A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.03.17.
Orbán Viktor szerint Daniel Freund nem mondott újat március 15-én: a Tisza Párt ukránbarát kormányt akar, valójában a brüsszeli követeléseket teljesíti Ukrajnától.
Ahogy a migráció ügyében, úgy a háború kérdésében is eszelős nyomás helyeződik Magyarországra Brüsszelből – mondta Deutsch Tamás.
Az izraeli védelmi erők megsemmisítette azt a repülőgépet, amelyet Ali Hamenei volt vezető, valamint más magas rangú tisztviselők és az iráni hadsereg használt.
Brüsszelben ülésezett az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa, ahol az ukrajnai háború volt a fő napirendi pont, Magyarországot egy napon belül fenyegették meg és kapott ultimátumot.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor szerint Daniel Freund, a Soros-lobbista zöldpárti német uniós képviselő nem mondott újat március 15-én: a Tisza Párt ukránbarát kormányt akar, valójában a brüsszeli követeléseket teljesíti Ukrajnától az energiapiacon keresztül a bankokig, mindenfajta feltétel nélkül, teljes mértékben, és ezt itt mindenki tudja, legfeljebb nem szokták bevallani. A Tisza Párt március 15-i rendezvényén részt vett Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő, és egyebek mellett arról beszélt, hogy az ukránokat meg kell védeni az oroszországi háborús bűnösöktől, Magyar Péter pedig úgy segítheti az ukránokat, hogy engedi Ukrajna finanszírozását, valamint a katonai segítségnyújtást. A közösségi oldalán elérhető videóban a kormányfő úgy fogalmazott: szegény német ember azért került ilyen kellemetlen helyzetbe, mert most kikotyogta. „Azt gondolta, hogy ezek a dolgok, amiket mi tudunk, de itthon a Tisza tagadja, itt népszerűek, ezért elárulta akaratán kívül is a haverjait, de hát ilyen a politika” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Március 15-én erődemonstrációt tartott a Fidesz és a Tisza Párt is Budapesten. A Nézőpont Intézet médiaelemzése alapján nemcsak a résztvevők fordultak nagyobb érdeklődéssel a Békemenet felé, de a sajtóban is több megjelenés foglalkozott a kormánypárti eseménnyel, mint az ellenzéki Nemzeti Menettel. A hagyományos (nyomtatott, televíziós, rádiós és online) médiában március 13. és 15. között összesen 1870 sajtómegjelenés foglalkozott a Békemenettel, míg a Tisza Párt rendezvényéről mindössze 574 cikk jelent meg. Csak Orbán Viktor beszédéről 191 beszámoló látott napvilágot, míg Magyar Péter előadásával 96 cikk foglalkozott. A Tisza Párt rendezvényén megjelenő ukrán zászlóról 46 alkalommal számolt be a sajtó. A Békemenet híre is több emberhez juthatott el. Míg a kormánypárti eseménnyel kapcsolatos beszámolók összesen 6,1 millió választó által olvasott médiafelületen jelent meg, az ellenzéki rendezvényről beszámoló médiumok maximális elérése kevesebb, mint 5,4 millió fő tájékozódhatott. Az elérésszám-becsléshez a Nézőpont Intézet az egyes médiumok átlagos fogyasztási adatait vette figyelembe.
Ahogy a migráció ügyében, úgy a háború kérdésében is eszelős nyomás helyeződik Magyarországra Brüsszelből, hogy változtassunk a békepárti álláspontunkon, és szálljunk be a háborút támogató országok körébe, fegyverrel és pénzzel is. Létezik sikeres modell az Európai Unióban, az pedig mind a migrációt, mind a népesedést, mind a gazdaságot tekintve a magyar modell – mondta a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője Tiszacsegén hétfőn, sajtótájékoztatón. Deutsch Tamás a kormánypárti politikusok országjárásának hajdú-bihari állomásán úgy fogalmazott, hogy 2015-ben, amikor migránsok özönlötték el Európát, egyedül Magyarország tudott a józan eszére hallgatni, és népszavazással megerősítve úgy határozott, hogy betartva az európai szabályokat, „mi döntjük el, kivel akarunk együtt élni”.
Külföldi hírek:
Az izraeli védelmi erők megsemmisítette azt a repülőgépet, amelyet Ali Hamenei volt vezető, valamint más magas rangú tisztviselők és az iráni hadsereg használta „a katonai beszerzések megkönnyítésére és a szövetséges országokkal való koordinációra mind a belföldi, mind a nemzetközi járatokon”. Az izraeli védelmi erők közzétettek egy műholdképet a repülőtérről, valamint egy régi fotót a repülőgépről. „A repülőgép lelövése megzavarta az iráni rezsim azon képességét, hogy együttműködjön a szövetséges országokkal, hogy kiépítse katonai erejét, és hogy újjáépítse képességeit” – állította az izraeli hadsereg. Ígéretet tett arra, hogy továbbra is „az iráni rezsim katonai erői által használt eszközök gyengítésén fog dolgozni”. Hétfőn robbanást jelentettek a Mehrabad repülőtéren. Ezt megelőzően az izraeli hadsereg nagyszabású csapáshullámot jelentett be Teherán ellen. Irán még nem kommentálta hivatalosan a gép lelövését, de az ország polgári légiközlekedési hatósága közleményt adott ki, amelyben elítélte a „polgári repülőgépek, valamint a polgári légiközlekedési létesítmények és infrastruktúra elleni támadásokat”.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter viszont kijelentette, hogy az ország addig folytatja a harcot, amíg Donald Trump amerikai elnök fel nem ismeri az ország elleni támadásának hibáját. „Hatalmas fegyveres erőink addig folytatják a harcot, amíg az amerikai elnök meg nem érti, hogy az amerikaiakra és az irániakra egyaránt ráerőltetett illegális háború rossz, és soha nem szabad megismételni. Az áldozatoknak is kártérítést kell kapniuk” – mondta. Korábban Aragcsi azt nyilatkozta, hogy Trump azért indított háborút Irán ellen, mert „szórakozni” akart.
Annak ellenére, hogy Libanon belső előkészületeket tesz a tárgyalócsoport összeállítására, a közvetlen diplomáciai kapcsolat továbbra is várat magára. Adel Nasszar libanoni igazságügyi miniszter az Al-Arabiya csatornának adott interjújában leszögezte: tudomása szerint jelenleg semmilyen tárgyalás nem zajlik Izrael és Libanon között, sem amerikai, sem egyéb közvetítéssel. Bár háborús időkben a tárgyalás kérdése mindig felmerül, Nasszar szerint jelenleg nincs folyamatban lévő egyeztetés. A szaúdi Al-Hadath értesülései szerint Washington esetleges hajlandósága a közvetítésre ösztönözheti Joseph Aoun elnököt a tárgyalócsoport felállításának befejezésére. Bár az elnök tisztában van vele, hogy az Izraelre gyakorolt amerikai nyomás korlátozott lesz, a közeljövőben mégis lépéseket tervez a francia kezdeményezésektől függetlenül is.
Az izraeli hadsereg korlátozott, célzott szárazföldi műveletet indított Libanon déli részén. A Cahal 91. hadosztályának egységei beléptek a határ menti területekre, hogy felszámolják a Hezbollah harcosainak infrastruktúráját, és csökkentsék az északi izraeli régiókra jelentett fenyegetést. A fő célpontok a Bejrút déli elővárosai, a Bekaa-völgy és az ország déli része, amelyek a Hezbollah kulcspontjai. A katonák emellett a határ menti védelmi vonal megerősítésére törekednek. A szárazföldi erők bevonása előtt az izraeli hadsereg tüzérségi és légi csapásokat mért a csoport célpontjaira, hogy csökkentse a fenyegetést és előkészítse a támadást. A libanoni irányú feszültség az iráni háború kitörése óta fokozódott. Izrael az iráni irányítás alatt álló Hezbollahot vádolja az izraeli területre mért támadásokkal, és válaszul csapásokat mér a szervezet libanoni objektumaira – írta az Unian.
Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli feszültség ismét erős bizonytalanságot hozott a globális energiapiacokra. Az olaj ára a hét elején 100 dollár fölé emelkedett, miközben a gázárak is felfelé mozdultak. Habár a piacok rövid távon valamelyest stabilizálódtak, az elemzők szerint a geopolitikai kockázatok továbbra is magasak, egy esetleges ellátási zavar pedig újabb árrobbanást idézhetne elő. Az elmúlt napokban ismét jelentős bizonytalanság uralkodott el a globális energiapiacokon. Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros helyzete miatt az olaj- és gázárak is erősen ingadoznak. Habár a piac bizonyos mértékig stabilizálódni látszik, az elemzők szerint korántsem beszélhetünk optimizmusról.
Brüsszelben ülésezett az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa, ahol az ukrajnai háború volt a fő napirendi pont. A magyar külügyminiszter szerint heves vita alakult ki, és a német külügyminiszter „nyíltan megfenyegette” Magyarországot amiatt, ha Budapest nem változtat Ukrajnával kapcsolatos álláspontján. A vita az orosz energiahordozók, különösen a Barátság kőolajvezeték körüli kérdésekkel is összefügg. A minisztérium közlése szerint Szijjártó Péter a horvát és a szlovák energiaügyi miniszterrel, valamint az Európai Bizottság energiaügyi biztosával folytatott négyoldalú megbeszélését követően arról számolt be, hogy azt hitte, német kollégája fenyegetőzésénél lejjebb ma már nem lesz, de tévednie kellett. A dán nemzetiségű energiabiztos összehívott minket, Horvátországot, Szlovákiát és minket azért, hogy beszéljünk az olajellátás biztonságáról, de aztán kiderült, hogy nem az olajellátás biztonságáról akarnak beszélni, hanem ultimátumot akarnak adni Magyarországnak – mondta.
Veszélyes precedenst teremt az Oroszország elleni szankciók amerikai feloldása, ugyanis kevesebb pénzt kell juttatni Moszkvának a háborúzásra, nem pedig többet – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn. Az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően Kallas fontosnak nevezte, hogy a Közel-Keletre irányuló figyelem ne terelje el a figyelmet Ukrajnáról, ugyanis – mint kiemelte – minden, ami a Közel-Keleten történik, Ukrajnát is érinti. A Hormuzi-szoros lezárása Oroszországnak kedvez, hogy tovább finanszírozza az ukrajnai háborút. „Érdekünkben áll, hogy a Hormuzi-szoros nyitva maradjon, ezért megvitatjuk, hogy mit tehetünk európai oldalról ennek érdekében” – mondta újságíróknak nyilatkozva az uniós diplomácia vezetője.
Időjárás:
Ma főképp felhős időre számíthatunk. Este lehűl az időjárás, kisebb záporok is előfordulhatnak. A hőmérséklet jellemzően 9 – 13 fok körül alakul.
