„Békés útra kellene terelni ezt a konfliktust” – Kis-Benedek József szerint Washingtonnak vissza kellene vennie az Iránnal szembeni katonai nyomásból
A Pirkadat szeptember 1-jei adásában M. Kende Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a formálódó török–szaúdi–pakisztáni együttműködésről, Izrael és Törökország feszült viszonyáról, a kurdok helyzetéről és az Egyesült Államok közel-keleti politikájáról. Kis-Benedek szerint a három ország közeledése még messze van egy valódi katonai szövetségtől, az Iránnal szembeni amerikai politika pedig egyre inkább következetlennek látszik.
Netanjahu kampányában jól jöhet a török veszély
A beszélgetés elején M. Kende Péter azt vetette fel, hogy Benjamin Netanjahu a választási kampány miatt is erősen hangsúlyozhatja a török fenyegetést.
Kis-Benedek szerint ez valóban benne lehet az izraeli miniszterelnök kommunikációjában.
Úgy látja, Netanjahu választási esélyei romlanak, miközben egy korábbi vezérkari főnök komolyabb kihívóvá válhat.
A szakértő szerint Izraelnek nem lenne érdeke tovább élezni a konfliktust Törökországgal.
„Nem kellene nekimenni Törökországnak, tehát inkább azt kellene keresni Bibinek, hogy hogyan tudnánk együttműködni.”
Felidézte, hogy a két ország kapcsolata korábban rendkívül szoros volt, még katonai együttműködés is működött közöttük.
Törökország továbbra is komoly regionális hatalom
Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy Törökország NATO-tag, és a szövetség egyik legerősebb haderejével rendelkezik.
Ankara politikája közben egyre hangsúlyosabban fordul a Közel-Kelet és az arab világ felé, miközben az Egyesült Államokkal is rendezettebbé vált a kapcsolata.
Szerinte ezt Izraelnek is figyelembe kell vennie.
A szakértő úgy látja, Recep Tayyip Erdoğan hosszú politikai tapasztalata és tárgyalási képessége jelentős előnyt ad Törökországnak a régióban.
A „közel-keleti NATO” még nagyon messze van
A Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán közötti közeledést Kis-Benedek egyelőre nem tekinti valódi NATO-szerű szövetségnek.
„Rohadt messze van a NATO-tól egyébként.”
Szerinte hiányzik a közös szervezeti rendszer, az egységes stratégia és mindenekelőtt a három országot valóban összekötő közös érdek.
Pakisztán számára India és Kasmír alapvető kérdés, Törökországnak saját európai és regionális érdekei vannak, Szaúd-Arábia számára pedig az Iránhoz fűződő viszony meghatározó.
Ezért Kis-Benedek szerint a három ország együttműködéséből még nem következik automatikusan működő katonai szövetség.
Irán bevonása még tovább bonyolítaná a helyzetet
Felmerült az is, hogy a három ország később Iránnal is tárgyalhatna.
Kis-Benedek szerint Törökország eleve nem akar rossz viszonyt Teheránnal, hiszen szomszédos államokról van szó, és több közös biztonsági kérdésük is van.
Szaúd-Arábia helyzete ettől eltér, hiszen Iránnal komoly regionális rivalizálásban áll.
A szakértő szerint egy szélesebb együttműködéshez előbb közös stratégiai nevezőt kellene találni, ez pedig jelenleg nem látható.
A kurdok ismét a vesztesek között lehetnek
A kurd kérdés szintén megjelent a beszélgetésben.
Kis-Benedek szerint a kurdok Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban eltérő politikai és katonai helyzetben vannak, és az egységes fellépésük is nehéz.
Úgy látja, az Egyesült Államok korábban sokat ígért nekik, különösen az Iszlám Állam elleni harc idején, ám később háttérbe szorította a kurd érdekeket.
„Tulajdonképpen az Egyesült Államok átpasszolta őket, hogy finoman és diplomatikusan fejezzem ki magam.”
Szerinte Washington jelenlegi prioritásai között nem szerepel egy önálló Kurdisztán létrehozása.
Izrael ezzel szemben több kérdésben támogatóbb hozzáállást mutatott, de Kis-Benedek szerint ez sem jelenti azt, hogy korlátlanul támogatná a kurd szeparatista törekvéseket.
Washington egyik nap ezt mondja, másnap mást tesz
A beszélgetés végén M. Kende Péter azt kérdezte, milyen tanácsot adna Kis-Benedek az amerikai elnöknek.
A szakértő szerint az Egyesült Államok jelenlegi politikája kiszámíthatatlan.
„Egyik nap van egy álláspont. Most például azt mondták, hogy nem fognak katonai támadást indítani, erre légicsapásokat mértek.”
Kis-Benedek szerint egy világhatalom esetében különösen fontos lenne a következetes stratégia.
Úgy véli, az Iránnal szembeni katonai fellépés már a kezdetektől hibás irány volt, és a további légicsapások csak újabb válaszcsapások veszélyét növelik.
„Irán a fenyegetést nem csípi”
Kis-Benedek szerint Washingtonnak lezárásra kellene törekednie.
Donald Trump azon kijelentését, hogy az iráni katonai képességek lényegében megsemmisültek, nem tartja valósnak.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Irán továbbra is képes amerikai célpontokat támadni a térségben.
„A lezárásnak a módja kölcsönös engedmény, és nem azzal fenyegetni, hogy Irán a fenyegetést nem csípi.”
Szerinte olyan megállapodásra lenne szükség, amelyben mindkét fél valamiféle eredményt tud felmutatni.
Elsőként a Hormuzi-szoros helyzetét kellene rendezni
A szakértő szerint az Egyesült Államok számára az egyik legfontosabb feladat a Hormuzi-szoros körüli konfliktus békés rendezése lenne.
Úgy látja, az ellenőrzésről, az esetleges kártérítésekről és a hajózás szabályairól tárgyalni kellene.
„Mindenképpen békés útra kellene terelni ezt a konfliktust.”
Kis-Benedek szerint a katonai eszközök helyett most a diplomáciának és a gazdasági megállapodásoknak kellene nagyobb szerepet kapniuk. Abban azonban kevésbé bízik, hogy Donald Trump könnyen vállal majd kompromisszumot.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
