„Sokkal sikeresebb az ország akkor, amikor tudunk együttműködni” – Fodor Gábor szerint a politikai cirkusz elfedi a valódi problémákat
A Pirkadat szeptember 18-i adásában M. Kende Péter Fodor Gáborral beszélgetett a jelenlegi kormány politikai kommunikációjáról, az előző rendszerhez való viszonyról, az ügynökakták nyilvánosságáról és a parlamenti közélet hangneméről. Fodor szerint az új kormány túl sok energiát fordít politikai ellenfelei démonizálására, miközben a gazdasági problémák előbb-utóbb felülírhatják a látványos politikai konfliktusokat.
Az előző kormány hibáival foglalkozni kell – egy ideig
Fodor Gábor szerint természetes, hogy egy kormányváltás után az új vezetés beszél arról, milyen örökséget vett át.
Példaként az Antall-kormányt említette, amelynek a rendszerváltás után súlyos gazdasági örökséggel, többek között rendkívül magas államadóssággal kellett szembenéznie.
Szerinte azonban a múlt értékelése nem válhat a kormányzás központi elemévé.
A Fideszt szerinte számos kérdésben jogosan lehet kritizálni, de úgy látja, a jelenlegi politikai kommunikáció sokszor a valóságosnál sötétebb képet fest az előző korszakról.
Orbán Viktor állandó démonizálását hibának tartja
Fodor szerint a jelenlegi kormány politikájában túl nagy szerepet kap Orbán Viktor és az esetleges visszatérésétől való félelem.
Úgy látja, a volt miniszterelnök politikai ellehetetlenítésére irányuló kommunikáció helyett több figyelmet kellene fordítani a gazdaság állapotára.
„Nem kéne ennyire diabolizálni az ellenfelet.”
Szerinte a politikai közösségek ördögként való bemutatása hosszú távon gyengíti az ország teljesítményét.
A közös célok időszakaiban volt Magyarország sikeresebb
Fodor úgy látja, Magyarország történetének sikeresebb időszakaihoz rendszerint társult valamiféle alapvető politikai együttműködés.
A rendszerváltás után az európai uniós csatlakozás 2004-ig olyan közös cél volt, amelyben a meghatározó politikai erők egyetértettek.
Korábbi történelmi példaként a kiegyezést követő korszakot említette.
„Sokkal sikeresebb az ország akkor, amikor tudunk együttműködni, mint amikor állandóan őrjöngünk egymással.”
Szerinte ma ismét szükség lenne néhány olyan alapvető nemzeti célra, amely politikai oldalaktól függetlenül összeköti a szereplőket.
Az ügynökakták nagy része eddig is hozzáférhető volt
A beszélgetés másik nagy témája az állambiztonsági iratok nyilvánossága volt.
Fodor hangsúlyozta, hogy az érintettek, történészek és újságírók már hosszú ideje kutathatják ezeket az anyagokat.
Saját példáját is felidézte: évekkel korábban kikérte a róla készült dokumentumokat, és mintegy ötszáz oldalnyi anyagot kapott a megfigyeléséről, lehallgatásáról és az róla készült jelentésekről.
Szerinte a mostani változás lényege inkább az lehet, hogy az anyagok szélesebb nyilvánosság számára is könnyebben hozzáférhetővé válnak.
Egy karton még nem bizonyítja, hogy valaki ügynök volt
Fodor különösen fontosnak tartja, hogy az iratok nyilvánosságra hozatalakor ne szülessenek elhamarkodott ítéletek.
Előfordult ugyanis, hogy valakiről nyilvántartási kartont készítettek, beszélgettek vele, megpróbálták beszervezni, de az illető végül soha nem írta alá az együttműködést.
Ha pusztán a nevek vagy kartonok alapján készülne lista, az szerinte súlyosan félrevezető lehetne.
Az iratokban ráadásul hamis információk és rágalmak is szerepelhetnek, amelyeket évtizedekkel később már rendkívül nehéz cáfolni.
Diktatúrában egészen mást jelentett a beszervezés
Fodor szerint alapvető különbség van a diktatúrában és a demokráciában működő titkosszolgálatok módszerei között.
A kommunista rendszerben sok embert zsarolással, fenyegetéssel vagy egzisztenciális nyomással vettek rá az együttműködésre.
Mások ideológiai meggyőződésből vállalták.
Szerinte ezért történelmileg és erkölcsileg is hibás lenne minden egykori hálózati személyt azonos módon megítélni.
Történészekre és körültekintésre van szükség
Fodor szerint a nyilvánosságra hozatal módját olyan szakembereknek kell kidolgozniuk, akik egyszerre ismerik a korszak történetét és a személyiségi jogi szempontokat.
A feladat szerinte nem pusztán dokumentumok internetre feltöltése, hanem azok megfelelő kontextusba helyezése.
„Itt nagyon sok fog múlni azon, hogy akik dolgoznak ezen az ügyön, azok kellő körültekintéssel, bölcsességgel, a jogok ismeretével és a történelem ismeretével járjanak el.”
A politikusok felelőssége legalább ekkora
Fodor arra is figyelmeztetett, hogy a dokumentumokból könnyen politikai fegyver lehet.
Szerinte biztosan lesznek, akik egy-egy nevet vagy mondatot kiragadva próbálnak majd ellenfeleket lejáratni.
Ezt kifejezetten károsnak tartaná.
Úgy véli, az ügynökakták körüli „misztikum” miatt különösen nagy önmérsékletre van szükség a politikai szereplők részéről.
A parlamenti indulatokat rossz iránynak tartja
Fodor szerint a jelenlegi parlamentben túl nagy szerepet kap a konfrontáció és a látványos politikai konfliktus.
Úgy látja, rövid távon ez mozgósíthatja a választókat, hosszabb távon azonban rombolja a közéletet.
„Egy igazi politikai vezető […] nem az olajat locsolgatja a tűzre, hanem próbálja szerintem higgaztani az embereket.”
Szerinte a politikai vezetés feladata az is lenne, hogy a felajzott közvéleményt józanságra ösztönözze.
A látványos őrizetbe vételekkel is óvatos lenne
Fodor jogászként azt is kifogásolta, amikor gyanúsítottakat látványosan, vezetőszáron visznek el, miközben ennek szükségessége szerinte nem minden esetben egyértelmű.
Hangsúlyozta, hogy a törvénysértéseket ki kell vizsgálni és a felelősökkel szemben fel kell lépni, de az igazságszolgáltatás nem válhat politikai bosszú eszközévé.
Felidézte a büntetőjog klasszikus alapelvét is: inkább maradjon büntetlen több bűnös, mint hogy egyetlen ártatlan embert elítéljenek.
A gazdasági valóság előbb-utóbb felülírja a politikai show-t
Fodor szerint a konfliktusokra épülő politika addig tartható fenn, amíg a hétköznapi gazdasági problémák nem kerülnek előtérbe.
Az üzemanyagárakat hozta fel példának.
Felidézte, hogy az előző kormány a közel-keleti válság miatt ideiglenesen védett árat vezetett be, Magyar Péter pedig ellenzékből ennél is alacsonyabb, 480 forintos árat követelt. Kormányra kerülve azonban ezt nem valósította meg.
Fodor szerint ez sok választóban csalódást okozhatott.
A költségvetés már valódi szakmai próba lesz
A következő komoly mérföldkőnek a költségvetés bemutatását tartja.
Ott már konkrét számokkal és gazdaságpolitikai döntésekkel kell előállnia a kormánynak.
Fodor szerint a látványos politikai konfliktusok egy ideig elfedhetnek problémákat, de a megélhetési költségek, az üzemanyagárak vagy az adókedvezmények változása közvetlenül érinti az embereket.
Ezeket pedig hosszabb távon semmilyen politikai kommunikáció nem tudja háttérbe szorítani.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
