„Egyetlen országunk van” – Ferencz Orsolya szerint újra meg kell tanulnunk beszélgetni egymással
A Pirkadat szeptember 18-i adásában M. Kende Péter dr. Ferencz Orsolyával beszélgetett a jobboldal sokszínűségéről, a „mozaik” hasonlat korlátairól, a politikai táborokon átívelő párbeszéd lehetőségéről és a polgári gondolkodás újraértelmezéséről. Ferencz szerint Magyarországnak olyan közös ügyekkel kell szembenéznie, amelyeknél kevésbé számítanak a hagyományos politikai választóvonalak, ezért nagyobb szükség van a kulturált vitára és egymás meghallgatására.
A nemzetet nem mozdulatlan mozaikdarabok alkotják
M. Kende Péter abból a jobboldallal kapcsolatban használt „mozaik” hasonlatból indult ki, amelyet korábban Békés Márton és Orbán Viktor is alkalmazott. A műsorvezető azt kérdezte, mennyire szerencsés egy olyan kép, amelyben az egyes daraboknak meghatározott helyük van, és nem tudnak elmozdulni akkor sem, ha körülöttük megváltozik a világ.
Ferencz Orsolya más megközelítést választott.
„A magyar nemzet 15 millió tagja az 15 millió gondolat, 15 millió lélek, 15 millió ember.”
Szerinte az emberek különböző ügyek mentén más-más csoportokat alkotnak, amelyek időnként átfedik egymást, és folyamatosan változnak.
A párbeszédet tartja az egyik legfontosabb feladatnak
Ferencz szerint a közös cél egy fejlődő Magyarország, amely saját polgárai mellett az emberiség számára is értéket képes teremteni.
Ehhez szerinte elengedhetetlen a beszélgetés.
„A párbeszéd, a beszélgetés, az egymás meghallgatása talán a legfontosabb feladatunk.”
Úgy látja, Magyarországnak egyszerre kell országként, európai uniós tagként és a globális közösség részeként válaszokat találnia a következő évek kihívásaira.
A jobboldal sokszínűségéről beszélni szerinte előrelépés
Ferencz üdvözölte, hogy ma már nyíltabban lehet beszélni a jobboldalon belüli különbségekről.
Szerinte a Fidesz egyik korábbi problémája éppen az volt, hogy a különböző irányzatok egy erős felülről érkező nyomás következtében egyetlen tömbbé álltak össze.
A valódi különbségek azonban ettől nem tűntek el.
A ki nem beszélt viták és konfliktusok szerinte előbb-utóbb mindenképpen felszínre kerülnek.
A kereszténységre hivatkozni önmagában kevés
A beszélgetésben az is felmerült, hogyan lehet párbeszédet folytatni olyanokkal, akik ugyan magukat is jobboldalinak és kereszténynek nevezik, de kirekesztő megszólalásokat tesznek.
Ferencz szerint az értékeket ténylegesen képviselni kell.
A judeo-keresztény morált a római joggal és a görög filozófiával együtt az európai kultúra egyik alapjának nevezte.
„A hitelességet nem lehet megkerülni.”
Szerinte az ember tettei mutatják meg, milyen értékeket képvisel valójában.
Olyanok is elmennek a rendezvényeikre, akik máshová szavaztak
Ferencz arról is beszélt, hogy az általuk szervezett találkozókon különböző politikai hátterű emberek jelennek meg.
Vannak köztük olyanok, akik korábban az MSZP-re szavaztak, és olyanok is, akik a közelmúltban a Tiszát támogatták.
Egyesek vitatkozni érkeznek, másokat egyszerűen érdekel, milyen álláspontokat képviselnek.
Ferencz szerint a tapasztalat kifejezetten pozitív: élénk, de kulturált beszélgetések alakulnak ki.
„Egyetlen országunk van”
Ferencz szerint Magyarország nem engedheti meg magának, hogy értékes emberek tudását azért veszítse el, mert politikai kérdésekben nincs egyetértés.
„Egyetlen országunk van, és nem vagyunk olyan nagyon sokan, hogy értékes, kulturált és művelt emberek tehetségéről, tudásáról lemondjunk azért, mert mondjuk úgy gondoljuk, hogy politikailag valamiben nem értünk egyet.”
Példaként a klímaváltozást és az idei súlyos szárazságot említette. Ezekben a kérdésekben szerinte már nem értelmezhető egyszerűen jobb- és baloldali megoldás.
Országjáró beszélgetéseket szerveznek
Ferencz elmondta, hogy kezdeményezésükhöz bárki csatlakozhat, és országszerte kisebb találkozókat szerveznek.
Beszámolója szerint az egyik korábbi rendezvény végén az emberek még hosszasan együtt maradtak, kisebb csoportokban folytatták a beszélgetést, és közülük többen azóta is kapcsolatban vannak egymással.
A hosszabb távú cél az, hogy egy-két éven belül közös ügyekben olyan anyagot állítsanak össze, amely konkrét programpontokat is tartalmazhat.
Újra tartalmat kell adni a „polgár” szónak
M. Kende Péter szerint a polgári gondolkodásnak vissza kell kerülnie a hétköznapi közbeszédbe.
Ferencz ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a polgári attitűd a mindennapi viselkedésben is megjelenik.
Ide tartozik például az adóelkerülő „okosba” megoldások elutasítása, a másik ember véleményének meghallgatása és a közösen elfogadott normák tisztelete.
A „verbális lincselést” meg kell állítani
Ferencz különösen károsnak tartja a teljes politikai közösségeket megbélyegző nyelvezetet.
Úgy fogalmazott, nem lehet emberek százezreit vagy millióit kollektíven stigmatizálni azért, mert egy korábbi politikai korszak valamely szereplőjével vagy intézkedésével szimpatizáltak.
„Az a fajta verbális lincselés, abúzus, ami eluralkodott a közbeszédben, ezt meg kell állítani.”
Hozzátette, ebben több politikai oldalnak is van felelőssége.
A vita helye a civilizációs normák között van
Ferencz szerint minden politikai és társadalmi vitának helye van, amíg az a kulturált nyilvánosság szabályai között marad.
A polgári attitűd szerinte éppen ezt jelenti: kulturált véleménynyilvánítást, a másik meghallgatását és azokat az alapelveket, amelyekre az európai civilizáció épül.
A beszélgetés egyik fő üzenete így az volt, hogy a politikai különbségek megmaradhatnak, miközben a közös ügyekről újra lehet és kell beszélni egymással.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
