„Egyelőre befelé megyünk az alagútba” – Hortay Olivér az üzemanyagárakról és az energiapiaci kockázatokról
A Pirkadat október 8-i adásában Breuer Péter Dr. Hortay Olivér országgyűlési képviselővel beszélgetett a hazai üzemanyagárakról, a benzinkutak helyzetéről, a finomítói kapacitások szűküléséről és arról, hogy a háborús konfliktusok milyen nyomást gyakorolnak az energiapiacokra. Hortay szerint az olaj- és gázpiacot jelenleg nagyrészt geopolitikai tényezők mozgatják, miközben a magyar és európai tartalékok sem állnak kiemelkedően magas szinten.
Nőnek az árak, feszülnek a benzinkutak
Hortay Olivér elmondta, hogy a beszélgetés előtti napon hat forinttal emelkedett a benzin literenkénti ára, így annak átlagára már 640 forint fölött volt, míg a gázolajé 709 forint körül alakult.
Közben a független benzinkutasok tiltakozásra készültek, mert állításuk szerint annyira beszűkült az árrésük, hogy az már a működési költségeiket sem feltétlenül fedezi. Hortay hozzátette, hogy néhány hete megszűnt a nagykereskedelmi árakra vonatkozó adatszolgáltatás, így kívülről nehezebb pontosan megítélni, mekkora feszültség alakult ki az értékláncban.
A kutak egy része attól tart, hogy tartósan ilyen feltételek mellett csődhullám következhet.
A finomítói kapacitás lett az egyik szűk keresztmetszet
Hortay szerint a probléma nem kizárólag magyar sajátosság. Európában és világszerte is egyre nagyobb gondot okoz a finomítói kapacitások szűkössége.
Az iráni háborút és az orosz–ukrán háborút említette olyan konfliktusokként, amelyek során finomítói létesítmények semmisültek meg vagy kerültek veszélybe. Úgy fogalmazott, szinte nincs olyan hét, amikor ne érkeznének hírek újabb támadásokról.
Az új finomítók építése hosszú folyamat, ezért rövid távon inkább a meglévő létesítmények helyreállítása lehet a cél. „Egyelőre befelé megyünk az alagútba” – jellemezte a helyzetet, mert jelenleg több hír szól kieső kapacitásokról, mint új beruházásokról.
A nyersolaj is drága, a dízel még inkább
Hortay elmondása szerint a Brent típusú nyersolaj ára 100 dollár fölött stabilizálódhat hordónként, még ha időnként ez alá is benéz.
Az olajtermékek ára ennél is erősebben emelkedett. Európában a dízel hordónkénti ára szerinte már 180 dollár fölé került, ami jelentős finomítói árrést jelent.
Ennek magyarázatát abban látja, hogy miközben nyersolaj rendelkezésre áll, a feldolgozókapacitások szűkössége miatt a késztermékekből kisebb a kínálat.
Újabb olajválság körvonalazódhat
Breuer Péter arra kérdezett rá, vezethetnek-e a mostani energetikai feszültségek még súlyosabb geopolitikai konfliktusokhoz.
Hortay azt mondta, egy ideje az a hipotézise, hogy az 1979-es olajválsághoz hasonló problémakör alakulhat ki. A kapcsolat azonban szerinte kétirányú: egy háború felhajthatja az energiaárakat, de az energiaárak változása maga is átrendezheti annyira a geopolitikai viszonyokat, hogy további konfliktusok keletkezzenek.
Úgy látja, olyan időszak következett, amikor a fegyveres és kereskedelmi konfliktusok gyakoribbá és mélyebbé válnak.
Hormuzi-szoros, szaúdi létesítmények, húszi támadások
Az olajpiaci szereplők jelenleg nagyrészt azt próbálják felmérni, meddig húzódhatnak a közel-keleti konfliktusok, milyen korlátozások maradnak fenn a Hormuzi-szorosban, mi történik a szaúdi létesítményekkel, és milyen további kockázatot jelentenek a húszi támadások.
Hortay szerint ezért az energiapiacokat most elsősorban geopolitikai folyamatok mozgatják.
A hagyományos tényezők persze továbbra is számítanak. Az európai gázáraknál például alapvető kérdés lesz, mennyire hideg tél következik, de a konfliktusok által keltett bizonytalanság már most is felfelé húzza az árakat.
A háborús hangulat önmagában is drágít
Breuer Péter felvetette, hogy a háborús hangulat már önmagában fokozhatja az energiapiaci nyomást. Hortay ezzel egyetértett.
Szerinte a kockázatok beszűkítik a nagy importáló országok mozgásterét, feszesebbé teszik az ellátást, és így emelik az árakat. Nemcsak az üzemanyagoknál látható ez: elmondása szerint a gázpiacon a beszélgetést megelőző napon közel tízszázalékos drágulás történt.
A magyar gáztárolók 76 százalékon állnak
A műsor végén a tartalékokról is szó esett. Hortay elmondta, hogy az európai gáztárolók töltöttsége 73, a magyarországiaké 76 százalék körül áll.
Ezt a korábbi évekhez képest alacsony szintnek nevezte, bár Magyarország helyzetét valamivel kedvezőbbnek tartja, részben a nagy tárolókapacitás miatt.
Az olaj- és üzemanyagtartalékok összességében 87 napra elegendők. Hortay ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ezen belül a kész olajtermékekből, különösen gázolajból kisebb a tartalék. Ha hirtelen szükség lenne ezek felhasználására, ez jelentheti az érzékenyebb pontot.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
