„Ha nincs szakdolgozó, nincs minőség” – Havas Szófia szerint az első napokban kell lépni az egészségügyben
A Pirkadat vendége Dr. Havas Szófia orvos, egészségügyi politikus volt, akivel Breuer Péter az új kormány egészségügyi mozgásteréről, az önálló egészségügyi tárca visszaállításáról, a betegjogokról, a kórházi fertőzésekről és mindenekelőtt az egészségügyi dolgozók elvándorlásáról beszélgetett. Havas szerint az ágazatban nem elég látványos intézkedéseket hozni: az első napokban kellene rendezni a szakdolgozói béreket, mert nélkülük sem betegellátás, sem minőségbiztosítás, sem fertőzéskontroll nem működik.
Tizenhat év után újra önálló tárca
Havas Szófia szerint nélkülözhetetlen volt, hogy az egészségügy ismét önálló minisztériumot kapjon. Úgy fogalmazott: „Az egészségüggyel választást nem lehet nyerni, de bukni hatalmasat.” Szerinte a korábbi kormány vereségében komoly szerepe volt az ágazat állapotának és az egészségügyi dolgozók helyzetének.
A vendég emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években az egészségügy nagyobb minisztériumi struktúrákba olvadt be, majd belügyi irányítás alá került. Ezzel szemben most újra olyan tárcára van szükség, amely kifejezetten az ágazat problémáira koncentrál.
Betegjogok: nem a nulláról kell kezdeni
Az új miniszter első száz napos tervei között Havas szerint több olyan pont is szerepel, amely fontos, de nem feltétlenül a legsürgősebb. Ilyennek nevezte az orvosi kamarai tagság újbóli kötelezővé tételét, amelyet inkább politikai döntésnek és „látványpékség” jellegű intézkedésnek tart.
A betegjogok kapcsán felidézte az 1997. évi egészségügyi törvényt, amely a Horn-kormány idején született, és amely ma is meghatározó alapja az ágazat működésének. Ebben szerinte részletes szabályozás van a betegjogokról, a betegjogi képviselőkről és az intézményrendszerről. Úgy látja, lehet rajta módosítani, de nem ez lenne az első számú feladat.
A minőségbiztosítás már régóta létezik
Havas Szófia a minőségbiztosításról is beszélt, amelynek magyarországi meghonosításában személyesen is részt vett. Felidézte, hogy 1996-ban három hónapot töltött Chicagóban egy kollégájával, ahol az amerikai kórházi akkreditációs rendszert tanulmányozták.
Ennek nyomán már a kilencvenes években létrejött minőségbiztosítási osztály az akkori népjóléti minisztériumban. A kórházak ma is részt vesznek akkreditációkon, cégek vizsgálják át az intézmények működését, vagyis szerinte ezek a rendszerek nem új találmányok.
Az első feladat: pénz és ember
A vendég szerint az első száz napban két dolgot kellene előre venni. Az egyik a pénz kérdése: hogyan lehet forrást szerezni az egészségügybe. A másik ennél is sürgetőbb: meg kell állítani az egészségügyi dolgozók elvándorlását.
„Ha nincs szakdolgozó, nincs minőség, nincs infekciókontroll, nincs, aki harcoljon a fertőzések ellen, nincs betegjog, nincs ápolás” – mondta Havas Szófia.
Szerinte a szakdolgozói bérek rendezése nem az első száz nap, hanem az első tíz nap ügye kellene legyen. Úgy látja, sokan várták, hogy a kormányváltás után gyorsan változnak majd a dolgok, de az ágazatban egyelőre „megállt az idő”.
Kórházi fertőzések: összetett okok, nem egyetlen intézkedés
A kórházi fertőzések csökkentését Havas fontos célnak tartja, de szerinte a jelenségnek nagyon összetett okai vannak. Ide tartozhatnak szakmai hibák, rosszul elvégzett beavatkozások, az épületek állapota, a személyzethiány és a működési feltételek.
Emlékeztetett arra, hogy a kórházi fertőzéseket már 1994 óta monitorozzák, az intézményekben antibiotikum-bizottságok és infektológusok is dolgoznak. Az igazi kérdés szerinte az, van-e elegendő ember, aki ezeket a rendszereket működteti.
Ha elmennek, nehéz lesz visszahozni őket
Breuer Péter rákérdezett, saját kórházi tapasztalatai szerint is érzékelhető-e az elvándorlás. Havas Szófia erre azt válaszolta: igen, orvosok és nővérek is mennek el, és ez nem egyetlen intézmény problémája.
A Honvédkórház ügyét külön is említette, ahol sajtóhírek szerint túlórákat és ügyeleti díjakat nem fizettek ki. Szerinte ha a folyamat folytatódik, az intézmények kiürülhetnek. „Ha elmennek az orvosok is, még egyszer már nem lehet őket visszacsábítani” – figyelmeztetett.
Kész törvényjavaslatokra lenne szükség
A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, mennyi idő kellene a szükséges intézkedések előkészítéséhez. Havas Szófia szerint egy kormányzásra készülő politikai erőnek már rendelkeznie kell kidolgozott törvénytervezetekkel.
Úgy látja, a meglévő törvények sok esetben módosíthatók, ehhez pedig a parlamenti többség adott. A nehezebb kérdés a költségvetés: minden érdemi egészségügyi intézkedés pénzbe kerül. A legsürgetőbb feladat azonban szerinte világos: az egészségügyben dolgozók megtartása nélkül minden más reform csak papíron marad.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
