„Mi nem csak Európában akarunk lenni, hanem európai módon akarunk élni” – Varju László a DK új helyzetéről
A Pirkadat szeptember 1-jei adásában M. Kende Péter Varju Lászlóval, a Demokratikus Koalíció elnökével beszélgetett arról, hogyan próbálja újradefiniálni magát a párt a választási vereség és a parlamentből való kiesés után. Szóba került a DK viszonya a Tiszához, Gyurcsány Ferenc szerepe, a fiatalok megszólítása, a lakhatás, az európai integráció, Ukrajna támogatása és az is, hogyan lehet újraépíteni a párt helyi közösségeit.
„Kettős ellenzékben lévő párt vagyunk”
Varju László szerint a DK a választások után végigelemezte, hogyan került a jelenlegi helyzetbe, és milyen szerepet vállalhat a továbbiakban.
A párt immár parlamenten kívüli politikai erőként próbál működni, miközben Varju szerint egyszerre kell meghatároznia viszonyát a Fideszhez és a Tiszához.
„Tulajdonképpen kettős ellenzékben lévő párt vagyunk.”
A Fidesszel szerinte semmilyen együttműködésre nincs lehetőség, míg a Tiszával egyes rendszerváltó ügyekben lehetnek közös pontok, más kérdésekben azonban komoly különbségek maradtak.
Példaként a nyugdíjak vegyes indexálását említette, amelyet a DK továbbra is szükségesnek tart.
A DK saját szerepét is látja a kormányváltásban
Varju szerint a párt egyik legfontosabb értékelése az, hogy hosszú ellenzéki működésével maga is hozzájárult az Orbán-rendszer leváltásához.
Felidézte az elmúlt másfél évtized tiltakozásait, parlamenti és parlamenten kívüli akcióit, és azt mondta, erre a DK-ban büszkék.
A következő időszakban az elszámoltatást tartja az egyik legfontosabb feladatnak.
Szerinte az előző rendszer működésének következményeit jogi és politikai értelemben is rendezni kell.
Ki kell-e nőni Gyurcsány Ferencet?
M. Kende Péter arra is rákérdezett, hogy a DK képes lehet-e meghaladni Gyurcsány Ferenc politikai örökségét.
Varju ezt másképpen látja.
„Nem Gyurcsány Ferencet kell kinőni.”
Szerinte a legfontosabb feladat az, hogy legyen politikai képviselete azoknak a baloldali és liberális választóknak, akik számára fontosak a szabadságjogok, az emberi értékek és a munkából élők érdekei.
Úgy fogalmazott, 1922 óta nem volt olyan magyar parlament, amelyben ne lett volna baloldali párt, és szerinte ennek a politikai képviseletnek a következő ciklusban is helye lenne.
A fiatalokhoz új kérdéseken keresztül kell közeledni
Varju szerint a 18–35 éves korosztály megszólításához már kevés a régi politikai nyelv.
A világ gyorsan változik, ezért olyan problémákra kell válaszokat adni, mint a társadalmi egyenlőtlenség, a klímaváltozás, a mesterséges intelligencia vagy a demográfiai válság.
Úgy látja, az Orbán-kormány ezekre nem adott megfelelő választ, ezért a fiatalok nagy része elfordult tőle.
A DK-nak szerinte olyan új politikai ajánlatot kell kialakítania, amelyben a fiatalok közvetlenebb beleszólást kapnak a közös ügyekbe.
A lakhatás az önálló életkezdés alapja
Varju külön kiemelte a lakhatás ügyét.
Szerinte másfél évtizeden keresztül alig épült önkormányzati bérlakás, miközben a fiatalok számára egyre nehezebbé vált az önálló élet megkezdése.
Úgy fogalmazott, ez nem a szülőkkel való együttélés ellen szól, hanem arról, hogy a fiataloknak legyen reális lehetőségük saját életet kezdeni.
A lakhatási válságot ezért a DK egyik olyan területnek tekinti, amelyben aktívabban akar politikát formálni.
Nem pártok közötti alkura építene
M. Kende Péter felvetette, hogy az ökológiai, demográfiai és lakhatási problémák kezeléséhez szükség lehet-e szélesebb politikai együttműködésre.
Varju szerint ezek túl nagy kérdések ahhoz, hogy pusztán pártok közötti megállapodásként kezeljék őket.
„Nem pártoknak kell ebben csak összefogni.”
Szerinte társadalmi ügyekké kell tenni ezeket a problémákat, és akkor is következetesen napirenden tartani őket, ha kevés előrelépés történik.
Erősebb Európát akar a DK
Varju szerint a DK továbbra is az európai integráció egyik leghatározottabb magyarországi támogatója.
„Mi nem csak Európában akarunk lenni, hanem európai módon akarunk élni.”
Úgy látja, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország versenyében csak egy erősebb, egységesebb Európa lehet valódi globális szereplő.
A DK ezért továbbra is támogatja az „Európai Egyesült Államok” gondolatát, amelyet Varju gazdasági és biztonságpolitikai szempontból is fontosnak nevezett.
Ukrajna támogatását is folytatni kell
Varju a kontinens biztonságát is az európai együttműködés egyik kulcskérdésének tartja.
„Igenis segíteni kell Ukrajna hősies harcát, szabadságért folytatott küzdelmét.”
Szerinte Európának közös biztonságpolitikai válaszokra van szüksége, és Magyarországnak ebben aktív szerepet kell vállalnia.
A DK helyi közösségeiből akar újraépítkezni
A beszélgetés végén a párt szervezeti jövője került elő.
Varju szerint a DK-nak ismét erősebben kell támaszkodnia a helyi közösségeire, az önkéntesekre és azokra, akik saját településükön vagy kerületükben akarnak részt venni a politikai munkában.
„Ebben van dolgunk. Tesszük is.”
A párt azokat szeretné megszólítani, akik számára fontos a megélhetés, a lakhatás, a közbiztonság és az európai együttműködés.
Varju szerint a DK jövője azon múlik, sikerül-e ezt a helyi szervezeti munkát újra megerősíteni és olyan baloldali politikai ajánlatot kialakítani, amely a parlamenten kívülről is látható marad.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
