„Ez a 48 órás aknamentesítés a mesék világába tartozik” – Kis-Benedek József szerint a Hormuzi-szoros megnyitása csak az első próba
A Pirkadat június 16-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt. A beszélgetés a hatvannapos közel-keleti tűzszünetről, a Hormuzi-szoros várható megnyitásáról, az iráni aknatelepítésekről, a Hezbollah és más proxyerők szerepéről, a NATO közelgő ankarai csúcsáról, az európai védelmi képességekről, valamint a migrációs paktumról szólt. Kis-Benedek szerint a megállapodás önmagában pozitív fejlemény, de a részletek még annyira tisztázatlanok, hogy bármikor összeomolhat.
Hatvan nap: időnyerés, nem megoldás
Breuer Péter első kérdése arra irányult, meddig tarthat a meghirdetett hatvannapos tűzszünet. Kis-Benedek József óvatosan fogalmazott: a hatvan nap önmagában hatvan napos ígéret, de azt ma még nem lehet megjósolni, hogy a felek valóban végig tartják-e magukat hozzá.
A szakértő mindenképpen pozitívnak tartja, hogy legalább abban megállapodtak: pillanatnyilag nem támadják egymást. A tűzszünet már önmagában is jelent valamit, de szerinte ettől még nem oldódtak meg a konfliktus alapvető kérdései. A Hormuzi-szoros megnyitása sem történt meg teljesen: eddig azok haladhattak át, akiket Irán átengedett.
Kis-Benedek szerint mindenki győztesnek akarja láttatni magát: Irán is, Donald Trump is, aki születésnapi ajándékként is értelmezheti a megállapodást. A valóság azonban jóval bonyolultabb.
Hormuzi-szoros: aknák, részletek, kockázatok
A Hormuzi-szoros megnyitását Kis-Benedek kulcskérdésnek nevezte. Ugyanakkor jelezte: a szoros megnyitása nem egyszerű adminisztratív aktus, mert az irániak által telepített aknákat fel kell szedni.
Korábban amerikai részről elhangzott, hogy az aknamentesítés 48 óra alatt megoldható lenne. Kis-Benedek ezt irreálisnak tartja. Először is tudni kell, pontosan hol vannak az aknák, másodszor megfelelő aknamentesítő eszközökre van szükség, harmadszor pedig gyakorlati tapasztalat is kell.
„Ez a 48 órás felszedés a mesék világába tartozik” – mondta.
Szerinte ez is jelzi, hogy a politikai bejelentések és a katonai-technikai valóság között komoly szakadék lehet.
Izrael mintha kimaradna a történetből
A szakértő külön problémának látja, hogy a megállapodás körül Izrael helyzete nem egyértelmű. Úgy fogalmazott: mintha Izraelt nem nagyon kérdezték volna meg arról, hogyan áll ehhez a folyamathoz, pedig közvetlen érintett.
Trump eredeti terveiben olyan elemek is szerepeltek, mint a rendszerváltás Iránban vagy az atomprogram felszámolása, de ezekről most nem esik érdemi szó. Kis-Benedek szerint ez sok nyitott kérdést hagy maga után, különösen Izrael biztonsági érdekei szempontjából.
Proxyerők: egyetlen támadás is elég lehet
A megállapodás legsérülékenyebb pontjának Kis-Benedek a proxyerők ügyét tartja. Irán továbbra is képes mozgatni a hozzá kötődő szervezeteket, és nem kell sok ahhoz, hogy az egész tűzszüneti konstrukció megbillenjen.
Ha a Hezbollah néhány rakétát vagy drónt indít Izrael ellen, Izrael válaszolni fog. Innentől kezdve a tűzszünet könnyen újabb katonai spirálba fordulhat.
Kis-Benedek szerint ezért nem elég a Hormuzi-szorosról beszélni. A Hezbollah, a húszik és más proxyk jövőjét is rendezni kellene. A jelenlegi, 14 pontosnak nevezett megállapodási tervezetben azonban szerinte nem látszik, hogy ezeket a szereplőket valóban figyelembe vették volna.
Dél-Libanon: kivonulás csak garanciákkal
Breuer Péter felvetette, mi történne, ha Amerika azt kérné Izraeltől, hogy vonja ki erőit Dél-Libanonból. Kis-Benedek szerint az izraeli kormány erre aligha mondhatna igent garanciák nélkül.
Ha egy hadsereg elfoglalt egy pozíciót, onnan kivonulni, majd esetleg újra visszamenni rendkívül költséges és kockázatos. Izrael ezért csak akkor vonulhatna ki, ha valódi garanciát kap arra, hogy a Hezbollah eltávozik az adott területről. Erre ráadásul ENSZ-határozat is vonatkozik, de a végrehajtás továbbra is kérdéses.
Oroszország, bázisok, Földközi-tenger
A beszélgetésben felmerült Oroszország szerepe is. Kis-Benedek szerint bár Oroszország erejének jelentős részét leköti Ukrajna, ettől még a közel-keleti és mediterrán pozícióit nem adta fel. Bázisai megmaradtak, Líbiában pedig bővítette is jelenlétét.
Ez szerinte fenyegetést jelenthet Dél-Európa számára, ezért a NATO-nak figyelnie kell rá. Kérdés, hogy a közelgő ankarai NATO-csúcson ez milyen formában jelenik meg a közös nyilatkozatban.
NATO-csúcs: pénz, képesség, ötödik cikkely
Az ankarai NATO-csúcs egyik központi témája a védelmi kiadások emelése lesz. Kis-Benedek szerint a 2 százalékos célkitűzés már sok országban teljesül, de az amerikai elvárás ennél jóval többről szól: Európának nagyobb részt kell vállalnia saját biztonságából.
A balti országok helyzetét különösen érzékenynek nevezte. Érthetőnek tartja félelmüket Oroszországtól, de szerinte nem feltétlenül klasszikus katonai támadásra kell először gondolni. Gazdasági nyomás, embargó vagy kiberművelet is súlyos válságot okozhat.
A nagy kérdés az, hogy egy orosz kibertámadás esetén érvényesíthető-e a NATO ötödik cikkelye. Kis-Benedek szerint ez a jövő egyik legfontosabb biztonságpolitikai dilemmája.
Európai hadsereg helyett európai képességek
Breuer Péter felvetette az európai hadsereg kérdését is. Kis-Benedek szerint a valódi kérdés nem feltétlenül egy önálló európai hadsereg létrehozása, hanem az, hogy Európa olyan fegyverrendszereket állítson szolgálatba, amelyek nem amerikaiak, hanem európaiak.
Ez azonban önmagában is ellentmondásos, mert az európai hadiipari vállalatokban jelentős amerikai tulajdonrészek vannak. Így ha Európa amerikai technológiától akar függetlenedni, gyorsan szembesül azzal, hogy a hadiipari láncok mélyen összefonódnak.
Új közel-keleti védelmi tömbök
A Közel-Keleten is formálódhat egy új biztonsági együttműködés, amelyet nem NATO-nak fognak nevezni, de hasonló védelmi logikával működne. Ebben az öböl menti államok is szerepet kaphatnak.
Kis-Benedek szerint ezek az országok régóta vásárolnak amerikai fegyvereket, de nem akarnak háborúzni Iránnal. A mostani megállapodástervezetben ezért fontos elem lehet, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek Iránnal, Teherán pedig garanciát vállaljon arra, hogy nem támadja meg őket.
Ez csak akkor jelent valódi biztonságot, ha Irán betartja a vállalásait. Ha az amerikai–iráni alku összeomlik, az öbölállamok helyzete újra bizonytalanná válhat.
Migrációs paktum: nem invázió, hanem szűrés
A beszélgetés végén Breuer Péter a migrációs paktumról kérdezett. Kis-Benedek szerint nem igaz az a félelemkeltő kép, hogy Európát most „elárasztják” migránsokkal. Épp ellenkezőleg: a megállapodás célja az, hogy szabályozottabb keretek között lehessen védekezni a kontrollálatlan beáramlás ellen.
Nyugat-Európában szerinte egyre erősebb az a megközelítés, hogy aki nem dolgozik, nem illeszkedik be és biztonsági kockázatot jelent, azt vissza kell küldeni oda, ahonnan érkezett. Breuer Péter felvetette, hogy sok esetben nehéz megállapítani a származási országot, Kis-Benedek viszont úgy látja: nyelvjárásból, helyismereti kérdésekből és alapvető kulturális információkból ez többnyire kideríthető.
A megállapodás első próbája még csak most jön
Kis-Benedek József értékelése szerint a hatvannapos tűzszünet és a Hormuzi-szoros megnyitásának szándéka kedvező fejlemény, de a tényleges rendezés még távol van. A szoros aknamentesítése, Izrael biztonsági garanciái, a Hezbollah kivonulása, a proxyerők kezelése, Irán vállalásai és az öbölállamok biztonsága mind olyan kérdés, amelyet nem lehet politikai nyilatkozatokkal megoldani.
A következő hatvan nap tehát próbaidő. A kérdés az, hogy a felek valóban képesek-e a katonai, diplomáciai és technikai részleteket összerakni, vagy a mostani megállapodás is azok közé a közel-keleti tervekkel teli papírok közé kerül, amelyek jó szándékkal indultak, de a terepen gyorsan elvesztették erejüket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
