoni események miatt megtámadja Izraelt, teljes erővel fogunk visszavágni, és világosan megmutatjuk az erőviszonyokat” – tette hozzá Kac.
Külföldi hírek (Világ):
Üdvözölte hétfőn az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodást Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, és arra kérte a feleket, hogy a tartós rendezés érdekében önmérséklettel és jóhiszeműen hajtsák végre az egyezséget. „Üdvözlöm, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott egy azonnali és tartós tűzszünetről, a Hormuzi-szoros újranyitásáról, valamint a további tárgyalások kereteiről” – mondta Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésszakán. Az amerikai és iráni tisztviselők szerint a megállapodás véget vethet a február végén kirobbant háborúnak, amely több ezer ember halálát okozta és jelentős zavarokat idézett elő a globális energiapiacokon. Az iráni atomprogram jövőjéről ugyanakkor további tárgyalások dönthetnek. „Ebben a rendkívül érzékeny helyzetben minden félnek a lehető legnagyobb önmérsékletet kell tanúsítania, és jóhiszeműen kell végrehajtania a megállapodást” – fogalmazott a főbiztos.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Moszkva szándékosan mért csapást arra a kijevi kerületre, ahol a világhírű Pecserszka Lavra barlangkolostor és a Misztecki Arszenal kortárs művészeti kiállítócsarnok is található. Zelenszkij hétfőn ellátogatott a megrongálódott kolostorhoz. A részben 11. századi épületkomplexum fő templomában tűz ütött ki, de a lángokat már eloltották. Az UNESCO Világörökség részét képző barlangkolostor elleni csapást az ukrán elnök Oroszország egyik legsúlyosabb bűncselekményének nevezte a keresztény kultúra ellen. Az Interfax-Ukrajina hírügynökség reggeli jelentése szerint egy drón az Uszpenszkij-székesegyház oltárrészébe csapódott, emellett más épületek is megrongálódtak a kiemelten védett státusszal rendelkező nemzeti objektumban. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint viszont a Pecserszka Lavra épületegyüttesét az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer egyik rakétája találta el. A Pecserszka Lavra barlangkolostor részét képezi számos múzeum és föld alatti templom is, amelyek a 11. és a 19. század között épültek 5-15 méteres mélységben.
Jóváhagyta az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács Ukrajna csatlakozását az uniós kiberbiztonsági tartalékhoz hétfőn, így az ország rendkívüli uniós támogatást vehet igénybe nagyszabású kiberbiztonsági incidensek esetén. Az Európai Unió kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA) által kezelt tartalék megbízható magánszolgáltatók bevonásával nyújt incidenskezelési szolgáltatásokat jelentős vagy nagymértékű kibertámadások kezeléséhez – emlékeztetett közleményében az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület szerint a döntés az EU és Ukrajna közötti szoros együttműködést tükrözi, és összhangban áll a felek stratégiai digitális partnerségével. Az intézkedés egyben része azoknak a szélesebb körű uniós erőfeszítéseknek, amelyek célja, hogy az EU és partnerei felkészülten, gyors reagálással és közös szakértelemmel tudjanak fellépni a folyamatosan változó kiberveszélyekkel szemben.
Megtiltja a brit kormány a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabb gyerekek számára. Az intézkedés várhatóan 2027 elején lép érvénybe. Keir Starmer brit miniszterelnök a Downing Streeten tartott hétfői sajtóértekezletén bejelentette, hogy az intézkedés kivétel nélkül mindegyik olyan gyerekre vonatkozik, aki még nem töltötte be 16. életévét. Starmer szerint a kormány ugyanis a tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a teljes körű tilalom a helyes döntés. A bejelentés előzményeként a munkáspárti brit kormány országos konzultációt tartott, amelyen 116 ezren fejtették ki véleményüket, és a válaszadó szülők 90 százaléka támogatta a 16 éves alsó korhatár kijelölését a közösségimédia-felületek használatához. A felmérés résztvevőinek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közösségi média használata nagyobb kockázatot jelent a gyerekek számára, mint amennyi előnnyel jár.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp napsütéses időre készülhetünk. Este helyenként záporokra lehet számítani. A hőmérséklet jellemzően 24 – 28 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
