„Ez Magyar Péternek az ötödik kétharmadja” – Fodor Gábor szerint a győztesnek most önkorlátozásból kellene példát mutatnia
A Pirkadat május 8-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Fodor Gábor volt politikus, a Közép-európai Rendszerváltás Kutatóintézet alapítója és vezetője volt. A beszélgetés a választási győzelem utáni első politikai döntésekről, a kétharmados parlamenti arány következményeiről, a köztársasági elnök és más közjogi szereplők helyzetéről, a Fidesz átalakulási kényszeréről, valamint az Európai Unióval való viszony rendezéséről szólt.
Az igazságügyi miniszterjelölt visszalépése
Fodor Gábor szerint Magyar Péter jó döntést hozott azzal, hogy visszavonta az igazságügyi miniszterjelöltet, akit rokoni kapcsolata miatt értek támadások. A vendég úgy látta, a jelölt szakmai alkalmasságát többen is elismerték, de a sógorság bélyege tartósan rajta maradt volna.
A volt politikus tapasztalatból beszélt: egy ilyen helyzetben a teljesítmény helyett hosszú ideig a személyes kapcsolat lett volna a közéleti vita tárgya. Ezért szerinte politikailag helyes lépés volt a jelölt visszavonása.
Jogállam, indulatok és a „lincshangulat” veszélye
A beszélgetés egyik fő témája az volt, hogyan kell bánni a korábbi hatalom szereplőivel. Breuer Péter felvetette, hogy a múlt vizsgálata gyakran hatalmas energiákat köt le, miközben kevés kézzelfogható eredményt hoz.
Fodor Gábor különválasztotta az igazságérzetet és a bosszúvágyat. Szerinte természetes elvárás, hogy a törvények mindenkire vonatkozzanak, de a folyamatos gyanúsítgatás rombolja a társadalmat. „Az igazságérzet, a helyes és jogos igazságérzet, meg a lincshangulat, az két különböző dolog” – fogalmazott.
Úgy vélte, a most hivatalba lépő vezetőknek hűteniük kellene az indulatokat. A közéleti szereplők felelősségét abban látja, hogy világossá tegyék: civilizált viselkedésre, tiszteletre és független bírósági döntésekre van szükség.
Abnormális kétharmadok kora
A választási eredmény aránytalanságáról Fodor Gábor azt mondta: a magyar politika az elmúlt években sorozatos kétharmadokat élt át, és ez a választási rendszer problémáira is rámutat. A Tisza eredményéről ironikusan idézett egy megjegyzést: „ez Magyar Péternek az ötödik kétharmadja”.
Szerinte az 53 százalékos támogatottságból létrejövő 71 százalékos parlamenti arány abnormális helyzetet teremt. A rendszerváltás utáni választási szisztéma átalakításakor szerinte arányosabb irányba kellett volna mozdulni, a 2011-es módosítás viszont még aránytalanabb rendszert eredményezett.
A köztársasági elnök tisztelete és a kontinuitás
Breuer Péter külön hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök személyét és tisztségét nem lenne helyes támadni. Fodor Gábor ezzel egyetértett, és azt mondta: a köztársasági elnök a nemzet egységét testesíti meg, amelybe a többség és a kisebbség is beletartozik.
A volt politikus szerint a rendszerváltáskor tudatosan úgy alakították ki az elnöki mandátumot, hogy az ne essen egybe a parlamenti ciklussal. Ennek célja a folytonosság biztosítása volt. Éppen ezért szerinte nem indokolt, hogy pusztán kormányváltás miatt lemondásra szólítsák fel az államfőt.
A beszélgetésben más intézmények, köztük az adatvédelmi hatóság és az Alkotmánybíróság is szóba kerültek. Fodor Gábor szerint az intézményi folytonosság fontosabb annál, mint hogy a győztes minden pozíciót azonnal saját politikai logikája szerint alakítson át.
Parlament, bizottságok és a kisebbségi akarat helye
Fodor Gábor a parlamenti bizottságok működéséről azt mondta, hogy az elmúlt időszakban rossz gyakorlat alakult ki. A többség akarata természetesen meghatározó, de szerinte korábban előfordult, hogy ellenzéki vagy kisebbségi indítványok is átmentek, ha a többség szakmailag indokoltnak látta őket.
Példaként a Tocsik-ügy vizsgálóbizottságát említette, ahol a kormánypárti és ellenzéki szereplők egyenlő arányban vettek részt a munkában, és nem pártlogika szerint próbálták feltárni a történteket. Fodor szerint a mostani helyzetben az induló gesztusoknak különösen nagy jelentőségük lenne: a győztesnek meg kellene mutatnia, hogy nem kíván mindent azonnal maga alá söpörni.
Orbán Viktor és a Fidesz újratervezése
A Fidesz frakciójának átalakításáról Fodor Gábor úgy vélte, Orbán Viktor helyesen döntött, amikor nem vette fel mandátumát. Szerinte egy veszteség után nem lehet másoktól visszalépést kérni úgy, hogy a vezető közben megtartja saját parlamenti pozícióját.
A volt politikus szerint Orbán Viktornak továbbra is összetartó szerepe van a Fideszben, de a párt vereségének fő oka nem kommunikációs, hanem tartalmi volt. Új politikai ajánlatra, új arcokra és mélyebb átalakulásra lenne szükség. „Új műsorhoz új ember kell” – mondta.
Európa, pénzek és a határok kijelölése
Az Európai Unióval való viszonyról Fodor Gábor azt mondta, hogy Magyarországnak rendeznie kell kapcsolatait Brüsszellel. Szerinte a Fidesz túlment egy határon, miközben a magyar társadalomban erős igény jelent meg arra, hogy az ország Európához tartozzon.
Úgy látja, az uniós pénzek jelentős része belátható időn belül megérkezhet, de ehhez kemény jogi és politikai munka kell. Ugyanakkor az új kormánynak nem szabad mindenben automatikusan engednie. Fodor Gábor szerint néhány ponton meg kell őrizni a karaktert, például a migrációs kérdésben, ahol Magyar Péter már jelezte, hogy nem kíván engedni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
