A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.16.
Egy Tisza-Brüsszel-nagytőke koalíció mindent elvenne a magyaroktól, amit a nemzeti kormány odaadott – hangzott el az Orbán Viktor miniszterelnök által közzétett videóban.
Április 12. után a Demokratikus Koalíció (DK) lesz a garancia arra, hogy valódi változás legyen – jelentette ki a DK elnöke.
Gali Baharav-Miara főügyész bejelentette, hogy még nem tekintette át Netanjahu miniszterelnök Jichák Herzog elnökhöz benyújtott kegyelmi kérvényét, de az eljárás a „szokásos protokoll szerint” zajlik majd.
Donald Trump amerikai elnök határidőt szabott Iránnak, miközben az amerikai Gerald Ford repülőgép-hordozó hajó pozícióba állt, és figyelmeztetett, hogy a tárgyalások kudarca esetén „nagyon rossz nap” következik.
Belföldi hírek:
Egy Tisza-Brüsszel-nagytőke koalíció mindent elvenne a magyaroktól, amit a nemzeti kormány odaadott – hangzott el az Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi-oldalán vasárnap közzétett videóban. „Bosszúra készül a globális nagytőke?” – tették fel a kérdést. A videó szerint 2010 és 2025 között 15 ezer milliárd forintot vett el a magyar kormány az energiacégektől, a bankoktól és a multiktól, és ezt a magyar embereknek adták oda. Ebből futja a rezsicsökkentésre, az új gyárakra, a Magyar Falu Programra, a 13. és 14. havi nyugdíjra, diákhitelre, munkáshitelre, otthonteremtésre. Most viszont mindez veszélyben forog, „mert egy Tisza-Brüsszel-nagytőke koalíció mindent elvenne a magyaroktól, amit a nemzeti kormány odaadott”. „Egy rossz döntés ’26-ban, és a magyarok pénze Ukrajnába és a multikhoz kerül. Emlékezzünk erre! A Fidesz a biztos választás” – hangsúlyozták a videóban.
A magyarok bíznak a nemzetközi szinten is egyedülálló Gondosóra programban, amely amellett, hogy növeli az idősek biztonságát és valódi segítséget nyújt, még a generációk közötti együttműködést is segíti – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára vasárnap a szerencsi Kulcsár Anita Városi Sportcsarnokban rendezett Gondosóra családi napon. Koncz Zsófia, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, elmondta: a szerencsi az első vidéki Gondosóra-találkozó, a telt ház pedig jól mutatja a program iránti bizalmat. Emlékeztetett, a kezdeményezés a térségből indult el, az első eszközöket Hernádnémetiben és Tiszalúcon osztották ki. Az államtitkár kiemelte, a Gondosóra programot Magyarország európai uniós elnöksége idején nemzetközi fórumokon is bemutatták, ahol több ország képviselője is elismeréssel szólt arról, hogy Magyarországon minden 65 év feletti állampolgár számára térítésmentesen biztosítják az eszközt.
Április 12. után a Demokratikus Koalíció (DK) lesz a garancia arra, hogy valódi változás legyen – jelentette ki a DK elnöke a párt budapesti kampánynyitó nagygyűlésén. Dobrev Klára azt mondta: a választási kampánynak alapvetően arról kellene szólnia, hogy ki, mit ajánl a szavazóknak. Éjjel nappal bérekről, nyugdíjrendszerről, egészségügyről kellene vitatkozni, de eközben az látszik, hogy „egyre durvább, tesztoszteronvezérelt, gyűlölködő erőfitogtatás zajlik” – fogalmazott. A DK közössége hisz abban, hogy a politikai alázatos munka – jelentette ki. Hangsúlyozta: az utóbbi hetekben, hónapokban politikusok, expolitikusok, elemzők, újságírók, sőt influenszerek is arra próbálják rávenni őket, hogy adják fel az elveiket, ne induljanak a választáson, „lehetőleg feküdjünk bele ugye egy jó mély gödörbe és húzzunk magunkra még földet is”. A DK szerint azok, akik ezt gondolják, tévednek és nagyon fájó lesz nekik az ébredés – jelentette ki.
A béke megteremtésének lehetőségéről és a magyar-amerikai kapcsolatokról tárgyal Budapesten Marco Rubio amerikai külügyminiszter – ismertette a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter közölte: a tárgyalások két fontos téma köré csoportosulnak. Az egyik a béke megteremtésének lehetősége, melynek kapcsán megjegyezte, az amerikai elnöknek a béke érdekében tett erőfeszítéseit az európaiak folyamatosan próbálják aláaknázni. Magyarország ezzel szemben a békéért és azért dolgozik, hogy hazánk kimaradjon a háborúból – tette hozzá. A megbeszélések másik fő témaköre a magyar-amerikai kapcsolatok lesznek, amelyről Szijjártó Péter azt mondta, aranykor köszöntött be Donald Trump elnöksége óta. Kifejtette, hogy tavaly rekordot döntött a Magyarországra érkező amerikai beruházások mértéke, míg a korábbi, politikai alapú szankciókat megszűntették velünk szemben. Orbán Viktor emellett tavaly azt is elérte Washingtonban, hogy az orosz kőolajra kivetett amerikai szankciók alól Magyarország mentesüljön, a paksi beruházásra vonatkozó szankciókat pedig az Egyesült Államok eltörölte – emlékeztetett a politikus.
Külföldi hírek:
Yoav Gallant volt védelmi miniszter fellépést sürget az ultraortodox rabbik ellen, akiknek retorikája váltotta ki a vasárnapi tömeges támadást két női katona ellen az ultraortodox Bnei Brak városában, és kijelentette, hogy őket büntetőeljárás alá kell vonni. „Az IDF katonáira mért támadás Izrael népére és Izrael Államra mért támadás” – nyilatkozta a volt Likud-képviselő egy X-en közzétett bejegyzésében. „A Bnei Brakban az IDF női katonáit megtámadó szélsőséges lázadókat a törvény teljes szigorával kell büntetni; ugyanígy kell eljárni azoknak a rabbiknak is, akik jóváhagyták a vérontást, és azoknak is, akik őket arra buzdították, hogy kövessenek el egy zsidó, cionista és embertelen cselekményt.
Aryeh Deri, az ultraortodox Shas párt elnöke elítélte a Bnei Brakban két női katona ellen elkövetett tömeges támadást, amely szerinte „teljesen ellentétes a Tóra tanításaival”. Arra is rámutatott, hogy az ilyen viselkedés káros hatással van a haredi közösségre és annak arra irányuló törekvéseire, hogy a jesiva-diákokat mentesítsék a katonai szolgálat alól. „A Shas mozgalom határozottan elítéli a bnei braki szélsőségesek által elkövetett erőszakos cselekményeket, vandalizmust és zavargásokat. Ezek a cselekmények teljesen ellentétesek a Tóra tanításaival; károsítják az egész haredi közösséget, meggyalázzák Isten nevét és súlyos kárt okoznak a Tóra világáért folytatott igazságos küzdelemben” – mondja, utalva az ultraortodox társadalom gerincét képező teljes munkaidős jesivák hálózatára. „Tűnjetek el a táborunkból!” – nyilatkozta, visszhangozva Yitzhak Yosef, a Shas egyik szellemi vezetője, a korábbi szefárd főrabbi szavait, aki korábban nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy az incidensben részt vevőket „el kell ítélni és ki kell taszítani a közösségből”.
Gali Baharav-Miara főügyész bejelentette, hogy még nem tekintette át Netanjahu miniszterelnök Jichák Herzog elnökhöz benyújtott kegyelmi kérvényét, de az eljárás a „szokásos protokoll szerint” zajlik majd. A kegyelmi kérvény jelenleg többlépcsős hivatali utat jár be. A Büntetőjogi Osztály vizsgálja a dokumentumokat. Az ügyészség értékelése után a Kegyelmi Osztályhoz kerül az ügy. Herzog elnök és Netanjahu tárgyalásokat kezdhetnek, ami a kérvény módosításához vezethet. Ez magában foglalhatja a miniszterelnöki felelősség elismerését vagy egyéb engedményeket. Donald Trump amerikai elnök pénteken élesen bírálta az izraeli elnököt, amiért nem állította le a Netanjahu elleni korrupciós pereket. Trump „szégyenteljesnek”nevezte a kegyelem elmaradását, és felszólította az izraeli népet, hogy gyakoroljanak nyomást az elnökre. Az amerikai elnök szerint Netanjahu „kiváló háborús miniszterelnök”, aki megérdemli az eljárás megszüntetését. A diplomáciai nyomás és a belső jogi eljárás ütközése feszült helyzetet teremt. Miközben az izraeli igazságszolgáltatás a formális utat követi, a zsidó állam legfontosabb szövetségese nyíltan beavatkozik az elnöki döntéshozatali folyamatba.
Donald Trump amerikai elnök határidőt szabott Iránnak, miközben az amerikai Gerald Ford repülőgép-hordozó hajó pozícióba állt, és figyelmeztetett, hogy a tárgyalások kudarca esetén „nagyon rossz nap” következik. Eközben az új Béke Tanács első vezetői ülésére kedden kerül sor Washingtonban. Izrael már hivatalosan is tagja a tanácsnak, míg más országok még mérlegelik a részvétel lehetőségét. Ugyanakkor a Hamász képviselői visszatértek Kairóba, hogy tárgyaljanak a közvetítőkkel az Egyesült Államok által támogatott, a terrorcsoport lefegyverzésére irányuló tervről. A tárgyalásokra a folyamatos tűzszüneti megsértések és Zamir izraeli hadseregfőnök figyelmeztetése közepette kerül sor, miszerint a Gázai övezetben a fő cél még nem valósult meg.
”Irán kész kompromisszumokat fontolóra venni az Egyesült Államokkal való nukleáris megállapodás elérése érdekében, ha Washington hajlandó megvitatni a szankciók feloldását – nyilatkozta Majid Takht-Ravanchi iráni külügyminiszter-helyettes a BBC-nek. Irán kijelentette, hogy hajlandó megvitatni nukleáris programjának korlátozását a szankciók feloldása fejében, de többször is kizárta, hogy ezt a kérdést más kérdésekhez, például rakétaraktárához kapcsolja. „Az amerikaiaknál van a labda” – mondta –, „hogy bebizonyítsák, hogy megállapodást akarnak kötni”. „A szankciókat is tárgyalni kell” – mondta Takht-Ravanchi, utalva az országát sújtó súlyos nemzetközi szankciókra, amelyek hozzájárultak az iráni gazdaság közelgő összeomlásához. Takht-Ravanchi megerősítette, hogy a második fordulóban a nukleáris tárgyalások kedden Genfben kerülnek megrendezésre, miután Teherán és Washington a hónap elején Ománban folytatta a megbeszéléseket.
Elsődlegesen az energetika terén megvalósítható amerikai-szlovák együttműködés lehetőségei, köztük egy új amerikai segítséggel létesítendő atomerőmű építésének témája került terítékre Marco Rubio vasárnap Pozsonyban tett látogatásán, amelynek során az amerikai külügyminiszter Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is tárgyalt – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség. A Robert Fico és Marco Rubio találkozója után kettejük által közösen tartott sajtótájékoztatón a szlovák miniszterelnök megerősítette, hogy érdekeltek az együttműködésben az amerikai féllel egy új Szlovákiában létesítendő atomerőmű tekintetében, valamint azt is, hogy a tárgyaláson a nukleáris energetika terén történő együttműködésen kívül szó esett a Szlovákiába importált kőolajjal és gázzal kapcsolatos kérdésekről ezek lehetséges alternatíváinak összefüggéseiben. Robert Fico a pozsonyi kormánypalotában tartott találkozó utáni sajtótájékoztatón arról is tájékoztatott, hogy érdekeltek egy az energetikai együttműködés lehetőségeiről – a visegrádi négyek és az amerikai fél részvételével – tartandó közös tárgyalás megvalósítására is.
Nicusor Dan román elnök bejelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök meghívására jövő héten részt vesz a Béketanács első ülésén Washingtonban, ahol Románia megfigyelői státust kap. A román államfő vasárnap közösségi-bejegyzésben hozta nyilvánosságra döntését, miután korábban úgy nyilatkozott: Bukarest konzultációt kezdeményezett Washingtonnal annak tisztázása érdekében, hogy a Béketanács chartájának előírásai összeegyeztethetők legyenek a román állam fennálló nemzetközi kötelezettségeivel. A román elnök most azt közölte: a megbeszéléseken való részvételről szóló döntés az ENSZ Biztonsági Tanácsa által novemberben elfogadott, az Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett határozat által létrehozott diplomáciai folyamat támogatásán alapul. Románia megerősíti a nemzetközi békefenntartási erőfeszítések iránti határozott támogatását, valamint a Gázai övezet újjáépítési folyamatában való részvétel iránti nyitottságát.
Az Európai Uniónak vissza kell szereznie stratégiai cselekvőképességét, meg kell erősítenie védelmét, fel kell gyorsítania a bővítést, és globális partnerségeket kell építenie – hangsúlyozta Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Müncheni Biztonsági Konferencia zárónapján mondott beszédében. Kallas határozottan visszautasította az Európa „civilizációs hanyatlásáról” szóló amerikai bírálatokat. Mint fogalmazott: Európa nem „woke és dekadens”, hanem továbbra is vonzó politikai és gazdasági közösség, amelyhez a világ számos pontján csatlakozni kívánnának. Példaként említette, hogy felmérések szerint a kanadaiak mintegy 40 százaléka érdeklődik az EU-tagság iránt. A főképviselő három stratégiai prioritást jelölt meg. Az első az európai védelem megerősítése, amelynek kiindulópontjában Ukrajna támogatása áll. Kallas szerint Oroszország nemcsak katonai, hanem kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai nyomásgyakorlással és infrastruktúra-elleni szabotázsakciókkal is fenyegeti Európát.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp felhős időre készülhetünk. Este többfelé lehet esőre, havas-esőre készülni. A hőmérséklet jellemzően 1 – 6 fok körül alakul.
