A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.04.05.
Magas részvételre számítanak az egy hét múlva esedékes választáson.
Sűrű programja lesz Budapesten a kedden érkező amerikai alelnöknek.
Még tartanak a harcok Iránnal, de szorgalmazzák a tárgyalásokat is.
Úton van az Artemis-2a Hold felé, amelyet holnap megkerül.
Hírek:
Holnaptól utolsó hetébe lép a választási kampány, jövő vasárnap lesz a szavazás, amely eldönti az új parlament összetételét. Az időeltolódás miatt azok, akik az amerikai kontinensen vesznek részt a választáson, már a magyarországi szavazás előtti napon, szombaton leadják voksukat. A Nemzeti Választási Iroda közölte, hogy minden eddiginél többen, majdnem 91 ezer magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár szavazhat a külképviseleteken április 12-én. Nekik csütörtökig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A legtöbben, csaknem 10 ezren Londonban szavaznának, Hágában 6327-en, Münchenben 5557-en voksolnak. Lejárt már az átjelentkezés határideje is. Majdnem 250 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön, hanem másutt akarnak szavazni. Azt is közölték, hogy eddig több mint 51 ezer levélszavazat érkezett be a Nemzeti Választási Irodához olyanoktól, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel.
A közvélemény-kutatások rendkívül magas részvételi hajlandóságot mutatnak a 2026-os választás előtt – állapította meg elemzésében a Republikon Intézet. Az sem kizárt, hogy ezúttal rekordot dönt a részvétel. A tapasztalatok alapján ez mindig akkor magas, amikor a választásnak van tétje. Az elemzés rávilágít arra is, hogy a részvétel és a településméret között stabil kapcsolat figyelhető meg. Minél többen laknak egy településen, annál többen mennek el voksolni. Bár a Fidesz minden településtípuson növelni tudta a szavazatai arányát, de minél kisebb településről van szó, annál nagyobb arányban tudta ezt megtenni. A kormánypárt hagyományos bázisa korábban is erősen koncentrálódott a falvakban és kisvárosokban. Mára azonban a kormánypártok kizárólag a falvakban vannak egyértelmű előnyben a Tiszával szemben.
Húsvét után a Fidesznek nincs más dolga, mint hogy egy menetben győztesen átszakítsa a célszalagot. Egyebek között erről beszélt a miniszterelnök két hete kezdett országjárásának különböző állomásain. Orbán Viktor szerint nagyon egyszerű a választás tétje, vagy marad a nemzeti kormány, vagy ukránbarát kabinet alakul. Úgy fogalmazott, a magyarok azt érezhették az utóbbi négy évben, hogy az élet igazságtalan velük szemben, hiszen végig dolgozták ezt az időszakot, ám a háború blokkolja a gazdaságot, ehhez jöttek a brüsszeli szankciók és ha ezek nem lettek volna, nagyobb utat is megtehettek volna. Mint mondta, készen áll arra, hogy a következő négy évben Magyarországot kívül tartsák a háborún, megmaradjon a munkaalapú gazdaság, tovább erősítsék a családokat, s még több lehetőséget adjanak a fiataloknak.
A Tisza párt választási győzelme esetén nem törekszik korlátlan hatalomra – mondta a pártelnök. Magyar Péter ugyancsak folytatta az országjárást és beszédeiben azt sem tartotta kizártnak, hogy pártja fölényes győzelmet arat. Ezt egyébként egyes közvélemény-kutatások ugyancsak alátámasztják, míg a kormányhoz közeli intézetek felmérései a Fidesz előnyét valószínűsítik. Magyar Péter arról is beszélt, hogy a választás után a parlamentbe került pártok vezetőinek mindenképpen tárgyalniuk kell egymással. Kijelentette: „a magyarok által megválasztott képviselőket politikai értelemben tisztelni fogják, akkor is, ha kétharmados többséget szereznek. Úgy vélte, a Fidesz semmiképpen nem szabotálná el a kormány átadását, mert – szavai szerint – nem feltételezi, hogy kockáztatnák az államrendet, vagy a társadalmi békét, és mondjuk polgárháborút akarnának.
Az előzetes várakozásnak megfelelően keddtől kétnapos látogatást tesz Budapesten az amerikai alelnök. J.D Vance a tervek szerint tárgyal majd Orbán Viktorral, majd a miniszterelnökkel együtt sajtótájékoztatót tart. Utána mindketten beszédet mondanak az MTK Sportparkban tartandó barátsági nagygyűlésen is. A jelenlegi amerikai adminisztráció fontosnak tartja, hogy a választás előtt támogatásáról biztosítsa Orbán Viktort. Ezt több üzenetben is megtette Donald Trump elnök, februárban pedig a magyar fővárosban járt Marco Rubio külügyminiszter is. A miniszterelnök az amerikai elnököt a világ leghatalmasabb emberének nevezte és emlékeztetett rá, már 2015-ben is kiállt mellette. Úgy vélte, ha nem Trump lenne az elnök, Amerika már együtt hanyatlana Európával, így viszont övé az utolsó esély, hogy Amerika emelkedő pályára álljon.
Izrael katonai vezetése bejelentette: felkészültek az Iránnal elhúzódó konfliktusra, még hetekig készek folytatni a csapásokat. A Védelmi erők szóvivője jelezte, a jelenlegi hadműveletek nem érnek véget rövid időn belül, de a döntést a politikai vezetés hozza meg. Előzőleg Benjamin Netanjahu miniszterelnök arról beszélt, hogy a konfliktus „túl van a felén”, ugyanakkor nem kívánt konkrét időkeretet meghatározni. Eközben az amerikai külügyminiszter elismerte, a háttérben folynak bizonyos egyeztetések Iránnal. Ha Teherán felhagy nukleáris- és rakétaprogramjával, akkor Amerika leállítja a katonai műveleteket – mondta Marco Rubio, hozzátéve, hogy a Hormuzi szorost mielőbb meg kellene nyitni.
A harcok viszont egyelőre nem szünetelnek. Az Egyesült Államok és Izrael közös légicsapással részben lerombolta Irán legmagasabb és még építés alatt álló hídját, Teherán közelében. A támadásban 8 ember meghalt és majdnem 100 megsérült. Válaszul a perzsa állam közzétett egy „célpontlistát” nyolc fontos közel-keleti hídról, amelyeket megtorlásul támadhatnak. Az viszont már biztos, hogy Irán lelőtt egy F-35-ös amerikai vadászgépet az ország felett. Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi közölte, a civil infrastruktúra elleni csapások nem fogják megadásra kényszeríteni országát. Donald Trump amerikai elnök eközben kijelentette, hogy további pusztítás elé néznek Teheránban, ha nem igyekeznek megállapodást kötni az Egyesült Államokkal. A február vége óta tartó konfliktusban már több mint 1300 ember vesztette életét.
Az izraeli parlament elfogadta a terroristák halálbüntetéséről szóló törvényt. A jogszabályt két szélsőségesen jobboldali képviselő terjesztette elő és a százhúsz képviselőből álló kneszet 62 képviselő támogatásával fogadta el. A szöveg szerint halálbüntetés szabható ki arra a terroristára, aki embert öl „azzal a szándékkal, hogy megszüntesse Izrael létezését”. A törvény egyes pontjait ellenezte a hadsereg, a nemzetbiztonsági tanács, az igazságügyi minisztérium és a külügyminisztérium. A hadsereg szerint a jogszabály ellentétes olyan nemzetközi egyezményekkel, melyekhez Izrael csatlakozott. A külügyminisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a szöveg módosításai nem oldják meg a nemzetközi jogi és diplomáciai problémákat.
A miniszterelnök politikai igazgatója nem tartja reális veszélynek, hogy Ukrajna megtámadja Magyarországot. Orbán Balázs azzal érvelt, hogy hazánk a NATO tagja és a szövetség kellően erős, hogy megőrizzék Magyarország békéjét és biztonságát. Ugyanakkor felidézte a kormánypártok kampányában elhangzott állításokat, melyek szerint Ukrajna politikailag akarja elfoglalni az országot. Orbán Viktor miniszterelnök többször is arról beszélt, hogy az olajblokáddal és egyéb fenyegetésekkel a kijevi vezetés kormányváltást igyekszik elősegíteni Magyarországon, mert csak így bízhatnak abban, hogy megkapják az országuk létéhez szükséges uniós hiteleket.
A magyar honvédség volt vezérkari főnöke szerint Magyarország katonai stratégiája nem tartotta a lépést a világgal, így új dokumentumokra lenne szükség. Szenes Zoltán emlékeztetett rá, a hatályos Nemzeti Katonai Stratégiát öt éve fogadták el. A nyugállományú vezérezredes azonban azt tartja a nagyobb bajnak, hogy a gondolkodás egyszerűen nincs összhangban sem a romló biztonsági helyzettel, sem az orosz–ukrán háború okozta új biztonságpolitikai kihívásokkal. A Magyar Hadtudományi Társaságban tartott előadásán elmondta, belső feszültségek is jelen vannak a honvédségen belül, így a következő kormánynak – a beszerzések folytatása mellett – kiemelt figyelmet kell fordítania az emberek megtartására, valamint az elbocsátott, leszerelt katonák visszacsábítására és rehabilitációjára.
Rómában, a Szent Péter téren a majdnem egy éve megválasztott XIV. Leó pápa ezúttal először mondta el húsvéti üzenetét. Ennek hagyományosan a béke a központi témája, s a katolikus egyházfő urbi et orbi áldását adta Rómára és a világra. A húsvéti nagyhéten a pápa több ponton is szakított elődje, Ferenc pápa szokásaival. Az az utolsó vacsorát idéző nagycsütörtöki misén például tizenkét paptársa lábát mosta, majd csókolta meg a lateráni Szent János-bazilikában. Pénteken a Colosseumnál tartott keresztúton minden stációnál maga vitte a keresztet, szombat este pedig ő vezette a virrasztást, amely este kilenc órakor a Szent Péter-bazilika előcsarnokából indult. XIV. Leó pápa arról beszélt, az ember erősnek és nagynak érzi magát, amikor uralkodni tud, amikor félnek tőle, és úgy akar győzni, hogy megöli a vele egyenlőket, de Jézus megtisztítja az emberről alkotott képünket, és megtanít bennünket szeretni.
Időjárás:
A világűrben úton van a Hold felé az Artemis-2 űrhajó négytagú legénysége. A tervek szerint holnap érnek oda, de nem szállnak le, csak megkerülik az égitestet. Az Orion űrkapszula mintegy 7560 kilométerre halad majd el a Hold sötét, a Földről sosem látható túlsó oldala mögött. Szakemberek szerint ezzel a misszióval egy új űrkorszak veszi kezdetét, hiszen az asztronauták olyan messzire merészkednek a mélyűrbe, ahol ember még sosem járt. Az Artemis–2 legénysége a nemzetközi összefogást és a sokszínűséget tükrözi. A parancsnok a 48 éves Reid Wiseman, aki már 165 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson. Christina Koch viszont majdnem egy évig volt már ugyanott és ő vett részt a történelem első, tisztán női űrsétáján is. Victor Glover pilóta az első színes bőrű űrhajós, aki elhagyja a Föld körüli pályát. A negyedik tag kanadai és Jeremy Hansen még sosem járt a világűrben.
