A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.03.18.
Ha Zelenszkij ukrán elnök meg akarja kapni a pénzét Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket: ha nincs olaj, nincs pénz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Három nappal a magyarországi választás után terjesztik be Brüsszelben azt a jogszabályt, amely kitiltaná az orosz kőolajat az európai piacról, a jelenlegi nemzeti kormány azonban győzelme esetén harcolni fog a rezsicsökkentés védelméért – közölte Szijjártó Péter.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint az, hogy Izrael megölte az iráni tisztviselőt, Ali Larijánit, része annak a célkitűzésnek, hogy az Egyesült Államokkal közösen folytatott légi támadások során „destabilizálják” az iráni rezsimet.
Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah Egyesült Államokban élő fia bejelentette, hogy létrehoz egy átmeneti igazságszolgáltatási bizottságot.
Belföldi hírek:
Ha Zelenszkij ukrán elnök meg akarja kapni a pénzét Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket: ha nincs olaj, nincs pénz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi-oldalára kedden feltöltött videójában. Orbán Viktor közölte: egyeztetett az Európai Tanács elnökével és a szlovákok miniszterelnökével, Robert Ficóval az ukrán olajblokádról. Magyarország álláspontja változatlan. „Ha Zelenszkij elnök meg akarja kapni a pénzét Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket” – jelentette ki a kormányfő. Azt mondta, „az ukránok a múlt héten nem fogadták a szakértőinket, pedig odaküldtük őket. Nem egyeztetnek, sőt maguk is nyíltan elmondják, hogy nem áll szándékukban átengedni az olcsó orosz olajat Magyarországra”. „Úgy látom, az egész olajblokádot arra használják, hogy a Tisza Párt oldalán egyszerűen beavatkozzanak a magyar választásokba. Ezért a helyzet rendkívül egyszerű: ha nincs olaj, nincs pénz” – fogalmazott Orbán Viktor.
Magyarország meggyőződése, hogy nincs katonai megoldás a konfliktusra, helyette a diplomáciának kellene győznie, és békével le kellene zárni a rettenetes, szörnyű áldozatokat igénylő orosz-ukrán háborút – erről a honvédelmi miniszter beszélt kedden sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Jaromír Zunával, Csehország védelmi miniszterével. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország következetesen kiáll a béke mellett, és üdvözli, hogy az új cseh kormány is a béke oldalán áll, és támogatja az ukrajnai háború diplomáciai rendezését. A miniszter szólt arról is, hogy Ukrajna politikája alkalmas a magyar választásokba való beavatkozásra. Ukrajna egyoldalú döntéssel zárva tartja a Barátság kőolajvezetéket, amely Magyarország és Szlovákia olcsó energiaellátásnak kulcsa, és amelynek üzemeltetésére Ukrajnának uniós kötelezettsége van. Magyarország nem hagyja magát zsarolni – emelte ki.
Három nappal a magyarországi választás után terjesztik be Brüsszelben azt a jogszabályt, amely kitiltaná az orosz kőolajat az európai piacról, a jelenlegi nemzeti kormány azonban győzelme esetén harcolni fog a rezsicsökkentés védelméért – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó konferenciáján arra figyelmeztetett, hogy nagy harc várható az energiaellátás terén, és kulcsfontosságú, hogy ebbe Magyarország miként megy bele, ami majd az április 12-i választáson dől el. Rámutatott, hogy a közel-keleti helyzet ma a történelem legdrámaibb kőolajellátási krízisének veszélyét hordozza magában, a Hormuzi-szoros lezárása a világ teljes felhasználásának körülbelül húsz százalékát érinti. „És ennek a tetejében Európában a korábban meghozott politikai döntések miatt most abba a helyzetbe kerültünk, hogy Európa a legfontosabb két eurázsiai olajforrásától el van zárva. Ugyanis elzárta Európa magát az orosz olajtól egy politikai döntéssel, és el van zárva az arab olajtól a mostani biztonsági helyzet miatt, az ottani háború miatt” – tudatta.
Külföldi hírek:
Irán nemzetbiztonsági tanácsának vezetőjét, Ali Laridzsánit, – a rezsim egyik legfontosabb alakját – megölték egy teheráni búvóhelyen hétfőn – jelentette be Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter kedden. A hadsereg szerint egy másik teheráni légicsapásban végeztek az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokával, Golamreza Szolejmánival, valamint helyettesével, Rászem Kurejsivel is. A hadsereg közleménye szerint a Baszidzs „része volt a terrorista iráni rezsim fegyveres apparátusának”. „Laridzsáni és a Baszidzs vezetője csatlakoztak a megsemmisítési program vezetőjéhez, Hameneihez, és a gonosz tengelyének minden kiiktatott tagjához a pokol mélyén” – fogalmazott Jiszráel Kac. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala is közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy „az iráni rezsim magas rangú tisztviselőinek likvidálását” rendelték el. Az iráni állami média Laridzsáni nevében közleményt jelentetett meg egy órával később a közösségi oldalain, amelyben az amerikai támadásban elesett iráni tengerészek emlékét méltatja.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint az, hogy Izrael megölte az iráni tisztviselőt, Ali Larijánit, része annak a célkitűzésnek, hogy az Egyesült Államokkal közösen folytatott légi támadások során „destabilizálják” az iráni rezsimet, annak érdekében, hogy az iráni népnek „lehetőséget biztosítsanak a rezsim hatalmából való eltávolítására”. Larijani, valamint a Basij félkatonai erők parancsnoka, Gholamreza Soleimani meggyilkolása tükrözi Izrael azon szándékát, hogy „destabilizálja ezt a rezsimet abban a reményben, hogy lehetőséget ad az iráni népnek a rezsim eltávolítására” – mondta Netanjahu. „Ez nem fog egyszerre megtörténni; nem lesz könnyű. De ha kitartunk, lehetőséget adunk nekik, hogy a saját kezükbe vegyék a sorsukat” – folytatta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy „ugyanakkor segítjük amerikai szövetségeseinket a Perzsa-öbölben” az Irán által a régió ellen indított támadások közepette, és elmondja, hogy tegnap „hosszan beszélt” erről a kérdésről Donald Trump amerikai elnökkel.
Az izraeli hadsereg felszólítja az iraki és jemeni állampolgárokat, hogy lépjenek kapcsolatba a hadsereg bizalmas Telegram-fiókjával, és jelentsék be az iráni milíciacsoportok által az országukban végrehajtott „terrorcselekményeket”. „Megértem azt a nehéz helyzetet, amelyben élnek, az országukban működő milíciák által teremtett zord körülmények között” – írta Avichay Adraee ezredes, a hadsereg szóvivője az „iraki és jemeni állampolgároknak” címzett üzenetében. Adraee elmondja, hogy az elmúlt napokban „sok üzenetet” kapott: „Néhányan közületek információkat küldenek nekem a milíciák által végrehajtott terrorcselekményekről. Sokan közületek arra kérnek, hogy lépjek kapcsolatba az izraeli hatóságokkal, hogy országuk ne kerüljön olyan helyzetbe, mint amilyenben Irán jelenleg van.” Adraee azonban hozzáteszi, hogy ő „nem a megfelelő cím ilyen kéréseknek”. „A legtöbb, amit tehetek, hogy a képernyőn látható link segítségével az Izraeli Katonai Hírszerzési Igazgatóság Telegram-csatornájára irányítalak benneteket. A link biztonságos számotokra, és teljes titoktartást garantál” – mondta.
Az ukrán delegáció Brüsszelben megkapta az Európai Uniótól a csatlakozás feltételeit a három utolsó tárgyalási klaszterre vonatkozóan, ezt követi a tárgyalások sikeres lezárása és a csatlakozási szerződés aláírása – jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök kedden a Telegramon. A kormányfő kifejtette, hogy a harmadik klaszterről (a versenyképességről), a negyedikről (a fenntartható fejlődésről) és az ötödikről (az erőforrásokról, a mezőgazdaságról és a kohéziós politikáról) van szó. „Mostantól Ukrajna rendelkezik a teljes feltételcsomaggal, amelynek teljesítése szükséges az EU-csatlakozáshoz” – emelte ki. Szviridenko emlékeztetett arra, hogy 2025 végén Kijev már megkapta a feltételeket három klaszterre, amelyek a csatlakozási folyamat alapjaira, a belső piacra és a külkapcsolatokra vonatkoznak.
Görögország a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózásról szóló különmegállapodások helyett átfogó, tartós megoldást sürget a közel-keleti béke biztosítására – mondta kedden Berlinben Jórgosz Gerapetrítisz görög külügyminiszter. „Nem tartjuk megfelelőnek, hogy különmegállapodások szülessenek a Hormuzi-szorosba való be- és kihajózásról” – mondta Gerapetrítisz újságíróknak, miután egyeztetett Johann Wadephul német külügyminiszterrel. A politikus szerint megalapozott, tartós megoldásra van szükség a közel-keleti béke biztosításához, amely csak szélesebb nemzetközi együttműködés keretében, nemzetközi szervezetek – különösen az ENSZ – égisze alatt valósulhat meg. Görögország a világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottáját tartja ellenőrzése alatt. A görög tulajdonban lévő, mintegy 5700 hajóból álló kereskedelmi flotta a globális hajóhad mintegy 20 százalékát, az Európai Unió flottájának pedig 61 százalékát teszi ki. A Perzsa-öböl térségében számos görög tulajdonú vagy üzemeltetésű hajó közlekedik, fedélzetükön több tucat görög tengerésszel.
Rekordméretűre nőhet az élelmiszerbizonytalanság a világban a Közel-Keleten dúló harcok miatt – figyelmeztetett kedden az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP). Genfi sajtótájékoztatóján Carl Skau, a szervezet igazgatóhelyettese arra figyelmeztetett, hogy – amennyiben a harcok júniusig elhúzódnak – az emelkedő élelmiszerárak, illetve az üzemanyag- és a szállítási díjak megnövekedett költségei miatt világszerte akár további 45 millió embert is súlyos éhínség fenyegethet. Elmondta azt is, hogy a harcok február 28-i kirobbanása óta a hajózási költségek máris 18 százalékkal emelkedtek, néhány útvonalon pedig változtatni kellett. „Rekordméretű éhínség alakulhat ki a világban” – jelentette ki, „rettenetes perspektívának” nevezve ezt a lehetőséget.
A Barátság kőolajvezeték ellen január 27-én elkövetett újabb orosz csapásokat követően, amelyek Magyarország és Szlovákia nyersolajellátásának megszakadásához vezettek, az Európai Unió és szakértői intenzív megbeszéléseket folytatnak a tagállamokkal és Ukrajnával az olajszállítás újraindítása érdekében – közölte az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatban. Ursula von der Leyen és António Costa a nyilatkozatban közölte: az Európai Unió technikai támogatást és finanszírozást ajánlott fel Ukrajnának, amit az ukrán fél üdvözölt és elfogadott. Az európai szakértők azonnal rendelkezésre állnak – húzták alá. „Elsődleges célunk az energiabiztonság szavatolása minden európai polgár számára. Ennek érdekében az Európai Bizottság továbbra is együttműködik az érintett felekkel a nem orosz nyersolaj közép- és kelet-európai országokba történő tranzitjának alternatív útvonalairól” – tették hozzá.
Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah Egyesült Államokban élő fia bejelentette, hogy létrehoz egy átmeneti igazságszolgáltatási bizottságot, amelynek élére a 2003-as Nobel-békedíjas Sirin Ebadi kerül. „Ma büszkén, és azzal a szándékkal, hogy mindannyiótoknak igazságot szolgáltassak, létrehoztam egy bizottságot, amelynek feladata az átmeneti igazságszolgáltatás alapjainak kidolgozása” – írta Pahlavi az X közösségi oldalon lévő fiókjában helyi idő szerint hétfőn. A 2003-as Nobel-békedíjas, 78 éves Sirin Ebadi ügyvédnő „beleegyezett, hogy elnökként vezesse ezt a bizottságot” – tette hozzá. A bizottság tagja lesz még Iradzs Mesdaghi író, Lejla Bahmani és Afsin Ellian is, akik Reza Pahlavi szerint négy generáció iráni szakértőit képviselik.
Moszkva kész arra, hogy az erejéhez mérten minden segítséget megadjon Havannának – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára kedden újságíróknak. „Súlyos humanitárius problémák alakulnak ki abban az országban. Oroszország kész az erejéhez mérten minden segítséget megadni számára. Mindezeket a kérdéseket kubai partnereinkkel egyeztetjük” – mondta Peszkov egy kérdésre válaszolva. A Kreml szerint Moszkva szakértői és munkaszintű kapcsolatot tart fenn a havannai vezetéssel. Hangot adott álláspontjának, miszerint Kuba független állam, „amely súlyos gazdasági nehézségekkel küzd a külső erők által rákényszerített, fojtogató embargó miatt”.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-esős időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 10 – 14 fok körül alakul.
