„Bodrogkeresztúrban működik Magyarország legnagyobb zsidó közössége” – Rozgonyi István a csodarabbi örökségéről és a zarándoklat új korszakáról
A Pirkadat vendége Rozgonyi István, Bodrogkeresztúr polgármestere volt, akivel Breuer Péter a Tokaj-hegyaljai település különleges helyzetéről beszélgetett. A falu mára a csodarabbi sírjához érkező zarándokok egyik legfontosabb magyarországi célpontja lett. Szó esett a nagy jorcájt megszervezéséről, a Rubin család szerepéről, az épülő zsinagógáról, az ingatlanárak elszállásáról és arról is, hogyan fogadta be a 800 fős település a világ minden tájáról érkező haszid zarándokokat.
Egy 800 fős falu Tokaj-Hegyalja szívében
Rozgonyi István Bodrogkeresztúrt kis településként mutatta be Tokaj-Hegyalja világörökségi magterületén, nagyjából 800 lakossal. A polgármester szerint számára és az ott élők számára ez „a világ legszebb faluja”.
A település különlegességét azonban ma már nemcsak a borvidéki környezet adja, hanem a csodarabbi emlékezete is. A jorcájt idején minden évben nagy számban érkeznek zarándokok, nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is. Rozgonyi hangsúlyozta: itt elsősorban zarándoklatról van szó, nem egyszerű turizmusról.
Rendőrség, önkormányzat, Rubin család
A polgármester szerint hosszú évek egyeztetése kellett ahhoz, hogy a zarándoklat szervezése megfelelő mederbe kerüljön. Fontos eredménynek nevezte, hogy a magyar rendőrség ma már kellő súllyal kezeli az eseményt.
A szervezésben három szereplő működik együtt: Bodrogkeresztúr önkormányzata, a rendőrség és a Rubin család. Utóbbiakat Rozgonyi „helyi Rubin családnak” nevezte, mert magyar állampolgársággal és bodrogkeresztúri lakcímmel is rendelkeznek. Ők a csodarabbi dédunokái, valamint a rabbi házának üzemeltetői.
„Minden évben finomítottuk, minden évben kísérletezgettünk, de most már lehet azt mondani, hogy egy körülményekhez képest viszonylagosan nyugodt, békés rendezvényt sikerül megszervezni” – mondta a polgármester.
A zarándoklat az egész térséget megmozgatja
A jorcájt hetében nemcsak Bodrogkeresztúr telik meg élettel. Rozgonyi szerint Tokaj, Mád, Szerencs és a környék szálláshelyei is megtelnek. A szállodák, boltok, vendéglátóhelyek ilyenkor jelentős forgalmat bonyolítanak.
A rabbi házában hétfőtől vasárnapig, éjjel-nappal elérhető a kóser étkezés. A polgármester szerint a zarándoklat mára a térség mindennapjainak részévé vált: a helyiek és a környező települések is megszokták, hogy kaftános zarándokok érkeznek a csodarabbi sírjához.
Zsinagóga épül Bodrogkeresztúron
Breuer Péter arról is kérdezte a polgármestert, hogyan áll a helyi zsidó infrastruktúra fejlődése. Rozgonyi elmondta: a sír fölötti épület, majd a rabbi házában működő kóser vendéglátás után most már a zsinagóga átadása is közel van.
A tervek szerint október-november körül készülhet el az új zsinagóga. Az idei zarándoklat résztvevői már imádkoztak is az épületben. A polgármester szerint a belső tér puritán, célirányos, nem túldíszített.
A minjen kérdésére is egyértelmű választ adott: „Nálunk minden nap van 10 férfi, aki imádkozik a rabbi házban.”
A falu megtanulta kezelni a zarándoklatot
Rozgonyi István 2019 óta polgármester, de gyerekkorából is emlékszik az első zarándokokra. Felidézte, hogy nagyanyja mesélte neki: zsidó háznál szolgált, így ő maga is korán találkozott ezzel a világgal.
Szerinte a falu számára először szokatlan volt a hirtelen megnövekedett érdeklődés, de mára Bodrogkeresztúr elfogadta ezt a helyzetet. „Joguk van itt lenni” – fogalmazott, utalva arra, hogy a zarándokok elődei valaha a település lakói és adófizetői voltak.
Bodrogkeresztúr egykori zsidó lakossága jelentős szerepet játszott a helyi életben, különösen a borkereskedelemben. A polgármester szerint korábban keresztények is felkeresték a rabbit problémáikkal.
Budapesti árak egy tokaji faluban
A zarándoklat gazdasági hatása az ingatlanpiacon is látványos. Rozgonyi szerint Bodrogkeresztúr házainak körülbelül fele már külföldi vagy kettős kötődésű tulajdonosok kezében van. Sokan Angliából, Németországból, Ausztriából, Amerikából és Izraelből vásároltak ingatlant.
A házakat gyakran nem állandó lakhatásra, hanem a zarándoklatok idejére tartják fenn. Ez felborította a helyi egyensúlyt, az árak pedig rendkívül magasra emelkedtek. A polgármester szerint ma akár budapesti árszinttel is lehet találkozni: 1,3–1,4 millió forintos négyzetméterárakról beszélt.
Fejlődés vagy arányvesztés?
Breuer Péter felvetette, hogy ha ekkora az érdeklődés, akár új településrész, orvosi rendelő, óvoda, szolgáltatások és munkahelyek is létrejöhetnének. Rozgonyi István elmondta, korábban volt is terv egy nagyobb beruházásra, de végül az a döntés született, hogy az akkori formában nem szolgálná a település érdekét.
A polgármester szerint nem elég házakat építeni: gazdasági háttér, versenyképes munkahelyek és fenntartható helyi működés is kell ahhoz, hogy a fiatalok visszatérjenek vagy mások letelepedjenek. Ugyanakkor nyitottnak mutatkozott arra, hogy újragondolják a fejlesztési lehetőségeket.
„Várunk mindenkit szeretettel”
A beszélgetés végén Rozgonyi István mindenkit Bodrogkeresztúrra hívott. A település ma már nemcsak egy tokaji falu, hanem olyan zarándokhely, amely New Yorktól Londonig sokak számára ismerősen cseng.
A Pirkadat beszélgetése azt mutatta meg, hogyan válhat egy kis magyar falu egyszerre emlékhellyé, vallási központtá, gazdasági lehetőséggé és közösségi kihívássá. Bodrogkeresztúrnak ma az a feladata, hogy megőrizze saját arányait, miközben méltó módon fogadja azokat, akik a csodarabbi sírjához érkeznek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
