A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.19.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai okokból támadja Magyarországot és olyan bábkormányt akar, amely támogatja a háborút – véledekett a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Megújult pályán, új járművekkel utazhatnak a HÉV utasok 2030-ra – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a közösségi-oldalán.
Yair Lapid izraeli ellenzéki vezető azzal fenyegetőzik, hogy bojkottálja Narendra Modi indiai miniszterelnök jövő heti látogatását a Knessetben, ha Isaac Amit legfelsőbb bírósági elnököt nem hívják meg a rendkívüli ülésre.
Friedrich Merz német kancellár kizárta, hogy Németország saját nukleáris fegyvereket szerezzen be az európai nukleáris elrettentés céljából.
Belföldi hírek:
A külgazdasági és külügyminiszter élőben jelentkezett a kormány legfrissebb döntései után. Ezt megelőzően Orbán Viktor pedig azt írta: Ukrajna zsarolja Magyarországot. Ennek ellenére hazánk kőolaj ellátottsága biztonságban van. Ukrajna nem indította újra a szállítást a Barátság kőolajvezetéken, pedig minden feltétel adott, hogy az olajszállítás újrainduljon, Kijev politikai döntést hozott. Ez Zelenszkij döntése – jelentette ki Szijjártó Péter. A Barátság kőolajvezetéken a kőolajszállítás Magyarország irányába január 27-én leállt. Az azóta megtett ukrán ígéretek és hitegetések dacára Ukrajna nem indította újra a szállítást a Barátság kőolajvezetéken. Megállapítottuk, hogy a rendelkezésre álló egybehangzó és helyszínről származó információink alapján minden műszaki, minden fizikai és minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy a Barátság kőolajvezetéken az olajszállítás Magyarország irányába újra induljon – mondta a miniszter. Az, hogy Ukrajna nem indítja újra a kőolajszállítást Magyarország irányába, az egy politikai döntés, egy olyan politikai döntés, amelyet maga az ukrán elnök hozott meg – közölte Szijjártó Péter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai okokból támadja Magyarországot és olyan bábkormányt akar, amely támogatja a háborút, de Orbán Viktor kormányfő vezetésével Magyarországot meg fogjuk védeni – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a közösségi-oldalán. Menczer Tamás úgy fogalmazott: „Zelenszkij megmondta! Megakadályozza, hogy Magyarország orosz olajat vásároljon. Elzárja a vezetéket, esetleg felrobbantja. Aki ilyet tesz, az Magyarország ellensége. Ukrajna az ellenségünk.” Orosz földgáz és kőolaj nélkül nincs magyar energiabiztonság – szögezte le. A kormánypárti politikus azt írta: „Zelenszkij politikai okokból támadja Magyarországot. Egy olyan bábkormányt akar, amely támogatja a háborút, támogatja Ukrajna uniós tagságát és odaadja a magyarok pénzét Ukrajnának. Ez a Tisza.”
A program szeptemberi indulása óta már több mint 25 ezer esetben folyósítottak a bankok fix 3 százalékos hitelt – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Mórahalmon. Panyi Miklós a Csongrád-Csanád vármegyei városban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a kihelyezett Otthon Start hitel nagysága meghaladja a 850 milliárd forintot. Hozzátette: jelenleg is további 8-9 ezer hitelkérelem elbírálása van folyamatban. A politikus közölte, mivel minden második hitelszerződést fiatal házaspárok kötik, öt és fél hónap alatt a program már több mint 37 ezer fiatal első otthonának megteremtését segítette. Az államtitkár kifejtette, a program továbbra is nagyon népszerű, emellett számos további otthonteremtési és családtámogatási kedvezmény lépett életbe. Példaként a közszférában dolgozók számára nyújtott egymillió forintos otthontámogatást, a családi adókedvezmények növelését, a minimálbér, a garantált bérminimum, valamint a közigazgatásban dolgozók béremelését említette.
Megújult pályán, új járművekkel utazhatnak a HÉV utasok 2030-ra – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a közösségi-oldalán. A bejegyzés szerint „nem létező problémát nem kell megoldani, különösen nem rossz megoldással”, Budapest ugyanis többet érdemel leselejtezett villamosoknál, ráadásul ez a megoldás nem is költséghatékony, azaz védhetetlenül drága lenne. Épp ezért az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-csoport kitart a vadonatúj járművek beszerzése mellett – tették hozzá. Hangsúlyozták, hogy az új beszerzési eljárás kiírásának adottak a jogi feltételei, a tender lefolytatására – az uniós források szabta határidőn belül is – van lehetőség. Nem fenyeget tehát járműhiány: 2030-ra megújult pályán, új járművekkel utazhatnak a HÉV utasok – először a szentendrei vonalon, aztán sorban a többin is – írták.
Külföldi hírek:
Az IDF katonái lerombolták annak a Hamász-terroristának az otthonát, aki 2024-ben két halálos támadást hajtott végre Ciszjordániában – közölte a hadsereg. Raafat Dawasi, akit 2024. augusztus 17-én egy dróncsapás megölt, a Hamász terrorhálózat egyik vezető tagja volt a Jenin környékén. Az IDF szerint Dawasi részt vett egy 2024. június 27-i útmenti bombatámadásban Jeninben, amelynek során Alon Sacgiu 22 éves százados meghalt és 16 másik katona megsebesült, valamint egy 2024. augusztus 11-i lövöldözésben a Jordán-völgyben, amelynek során Yonatan Deutsch 23 éves meghalt és egy másik férfi megsebesült – írta a Times of Israel. A hadsereg szerint a katonák Silat al-Harithiya városában hajtottak végre műveletet, és lerombolták Dawasi házát. Izrael lerombolja azoknak a palesztinoknak a házát, akiket halálos terrortámadások elkövetésével vádolnak. Fellebbezés benyújtható, de az ilyen kísérletek ritkán járnak sikerrel.
Yair Lapid izraeli ellenzéki vezető azzal fenyegetőzik, hogy bojkottálja Narendra Modi indiai miniszterelnök jövő heti látogatását a Knessetben, ha Isaac Amit legfelsőbb bírósági elnököt nem hívják meg a rendkívüli ülésre, miután Benjamin Netanjahu miniszterelnök koalíciója több alkalommal is nyilvánosan megsértette az ország legfőbb bíráját – írta a Times of Israel. „Ha a koalíció bojkottálja a Legfelsőbb Bíróság elnökét az indiai miniszterelnökkel tartandó különleges ülésen, akkor nem tudunk részt venni a vitán” – mondja Lapid a Knesset törvényhozóinak, azzal érvelve, hogy a koalíció újabb nyilvános bojkottja Amit ellen „hatalmas kínos helyzetet” okozna a törvényhozásnak. „Nem akarjuk, hogy India kínos helyzetbe kerüljön miattunk, amikor egy milliárd lakosú nemzet miniszterelnöke itt áll a félig üres Knesset előtt. Az indiai nagykövetség pánikba esett emiatt” – állítja Lapid. Amit 2025 januárjában történt bírósági elnökké választását követően Yariv Levin igazságügyi miniszter nem volt hajlandó elismerni hatalmát, és bojkottálását ígérte. Ennek eredményeként zárják ki Amitot több olyan Knesset-eseményről, amelyre hagyományosan meghívták volna.
Az Egyesült Államok és Irán közötti esetleges háború hosszú, több hetes hadjárat lenne – állítják az Axios hírportál forrásai, és egy Fehér Ház-tisztviselő szerint a támadás esélye a következő hetekben 90 százalékos. A forrás szerint valószínűleg közös amerikai-izraeli műveletről lenne szó, amely még a tavaly júniusi, 12 napos izraeli vezetésű bombázási hadjáratnál is nagyobb lenne. Számos forrás szerint a háború hamarabb bekövetkezhet, mint a legtöbb ember várja, és sokkal nagyobb léptékű lehet, mint sokan gondolják. Donald Trump amerikai elnök „eleget kapott” – állítja Trump egyik tanácsadója. „Néhányan a környezetében óva intenek attól, hogy háborút indítson Irán ellen, de szerintem 90 százalékos az esélye, hogy a következő hetekben katonai akcióra kerül sor.” Két izraeli tisztviselő azt mondja a hírügynökségnek, hogy Izrael „napokon belül” kitörő háborúra készül, hozzátéve, hogy Izrael a rezsim megdöntését célzó műveletet támogat – írta a Times of Israel.
Izraelnek ösztönöznie kell a palesztinok kivándorlását és ki kell terjeszteni az izraeli szuverenitást Ciszjordániára – mondta Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter egy ciszjordániai telepen megrendezett konferencián. A következő kormánynak „be kell fejeznie a forradalmat. Fel kell számolnia az arab terrorállam eszméjét és a szuverenitás útjára kell lépnie” – mondta Szmotrics a Vallásos Cionisták párt konferenciáján elhangzott beszédében, Ciszjordánia középső részén, a Pszagot nevű borászatban. A kormánynak „ösztönöznie kell az önkéntes kivándorlást mind Gázában, mind Júdea-Szamáriában. Hosszú távon nincs más megoldás” – mondta a Vallásos Cionisták nevű, telepeseket támogató párt elnökeként pártjával a kormánykoalícióhoz csatlakozott politikus.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök videóüzenetben bírálta egy olasz bíróság döntését, amely bírságot szabott ki az államra egy illegális algériai bevándorló kiutasítása miatt. Giorgia Meloni a közösségi oldalán látható másfélperces videóüzenetben ismertette az általa vezetett jobbközép kormány állásfoglalását az illegális bevándorlással kapcsolatban. A miniszterelnök felidézte a római fellebbviteli bíróság február 10-i döntését, amely hétszáz euró kártérítés kifizetését szabta ki az olasz államra egy ötvenéves algériai férfi számára. Meloni elmondta, hogy illegális bevándorlóról van szó, akit Olaszországban huszonhárom alkalommal ítéltek el testi sértésért, többek között egy nőt megrugdosott és ököllel bántalmazott. A férfit nem egy olaszországi kiutasítási táborban helyezték el, hanem az Albániában létesített táborban, hogy ott várjon a kiutasítására. A férfi fellebbezésére azonban a bíróság jogtalannak ítélte meg az Albániába való áthelyezést, és büntetést mért ki, amelyet a belügyminisztériumnak kellene kifizetnie. „Hogyan lehet komolyan fellépni az illegális migrációval szemben, ha az, aki többszörösen törvényt sért, országunk területén marad, ráadásul az államot szankcionálják azért, mert a szabályokat igyekszik tiszteletben tartatni?” – kérdezte a miniszterelnök.
Kettévált a lengyel kormánykoalíció részét képező egyik kisebb párt, a Lengyelország 2050, amelynek képviselői közül néhányan saját frakciót alapítanak Centrum néven – jelentette be Paulina Hennig-Kloska képviselő, klímaügyi és környezetvédelmi miniszter, hangsúlyozva, hogy az új frakció továbbra is a koalícióban marad. Hennig-Kloska a Lengyelország 2050 eddigi képviselőinek egy csoportjával a varsói szejmben tartott sajtókonferencián közölte: az új frakcióhoz eddig 18 kollégája, 15 alsóházi és 3 felsőházi képviselő csatlakozott. Frakció alapításához 15 képviselőre van szükség a lengyel parlamentben. A Lengyelország 2050-nek eddig 31 képviselője volt a 460 fős parlamenti alsóházban, amelyben a kormánykoalíció összesen 240 mandátummal rendelkezik. Hennig-Kloska elmondta: a Centrum frakcióban a képviselők „teret nyernek a munkájukhoz” és ahhoz, hogy megvalósítsák a 2023-as parlamenti választási kampányban megfogalmazott programjukat. Aláhúzta egyúttal, hogy a tömörülés „lojális partner marad” Donald Tusk kormányán belül.
Friedrich Merz német kancellár kizárta, hogy Németország saját nukleáris fegyvereket szerezzen be az európai nukleáris elrettentés céljából. „Nem akarom, hogy Németország saját, független nukleáris fegyverkezésen gondolkodjon” – mondta Merz a Machtwechsel című politikai podcast szerdán megjelenő epizódjában. A kancellár emlékeztetett a meglévő nemzetközi szerződésekre, amelyekben Németország kötelezi magát, hogy nem szerez be nukleáris fegyvereket; köztük a Németország újraegyesítését előkészítő Kettő plusz négy megállapodásra és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló egyezményre. Merz ugyanakkor elképzelhetőnek nevezte, hogy német katonai repülőgépeket biztosítsanak francia vagy brit nukleáris fegyverek esetleges bevetéséhez. A nyugat-németországi Büchel légibázison már állomásoznak Tornado harci repülőgépek amerikai nukleáris fegyverek esetleges bevetése céljából, Merz szerint elméletileg ezeket brit és francia nukleáris fegyverekre is lehet alkalmazni.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-csapadékos időre készülhetünk. Este országszerte heves esőkre kell számítani. A hőmérséklet jellemzően 8 – 13 fok körül alakul.
