A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.04.04.
Az Európai Bizottság megtámadta az üzemanyagokra vonatkozó védett árazást, egy levélben arra szólították fel a magyar kormányt, hogy függessze fel az intézkedést. A kormány ezt megtagadta – közölte Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Évente húszmilliárd forinttal többet fordít a kormány CT-, MR- és ultrahang-diagnosztikára, mint eddig – hangsúlyozta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára Baján.
Széder előtt, a széder estéjén, és széder után is folytatódtak a rakétatámadások Izraelben.
Az Artemis II küldetés keretében útnak indult az Orion űrkabin a floridai Kennedy Űrközpontból, fedélzetén négyfős legénységgel a Hold irányába.
Ma van Nagyszombat. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe”. Idén a húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 5-én és 6-án ünneplik a nyugati keresztény egyházak. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak. A Pészach és Húsvét alkalmából a HETITV és a BREUERPRESS összes munkatársa nevében Kóser Pészach -ot azaz „Chag Pesach Sameach” a húsvétot ünneplőknek, pedig Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
Belföldi hírek:
Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság a védett üzemanyagár azonnali megszüntetésére szólította fel a magyar kormányt, ezt a szabályozást a kormány hatályban tartja, és továbbra is amellett érvel, hogy Európának is szüksége van az orosz kőolajra és földgázra – mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a Kormányinfón. A tárcavezető kiemelte: ahhoz, hogy a magyar energiaellátás biztosított legyen, erre feltétlenül szükség van, „ezért semmilyen ezzel ellentétes felszólítást, követelést, zsarolást a bizottság részéről nem tudunk elfogadni, ezt kifejezetten visszautasítjuk”. Kitért arra: az Európai Bizottság köteles fellépni annak érdekében, hogy Ukrajna ne tartsa zárva a Barátság kőolajvezetéket. Leszögezte: jelenleg az üzemanyagár az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb, és fontos, hogy ez így is maradjon. Az Európai Bizottság ahelyett, hogy észszerű javaslatokat tenne, ahelyett, hogy változtatna az eddigi politikáján, egészen észszerűtlen javaslatokat tesz – vélekedett. Úgy látja, a bizottság is tudja, hogy az orosz olaj nélkül nem lesz elég olaj Európában, ha hamarosan nem változik meg a helyzet a Hormuzi-szorosnál, ennek ellenére nem szüntetik meg a szankciókat, nem nyitják meg az európai piacot az orosz olaj előtt, hanem olyan javaslatokat tesznek, amelyek a koronavírus-járvány időszakára emlékeztetnek: ne járjanak az emberek autóval, repülővel, és otthoni munka bevezetését tartják szükségesnek.
Az Európai Bizottság megtámadta az üzemanyagokra vonatkozó védett árazást, egy levélben arra szólították fel a magyar kormányt, hogy függessze fel az intézkedést. A kormány ezt megtagadta – közölte Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Dömötör Csaba kiemelte: ebből is látszik, hogy a bizottság a Tisza Párttal együttműködve akar áterőltetni olyan intézkedéseket, amelyek brutális áremelkedéssel járnának, havi több tízezer forintos többletkiadást jelentenének a magyar családoknak. Felidézte: Kapitány István, a Tisza politikusa nemrég bejelentette, hogy kormányra kerülve kivezetnék az árkorlátozásokat, ez pedig magában foglalja az üzemanyagok védett árazását is. Ráadásul a Tisza képviselői az Európai Parlamentben öt alkalommal szavaztak az energiatámogatások, így a rezsicsökkentés ellen. Gerzsenyi Gabriella képviselőjük az Európai Bizottságnál maga szövegezett árkorlátozás ellenes állásfoglalásokat – emlékeztetett. Hozzátette, a Tisza képviselői hat alkalommal szavaztak a keleti energiaimport betiltására is, ami szintén növeli az energiaárakat egész Európában.
Évente húszmilliárd forinttal többet fordít a kormány CT-, MR- és ultrahang-diagnosztikára, mint eddig – hangsúlyozta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára Baján. Takács Péter a Bajai Szent Rókus Kórházban az Országos Diagnosztikai Gyorsító Programban beszerzett CT- és MR-készülékek átadásán elmondta, a programban 40 milliárd forint értékben szereztek be képalkotó diagnosztikai eszközöket, amelyek lerövidítik a vizsgálatokra eddig szánt időt. Ez azt is jelenti, hogy több beteg látható el. A bajai beruházás nagyjából 1,6 milliárd forintba került, amellyel az eddigi magántulajdonban lévő MR-készülék bekerült a kórház eszközparkjába, a CT-készülék pedig a legmodernebb eszköz, amely mesterséges intelligencián alapuló szoftverrel támogatott – ismertette. Az államtitkár szólt arról is, hogy a Covid után megnyúltak a várakozási idők a képalkotó diagnosztikában, ezért a kormány azt a döntést hozta, hogy eszközöket szerez be, megnöveli a finanszírozást a diagnosztikára, indított egy várólista-csökkentő programot, valamint a távdiagnosztika jogszabályi és informatikai alapjait is megteremtette.
Külföldi hírek:
Széder előtt, a széder estéjén, és széder után is folytatódtak a rakétatámadások Izraelben. Az iráni rezsim a háború kezdete óta legnagyobb rakétaoffenzíváját indította este Izrael ellen, éppen a pészahi ünnepi vacsora előtt. A rakétatámadásokat követően az Izraeli Légierő este „kiterjedt” támadássorozatot indított Teheránban. A csapások az iráni rezsim több tucat infrastruktúráját célozzák, miközben a légierő folyamatosan dolgozik a fenyegetések elhárításán minden régióban. A széder-nyitó esti masszív rakétázás után az északi régiók egész éjszaka támadás alatt, készenlétben ünnepelték pészach első éjszakáját. Kazettás rakéta becsapódások okoztak károkat Tel-Aviv-ban és Bnei Brakban is. A masszív rakétatámadások azóta is folytatódnak.
Irán szerdán olajszállító hajót támadott meg Katar partjainál és dróncsapást mért Kuvait repülőterére, miközben Teheránt heves légitámadások érték. Az eszkaláció alig néhány órával azután következett be, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette: közel áll a háború lezárására. Katar partjainál robotrepülőgép talált el egy olajszállító hajót. A katari védelmi minisztérium közölte, hogy a QatarEnergy által bérelt hajó 21 fős legénységét evakuálták, áldozatok nincsenek. Egy nappal korábban Dubajnál egy megrakott kuvaiti tankert ért támadás; eddig több mint 20 hajót támadott meg Irán a háború alatt. A kuvaiti KUNA hírügynökség jelentése szerint dróntalálat érte a Kuvaiti Nemzetközi Repülőtér egyik üzemanyagtartályát, ami hatalmas tüzet okozott. Az Egyesült Arab Emírségekben egy ember meghalt, amikor Fudzsejra felett egy elfogott drón törmeléke rázuhant. Szaúd-Arábia két drónt fogott el. Izraelben reggel aktiválódtak a szirénák északon, ez volt éjfél óta a negyedik támadás. Sérülés nem történt. A kisszámú rakéta egyike kazettás bombafejet hordozott.
Közeledik az Irán elleni háború vége – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Fox News amerikai televízióban. A Fehér Ház bejelentette, hogy Donald Trump elnök fontos beszédet mondott a konfliktusról. „Látjuk a célvonalat. Nem ma lesz, és nem is holnap, de közeledik” – fogalmazott Rubio a háború lezárására utalva a Fox News amerikai televízió Hannity című műsorában. A külügyminiszter elmondta, hogy az Egyesült Államok és Irán között jelenleg is zajlik az üzenetváltás, és fennáll a lehetősége annak, hogy egy későbbi időpontban közvetlen találkozóra is sor kerül. Rubio arról is beszélt, hogy Washington a háborút követően felülvizsgálhatja a NATO-val fennálló kapcsolatát. Mint mondta, meg kell vizsgálni, hogy a szövetség továbbra is szolgálja-e az Egyesült Államok érdekeit, avagy egy olyan „egyirányú utcává vált”, ahol Washington Európa védelmezőjeként van jelen, de amikor szövetségesei segítségére szorulna, azok megtagadják tőle a katonai támaszpontok vagy a légtér használatát.
Minden eddiginél elsöprőbb és kiterjedtebb támadásokat ígért az Egyesült Államok és Izrael ellen az iráni fegyveres erők központi parancsnokságának a szóvivője. A Taszním iráni hírügynökség által idézett bejelentésében Ebrahim Zolfakari leszögezte: a műveletek egészen addig fognak tartani, amíg a két ország meg nem adja magát. Mint mondta, Izrael és az Egyesült Államok „nincs tisztában az iráni hadsereg képességeivel”, hangsúlyozva, hogy a fegyveres erők katonai fejlesztései olyan helyeken zajlanak, amelyekről ellenségeinek nincs tudomása és „sosem tudja elérni azokat”, hozzátéve, hogy a mostanáig eltalált célpontok „nem voltak jelentősek”. A bejelentés alig egy nappal azt követően látott napvilágot, hogy Donald Trump amerikai elnök azt állította, Teherán fegyverszünetet kért az Egyesült Államoktól.
Nem lenne életszerű elképzelés katonai művelet segítségével megnyitni a Hormuzi-szorost – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Szöulban. „Néhányak szerint katonailag kéne megnyitni a szorost, ezt az álláspontot vallja az Egyesült Államok is, bár néha változtat rajta” – mondta az államfő újságírók előtt, hozzátéve, hogy egy ilyen művelet „egy örökkévalóságig tartana” és mindeközben kitenné a szoroson áthaladó hajókat az iráni Forradalmi Gárda esetleges támadásainak és a ballisztikus rakétáknak. A síita állam nukleáris programjával összefüggésben az elnök úgy vélte, az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen vívott háborúja egyelőre lehetetlenné teszi az ügy rendezését, és a tárgyalásos rendezés mellett emelt szót, mert szerinte csak ezen a módon lehet biztosítani a békét és stabilitást. „Nem egy párhetes, célzott nukleáris művelet lesz az, amely megoldást nyújt a nukleáris kérdés hosszútávú megoldására” – szögezte le, és aláhúzta azt is, hogy amennyiben nincs meg a diplomáciai és technikai egyeztetések kerete, a helyzet néhány hónapon vagy éven belül ismét súlyosbodhat.
A moldovai parlament végső olvasatban elfogadta a törvénytervezeteket a Független Államok Közössége alapító szerződéseiből – a közösség létrehozása, az alapokmány és az Alma Ata-i nyilatkozat – való kilépésről. A döntést a képviselők kétharmados többséggel hozták meg a törvényhozó testület honlapján közvetített ülésen. „Felmondjuk a Független Államok Közösségének létrehozásáról szóló, 1991. december 8-án Minszkben aláírt megállapodást, valamint a Független Államok Közösségének létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt, 1991. december 21-én aláírt jegyzőkönyvet. Felmondjuk a Független Államok Közösségének 1993. január 22-én Minszkben elfogadott alapokmányát” – áll a törvényjavaslatokban. Miután az ország elnöke jóváhagyja a határozatokat, és azok hatályba lépnek, a köztársaságnak 12 hónappal a közösségből való kilépés előtt értesítenie kell a FÁK Végrehajtó Bizottságát.
Az Artemis II küldetés keretében útnak indult az Orion űrkabin a floridai Kennedy Űrközpontból, fedélzetén négyfős legénységgel a Hold irányába. A tíznapos küldetés során az űrhajó megkerüli a Holdat. Ez kulcsfontosságú lépést jelent a NASA következő, 2028-ra tervezett holdra szállási programjának előkészítésében. A floridai Kennedy Űrközpontból sikeresen felbocsátották az amerikai Hold-program, az Artemis II küldetésének tagjait az Orion űrkabin fedélzetén a hét közepén. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) indítóállásából helyi idő szerint 18 óra 34 perckor indult a világűrbe az embereket szállító űreszköz, a 98 méter hosszúságú SLS rakéta segítségével. A tíz napra tervezett út során az Orion űregység megkerüli a Holdat, amelyről felvételeket készít. Az első bő egy napban az űrhajó Föld körüli pályán kering, ami lehetőséget ad a legénység tagjainak, hogy kísérleteket és gyakorlatokat végezzenek el az Orion űrkabinban. A tervezet szerint a küldetés hatodik napján érik el a Földtől legtávolabbi pontot, és nyolcezer kilométerre jutnak a Hold Föld felől nem látható oldalán.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan napos időre készülhetünk. Este ismét felhős lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 15 – 18 fok körül alakul.
