„Nincs itt semmi látnivaló”? Hortay Olivér szerint sokkal nagyobb baj közeleg, mint amit sokan el akarnak ismerni
A Pirkadatban Breuer Péter vendége ezúttal Dr. Hortay Olivér energiaszakértő volt, akivel az öbölháború gazdasági következményeiről, az egekbe szökő olajárról, a Hormuzi-szoros lezárásáról és Paks 2 jövőjéről beszélgettek. A beszélgetés központi kérdése az volt, hogy átmeneti zavarokról van-e szó, vagy valóban egy olyan energiaválság küszöbén áll a világ, amelynek Európa és Magyarország is komoly vesztese lehet.
Olaj, kerozin, bizonytalanság
Hortay Olivér már a beszélgetés elején világossá tette: szerinte súlyos helyzet alakult ki. „Nem értek egyet azokkal a politikusokkal, akik szerint nincs itt semmi látnivaló” – fogalmazott. A szakértő a Nemzetközi Energiaügynökség vezetőjét idézve arról beszélt, hogy „egy nagyobb energiaválság van kibontakozóban, mint amekkora a 73-as és a 79-es együttesen volt”.
A beszélgetésből kiderült, hogy nemcsak az olaj, hanem különösen a kerozin hiánya okoz közvetlen gondot Európában. Az unió repülőgép-üzemanyag ellátásának mintegy ötöde korábban a Közel-Keletről érkezett, ennek kiesése pedig már most is járatritkításokhoz és jelentős dráguláshoz vezetett. Hortay szerint a légitársaságok egy része már vészforgatókönyvek alapján működik.
A szoros megnyitása még nem jelenti a válság végét
A műsor egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a Hormuzi-szoros esetleges megnyitása önmagában még nem oldaná meg a problémát. A szakértő részletesen beszélt arról, milyen akadályok állnak a normális szállítás újraindítása előtt: aknamentesítés, biztosítási kockázatok, sérült exportkapacitások, valamint olyan létesítmények helyreállítása, amelyeknél akár több év is lehet a helyreállítási idő.
Külön kitért arra is, hogy Katarban vannak olyan egységek, amelyek helyreállítása „három-öt évet is igénybe vehet”. Ez már nem rövid távú zavar, hanem egy hosszabb korszakot meghatározó piaci átrendeződés jele.
Az öbölállamok sem ugyanazt akarják
A beszélgetés egyik izgalmas pontja az volt, amikor az öböl menti országok eltérő érdekeiről esett szó. Hortay szerint Szaúd-Arábia és Kuvait inkább gyors lezárást szeretne, míg az Emírségek magatartása jóval keményebb és összetettebb. Ezt jelzi az is, hogy kiléptek az OPEC-ből, ami a szervezet történetében komoly fejleménynek számít.
A szakértő arra is utalt, hogy az Egyesült Arab Emírségek gazdasága ma már kevésbé függ kizárólag az olajbevételektől, mint korábban. Ezzel együtt továbbra is energianagyhatalomról van szó, amely saját mozgásterét próbálja növelni egy bizonytalan nemzetközi helyzetben.
Paks 2 továbbra is kulcskérdés
Breuer Péter a magyar energiapolitikára is rákérdezett, különösen Paks 2 ügyére. Hortay ebben a kérdésben egyértelmű volt: szerinte „a Paks 2 az egyik legfontosabb projekt beruházás”, nemcsak az energiaellátás, hanem a gazdasági szuverenitás szempontjából is.
Ugyanakkor a beszélgetésből az is kiderült, hogy az új kormány hozzáállása még nem ismert teljesen, és a korábban megkötött szerződések felülvizsgálata nélkül nehéz megmondani, hogyan folytatódhat a beruházás. Vagyis Paks 2 fontossága nem kérdés, a kivitelezés politikai és gazdasági feltételei viszont továbbra is nyitottak.
Mit érez ebből a magyar fogyasztó?
Hortay Olivér szerint a magyarok a következő hónapokban elsősorban az árakon keresztül érzik majd meg a válságot. Drágább lesz a repülés, drágulhat a szállítás, és az energiahordozók áremelkedése előbb-utóbb más termékek áraiban is megjelenik. Vagyis nem elszigetelt közel-keleti problémáról van szó, hanem olyan láncreakcióról, amely az európai és magyar hétköznapokat is befolyásolja.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
