„A legjobb helyen a pénz a családoknál van” – Palóc André az erős forintról, az adókról és a gyárbezárások veszélyéről
A Pirkadat október 9-i adásában M. Kende Péter Palóc Andréval, a Fidesz országgyűlési képviselőjével beszélgetett az erős forint gazdasági következményeiről, a turizmus és az exportáló vállalatok helyzetéről, valamint az adó- és költségvetési politikáról. Palóc szerint az árfolyam erősödése egyes ágazatoknak kedvezhet, másokat viszont komoly hátrányba hoz, miközben a munkahelyek megőrzését és az adóterhek alakulását tartja a következő időszak egyik legfontosabb kérdésének.
Az erős forint sem mindenkinek jó
Palóc André szerint arra a kérdésre, hogy jó-e az erős forint, nincs általános válasz. A turizmus példáján keresztül azt mondta: ha rövid idő alatt közel tízszázalékos árfolyamváltozás történik, az érezhetően átrendezi az utazási döntéseket.
A magyarok számára ilyenkor olcsóbbá válhat a külföldi nyaralás, miközben Magyarország elveszíthet valamennyit abból az árversenyelőnyből, amely korábban vonzóbbá tette a külföldi turisták számára.
Palóc az idei turisztikai szezont gyengének nevezte, különösen két erős év után. A problémát azért tartja súlyosnak, mert szerinte mintegy négyszázezer család megélhetése kötődik valamilyen formában az ágazathoz.
Az exportáló cégeknek is fájhat az árfolyamváltozás
A másik érintett terület az exportra termelő feldolgozóipar. Palóc szerint Magyarország gazdaságának jelentős része külföldi piacokra termel, ezért a gyors árfolyammozgás közvetlenül befolyásolja a vállalatok versenyképességét.
Ha egy cég egyébként is nehéz helyzetben van, egy további árfolyamhatás szerinte már elég lehet ahhoz, hogy veszélybe kerüljön a működése.
Innen vezette át a beszélgetést a gyárbezárások ügyére. Elmondta, hogy elindították a gyárbezárások.hu oldalt, ahol az érintettektől és családtagjaiktól is várnak információkat újabb leállásokról vagy elbocsátásokról.
„Mindent meg kell tenni azért, hogy mégse zárjon be az a gyár”
Palóc hangsúlyozta, hogy nem azt állítja: a kormány közvetlenül felelős minden gyárbezárásért. Szerinte azonban egy felelős foglalkoztatáspolitikának két feladata van.
Az első, hogy a lehetőségekhez képest megakadályozza egy üzem bezárását. A második, hogy ha ez mégis megtörténik, gyorsan segítséget adjon az elveszített munkahelyek érintettjeinek.
A képviselő azt mondta, több bezárt üzem helyszínén is beszélt helyiekkel, akik állítása szerint nem kaptak megfelelő tájékoztatást vagy segítséget sem helyi, sem központi kormányzati szereplőktől.
Miért erősödött meg a forint?
M. Kende Péter külön rákérdezett arra, mi állhat a forint erősödése mögött.
Palóc egyik lehetséges okként azt említette, hogy a piac bizalmat előlegezhetett meg a kormány euróbevezetéssel kapcsolatos terveinek. Szerinte azonban ennek ára lehet: adóemelések, megszorítások és az államháztartási hiány gyors leszorítása.
A képviselő példaként a kata terheinek növelését, egyes jövedéki adók emelését, valamint a költségvetés tervezett módosítását említette. Az utóbbinál szerinte mintegy 300 milliárd forintos kiadáscsökkentés szerepel, miközben a részletek csak később válhatnak ismertté.
Az euró gyors bevezetése szerinte komoly árat követelhet
Palóc úgy látja, az euró bevezetésének felgyorsítása akkor válhat különösen kockázatossá, ha azt nagyon gyors hiány- és adósságcsökkentéssel akarják elérni.
A beszélgetésben az IMF országjelentésére is hivatkozott, amelyből olyan javaslatokat emelt ki, mint a rezsicsökkentés felülvizsgálata, egyes női adókedvezmények újragondolása vagy a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése.
Palóc ezeket olyan irányoknak nevezte, amelyek szerinte a munkából élők terheit növelnék. Hozzátette: ha a piac bizalma az európolitika iránt megrendül, akkor a mostani árfolyam-erősödés is könnyen visszafordulhat.
A következő vita a többkulcsos adóról szólhat
M. Kende Péter jelezte, hogy a következő alkalommal részletesebben is szeretné megvitatni az IMF által felvetett kérdéseket, különösen a női adókedvezményeket és a progresszív adózást.
Palóc erre már politikusként fogalmazta meg saját alapállását: a Fidesz szerinte nem hisz az adóemelésekben és új adók bevezetésében.
Úgy érvelt, hogy az elmúlt tizenhat évben az adócsökkentések hozzájárultak a munkahelyteremtéshez, ezért az ellenkező irány szerinte a bérek csökkenésének és munkahelyek megszűnésének kockázatát hordozza.
„A lehető legkevesebbet vegye el az állam”
A beszélgetés végén Palóc társadalompolitikai különbséget is megfogalmazott. A saját oldalának szemléletét úgy írta le, hogy „a legjobb helyen a pénz a családoknál van”.
Szerinte az államnak a lehető legkevesebbet kellene elvennie az emberektől, és minél több jövedelmet náluk hagyni. Ezzel szemben a Tisza politikáját úgy jellemezte, hogy több adót szedne be, majd rászorultsági alapon osztaná vissza.
Palóc ezt a modellt a 2010 előtti időszakhoz hasonlította, amelyről azt állította, hogy magas munkanélküliséggel és jelentős adóelkerüléssel járt. A vita innen folytatódhat majd a következő adásban, ahol M. Kende Péter már kifejezetten az adópolitikai alternatívákat szeretné ütköztetni vele.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
