„Ezt tudtuk elérni” – Kiss Ambrus a főváros 120 milliárdos megállapodásáról és a BKK átalakításáról
A Pirkadat október 8-i adásában Breuer Péter Kiss Ambrussal, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójával beszélgetett a főváros és a kormány megállapodásáról, a szolidaritási hozzájárulás körüli perekről, a BKK regionális átalakításáról és a parkolási bevételek jövőjéről. Kiss szerint a 120 milliárd forintos egyszeri támogatás a 2026-os pénzügyi helyzet rendezését segíti, miközben több fontos részletben még a Fővárosi Közgyűlésnek is döntenie kell.
A 120 milliárd a perek lezárásának része
Kiss Ambrus felidézte, hogy a főváros 2023 óta perli a kormányt a szolidaritási hozzájárulás miatt. Érvelésük szerint akkor válik túlzottá az elvonás, ha a főváros több pénzt fizet be ezen a címen, mint amennyi állami normatív támogatást kap kötelező feladatai ellátására.
Számítása szerint 2023 és 2026 között a két összeg különbsége összesen 144 milliárd forint. A mostani megállapodás alapján ebből 120 milliárdot kap vissza Budapest egyszeri támogatásként, a pénznek október közepéig kell megérkeznie.
A megállapodás része, hogy a folyamatban lévő pereket lezárják.
A Fővárosi Közgyűlés jogkörei megmaradnak
Breuer Péter arra kérdezett rá, milyen szerepe marad a választott fővárosi képviselőknek, ha a legfontosabb kérdésekről a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa állapodik meg.
Kiss szerint a közgyűlés jogkörei nem szűntek meg. Az FKT-ban a kormányzati és a fővárosi oldalnak egy-egy szavazata van, döntés csak konszenzussal születhet, de számos konkrét intézkedéshez továbbra is parlamenti vagy közgyűlési döntés szükséges.
A mostani megállapodást ezért keretnek nevezte, amelynek egyes részeit még jogszabályokkal és fővárosi rendeletekkel kell végrehajtani.
Az állam 50 százalékkal beléphet a BKK-ba
Az egyik legnagyobb változás a közlekedésszervezést érinti. Kiss szerint a terv az, hogy a BKK regionális közlekedésszervezővé alakuljon, és ne csak Budapest határain belül, hanem az elővárosi térségben is összehangolja a szolgáltatásokat.
Az állam tőkeemeléssel 50 százalékos tulajdonrészt szerezne a BKK-ban. Kiss külön hangsúlyozta, hogy ez nem a BKV-t érinti: az továbbra is száz százalékban fővárosi tulajdonban maradna.
A konstrukció előnyét abban látja, hogy az állam a jövőben a közösségi közlekedés veszteségfinanszírozásának felét is vállalná. Korábban ennek túlnyomó részét Budapest fizette.
A HÉV-ek és az agglomeráció is bekerülne a rendszerbe
A regionális modellben a közlekedésszervező már az elővárosokkal együtt tervezhetné a menetrendet, a busz-, villamos-, metró- és HÉV-kapacitásokat.
Kiss szerint ez nem új elképzelés: a városvezetés 2019 óta törekszik a közlekedés regionalizálására, és a korábbi tarifamegállapodások is ebbe az irányba mutattak.
A HÉV-ek ebben az értelemben „újra hazakerülnének”, mert a regionális közlekedésszervező rendelné meg és hangolná össze a szolgáltatásukat.
A parkolási pénzt utakra kötnék
A parkolás átalakításához kétharmados parlamenti törvénymódosításra is szükség lesz. Kiss elmondása szerint a cél az, hogy a parkolásból származó nyereséget kizárólag utakra lehessen fordítani.
Ha a szabályozás átmegy, 2027 áprilisától a parkolási bevételek felhasználása már kötött lenne. Kiss azt reméli, hogy ennek eredményeként a jelenlegi évi körülbelül egymilliárd forintnál jóval több juthat gyorsabb útfelújításokra, például kopórétegcserékre.
A nagyobb átalakításokhoz azonban további tervek és előkészítés szükséges.
A 120 milliárd a 2026-os év lezárására elég
Breuer Péter arra kérdezett rá, hogy a támogatásból jut-e majd nagyobb városfejlesztésekre is. Kiss szerint a 120 milliárd alapvetően arra szolgál, hogy a főváros rendezze az elmúlt években maga előtt görgetett pénzügyi terheket, és stabilan zárhassa 2026-ot.
Megmarad ugyanakkor a faktorálásnak nevezett finanszírozási eszköz is, amelyhez az energiaválság idején nyúlt Budapest. Kiss azt mondta, ennek egy összegben történő lezárására most nem kaptak pluszforrást, ezért továbbra is fizetnek kamatot.
Abban bízik viszont, hogy az egyenletesebb finanszírozás megszüntetheti azt a helyzetet, amikor hónapokon keresztül több tízmilliárdos folyószámlahitelt kellett használni.
A kultúra támogatása továbbra is nehéz ügy
A beszélgetés végén Breuer Péter a kulturális intézmények helyzetéről is kérdezte vendégét.
Kiss szerint Budapest az anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a független színházakat, amelyek számára külön pályázatot is kiírtak. Ugyanakkor problémának nevezte, hogy az NKA körüli ügyek miatt több támogatási csatorna leállt, ami a civil szervezeteket és a független kulturális szférát is nehéz helyzetbe hozza.
Úgy látja, ezen a kormánynak kell mielőbb változtatnia, és újra kell indítania a támogatási rendszert.
A mostani fővárosi–kormányzati megállapodást Kiss Ambrus kompromisszumnak tartja: többet szerettek volna elérni, a kormány pedig kevesebbet szeretett volna fizetni. „Ezt tudtuk elérni” – foglalta össze.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
