A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.18.
Figyelemfelhívó prevenciós kampány indul „Ne nézz félre, figyeljünk egymásra” címmel, amelyben a felelős és biztonságos szórakozásra hívják fel a figyelmet – jelentette be Hankó Balázs.
Egy évvel az alapkő letétele után újra egy nagy laktanya épül Magyarországon – mondta a honvédelmi miniszter.
Narendra Modi indiai miniszterelnök vasárnap Izraelbe látogat – közölte a miniszterelnöki hivatal.
Donald Trump amerikai elnök nem lesz képes elpusztítani az Iráni Iszlám Köztársaságot – jelentette ki kedden Ali Hamenei ajatollah.
Belföldi hírek:
Ma kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében. A közleményben rámutattak arra, hogy a húsételtől való tartózkodás önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszköze volt. E gondolatot folytatva, a „külső böjt” gyakorlataként a modern ember felteheti magának a kérdést, mi az az érték, szokás az életében, amihez általában ragaszkodik, de amiről az „Isten előtti meghajlás jeleként” lemond a böjti időszakban.
Figyelemfelhívó prevenciós kampány indul „Ne nézz félre, figyeljünk egymásra” címmel, amelyben a felelős és biztonságos szórakozásra hívják fel a figyelmet – jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a Családjainkért Alapítvány megkeresésére, az Országos Mentőszolgálat és a Bethesda Gyerekkórház szakmai együttműködésében indítja el a szülőket, tanárokat és diákokat célzó modellprogramját, amelynek fő üzenete az, hogy felelősek vagyunk egymásért, amikor pedig baj van, segítsünk egymásnak, és ne nézzünk félre. Felelősek vagyunk a családokért, gyerekeinkért, és ebben a felelősségben a kulturális tárca mint az ifjúságügyeket felügyelő tárca is osztozik – hangoztatta Hankó Balázs.
Békemenetet szervez március 15-re a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) – jelentette be a CÖF-CÖKA elnöke. Csizmadia László közölte: a rendőrségen bejelentették a Budapesten tartandó rendezvényt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, a nemzeti ünnepen emlékeznünk kell arra, hogy a magyar nemzet mindenkor kiállt a szuverenitása és a függetlensége mellett – mondta. Megjegyezte, szeretnék azt is kellőképpen megünnepelni, hogy a magyar nemzet mellett állt Lengyelország is, továbbá szeretnék visszaigazolni, hogy semmit nem változott a magyar és a lengyel civilek kapcsolata. A Békemenetre – az áprilisi országgyűlési választásra tekintettel is – minden olyan magyar embernek el kell jönnie, aki ki akar állni a háború ellen, békeszerető és félti a családját – mondta. Úgy fogalmazott: „olyan nagyszabású Békemenetet óhajtunk szervezni, amely eddig még nem volt látható”.
Egy évvel az alapkő letétele után újra egy nagy laktanya épül Magyarországon. Ez egy komoly mérföldkő, „erőt ígértünk, erőt építettünk!” – mondta a honvédelmi miniszter zolnokon, a Thököly úti különleges műveleti laktanya bokrétaünnepségén. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a szolnoki különleges műveleti laktanya 59 milliárd forint hazai forrásból épül, az építés első fázisának szemtanúi a jelenlevők. Hozzátette: ez olyan 59 milliárd forint, amit nem küldtek el máshova, „ne adj Isten, mások háborújába”, hanem itt maradt Magyarországon, és a Magyar Honvédség, ezen keresztül Magyarország erejét építi. Szolnok egyrészt katonaváros, másrészt Magyarország egyik nagyon fontos városa és egy fontos támaszpont is a magyar emberek biztonságának garantálása szempontjából – közölte.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg szerint két palesztin iszlám dzsihádista, akik vasárnap Libanonból Szíriába akartak átlépni a határon, izraeli légitámadásban meghaltak – írta a Times of Israel. A támadás Majdal Anjar falu közelében történt, amely Libanon keleti Beqaa-völgyében található, a Bejrútból Damaszkuszba vezető úton, Izrael határától körülbelül 40 kilométerre (közel 25 mérföldre) északra. A libanoni egészségügyi minisztérium szerint a támadás négy ember életét követelte. Az IDF szerint a támadás célpontjai az Iszlám Dzsihád tagjai voltak, akik éppen a szíriai határon akartak átkelni, „miután az elmúlt hónapokban libanoni területről terrorcselekményeket hajtottak végre Izrael Állam ellen”. „A terroristák cselekményei közvetlen veszélyt jelentettek Izrael Állam polgáraira és a szíriai térségben működő IDF-csapatokra” – tette hozzá a hadsereg. A hadsereg a támadásról készült felvételeket is közzétett.
Narendra Modi indiai miniszterelnök vasárnap Izraelbe látogat – közölte a miniszterelnöki hivatal a The Times of Israelel. Netanjahu vasárnap az elnöki konferencián elmondta, hogy Modi „jövő héten” látogat Izraelbe, és hogy „Izrael és India között hatalmas szövetség áll fenn, és mindenféle együttműködésről fogunk tárgyalni. Tudják, India nem kis ország. 1,5 milliárd lakosa van. Indiában Izrael rendkívül népszerű, rendkívül népszerű.” Modi 2017-ben járt először Izraelben, Netanjahu pedig a következő évben viszonozta a látogatást. Netanjahu az elmúlt hónapokban tervezte indiai útját, de azt többször elhalasztották.
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság kedden „feltételes végzést” adott ki, amelyben választ követel az államtól: miért ömlik továbbra is a közpénz az olyan ultraortodox (háredi) iskolákba, amelyek látványosan figyelmen kívül hagyják az alaptantervi (matematika, angol, természettudomány) oktatást. Ez a döntés frontális ütközéshez vezethet a kormány és az igazságszolgáltatás között, mivel a vallásos pártok költségvetési támogatása a jelenlegi kormánykoalíció stabilitásának egyik legfőbb tartóoszlopa. A közoktatásért felelős minisztériumnak két hónapja van megindokolni a következőket: Miért kapnak teljes költségvetést az alaptantervet nem tanító intézmények? Kettős mérce: Miért nem követelik meg ugyanazt az óraszámot a háredi iskoláktól, mint az államiaktól? Képzettség: Miért nem tesznek semmit a szakképzett tanárok hiánya ellen?
Az Ukrajnát támadó orosz erők keddre nagyszabású, kombinált csapást hajtottak végre, amelyet kifejezetten úgy számítottak ki, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzák Ukrajna energetikai infrastruktúrájában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi-oldalán. Az államfő szavai szerint számos régióban folytatódnak a mentési és helyreállítási munkálatok a heves orosz légitámadás után. „Kombinált csapás volt, amelyet kifejezetten úgy számítottak ki, hogy minél nagyobb kárt okozzon az energetikánkban. Közel 400 drónt és 29 különböző típusú rakétát vetettek be, köztük ballisztikusakat is. Jelentős részüket a légvédelem lelőtte, de sajnos voltak becsapódások is” – hangsúlyozta Zelenszkij. Kiemelte, hogy Odesszában a dróntámadások után emberek tízezrei maradtak fűtés és vízellátás nélkül. „Tizenkét megye – Ukrajna régióinak fele – került támadás alá, kilenc sebesültről tudni, köztük gyermekekről is. Több mint tíz lakóépület és a vasúti infrastruktúra is megrongálódott” – tette hozzá.
Jövő heti ülésén dönthet a bukaresti kormány a helyi adók csökkentését lehetővé tevő új szabályozásról, amelyet a koalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezett – jelentette be a szövetség elnöke. Kelemen Hunor közösségi oldalán arról számolt be, hogy a kérdésben a kormánykoalíció ülésén sikerült előrelépést elérni. Felidézte: két hete azt kérte Ilie Bolojan a miniszterelnöktől: a kormány tegye lehetővé, hogy az önkormányzatok a megadott keretek között vissza tudjanak venni a megugrott helyi adókból, és kedvezményekkel csökkenthessék a terheket. „Ma óriási nyomás van az embereken, ezért ez nemcsak pénzügyi, morális kérdés is” – állapította meg az RMDSZ elnöke. Szerinte jó esély van rá, hogy már a jövő héten megszületik a sürgősségi kormányrendelet, amelynek előírásait a napokban véglegesíti a bukaresti pénzügyminisztérium.
Donald Trump amerikai elnök nem lesz képes elpusztítani az Iráni Iszlám Köztársaságot – jelentette ki kedden Ali Hamenei ajatollah, a síita állam legfőbb vallási és politikai vezetője, nem sokkal azt követően, hogy Trump a rendszerváltást nevezte a legjobbnak, ami Iránban történhet. „Az elnök azt hangoztatja, hogy az ő hadserege a világ legerősebbje, de a legerősebb hadsereg néha kaphat olyan pofont, hogy abból többé nem áll fel” – jelentette ki Hamenei, akit az iráni állami televízió idézett, és kiemelte, hogy az Egyesült Államok már 47 éve, azaz az 1979-es iráni iszlám forradalom győzelme óta igyekszik megsemmisíteni a rendszert, de mindmáig kudarcot vallott. „Folyamatosan azt hallgatjuk, hogy az Egyesült Államok hadihajót küldött Irán ellen; egy hadihajó bizony veszélyes fegyver, de az a fegyver, amely képes a tenger fenekére küldeni, még veszélyesebb” – szögezte le. Az Egyesült Államokkal az iráni atomprogramról zajló tárgyalásokkal kapcsolatban az ajatollah azt mondta, „ostobaság” lenne latolgatni az egyeztetések kimenetelét. A megbeszélések újabb fordulóját – amelyen Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter is részt vesz – a nap folyamán tartják Genfben.
Szlovákia külügyminiszteri szinten, megfigyelőként vesz részt a Béketanács első ülésén csütörtökön Washingtonban – közölte a pozsonyi külügyi tárca közlésére hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. Juraj Blanár, Szlovákia kül- és európai ügyekért felelős minisztere szerdán Washingtonba utazik, ahol részt vesz a Béketanács első ülésén – írták a közleményben. Szlovákia az ülésen megfigyelőként vesz részt Donald Trump amerikai elnök meghívása alapján. A szlovák diplomácia vezetője Washingtonban Robert Fico miniszterelnököt képviseli majd – közölték.
Időjárás:
Ma már mindenütt főképp napos időre készülhetünk. Este ismét felhősödés kezdődhet. A hőmérséklet jellemzően 4 – 8 fok körül alakul.
