Pirkadat: Szepesfalvy Anna – Szolidaritási hozzájárulás

„A választott képviselőknek ennél nagyobb felelőssége van” – Szepesfalvy Anna a főváros és a kormány megállapodásáról

A Pirkadat október 8-i adásában Breuer Péter Szepesfalvy Annával, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetőjével beszélgetett a főpolgármester és a kormány megállapodásáról, a szolidaritási hozzájárulásról, a parkolás központosításáról és a kerületek mozgásteréről. Szepesfalvy szerint a fővárosi közgyűlés ellenzéki képviselői érdemi tájékoztatás nélkül maradtak, miközben olyan döntések születtek, amelyek a fővárosi és kerületi önkormányzatok jogköreit is átalakíthatják.

A képviselők a sajtóból értesültek

Szepesfalvy Anna azt mondta, a megállapodás részleteit az ellenzéki fővárosi képviselők jelenleg jórészt a sajtóból ismerik. Emiatt mintegy húsz írásbeli kérdést tett fel Karácsony Gergelynek, és rendkívüli közgyűlés összehívását is kezdeményezték.

Úgy látja, egy ilyen jelentőségű egyezség esetében a közgyűlés feladata nem az, hogy utólag jóváhagyja a már eldöntött megállapodást. „A választott képviselőknek ennél nagyobb felelőssége van” – fogalmazott.

Felidézte, hogy a szeptember végi közgyűlésen már rákérdeztek, mire alapozza a főpolgármester a pénzügyi optimizmusát olyan előterjesztéseknél, amelyek mögött még nem látszott biztos fedezet. Szerinte akkor sem kaptak érdemi választ.

A 120 milliárd mellé szerinte komoly engedmények társultak

Szepesfalvy úgy fogalmazott, valóban jelentős összeg érkezik a fővároshoz, de közben meg kell nézni, milyen jogkörök és vagyonelemek kerülnek más szereplőkhöz.

Példaként a BKK-t és Rákosrendezőt említette, amelyeknél szerinte a kormány szerepe megnőtt. Attól tart, hogy a megállapodás hosszabb távon a fővárosi önkormányzat önállóságának csökkenésével járhat.

A mostani rendezést inkább átmeneti kezelésnek nevezte: szerinte az önkormányzatok kötelező feladatainak finanszírozását kellene újragondolni, mert a jelenlegi problémák gyökere ott található.

A parkolás egységesítése önmagában nem probléma

Szepesfalvy nem vitatta, hogy egységesebb fővárosi parkolási rendszerre szükség lehet. A konfliktust inkább abban látja, hogy a kerületek bevételeinek és feladatainak átrendezéséről az érintettekkel nem egyeztettek megfelelően.

Azt mondta, az elmúlt években több kerület saját forrásból végzett el olyan munkákat, amelyek eredetileg fővárosi feladatok lettek volna: zebrákat építettek, parkokat tartottak fenn, csatornákat tisztítottak, utakat javítottak.

Ezért szerinte különösen problematikus, ha ezektől az önkormányzatoktól most forrásokat vonnak el, miközben azok korábban saját pénzből pótolták a főváros hiányzó teljesítményét.

A szolidaritási hozzájárulás mégsem tűnik el

A beszélgetésben a szolidaritási hozzájárulás is előkerült. Szepesfalvy szerint korábban sok szó esett annak megszüntetéséről, a mostani megállapodás azonban azt mutatja, hogy a rendszer alapelve megmarad.

Értelmezése szerint a fővárosnak jutó pénz jelentős részét továbbra is ehhez a tételhez kell viszonyítani. Úgy fogalmazott: ezzel tulajdonképpen eljutottak oda, hogy a jelenlegi kormányzat is szükségesnek tartja a gazdagabb és szegényebb önkormányzatok közötti szolidaritási mechanizmust.

Vitézy Dávid szerepét meghatározónak látja

Breuer Péter arra is rákérdezett, veszélybe kerülhetnek-e a főváros szociális intézményei. Szepesfalvy ezt nem tartotta valószínűnek, de a válaszában Vitézy Dávid növekvő szerepét hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott, a főpolgármester „kapott egy új főnököt”, és ezt Vitézy Dávid személyével azonosította. Szerinte politikailag különösen érdekes, hogy a korábbi főpolgármester-jelölt most jelentős befolyást gyakorolhat Budapest közlekedési és fejlesztési döntéseire.

Azt is problémásnak tartja, hogy a Fővárosi Közfejlesztési Tanácsban szerinte nincs valódi ellenzéki ellensúly.

A vidéki polgármesterek szerinte csalódottak

Szepesfalvy a megállapodás vidéki hatásairól is beszélt. Elmondása szerint több polgármester arra számított, hogy a kormányváltás után nagyobb támogatást kapnak, ehelyett azt hallják, hogy rendkívüli segítség csak a legsúlyosabb helyzetben lévő településeknek jut.

A frakcióvezető szerint emiatt sok vidéki városvezető csalódott. Egy általa felidézett esetben egy fideszes polgármester arról számolt be neki, hogy politikai ellenfelei drónnal figyelték a háza környékét. Szepesfalvy ezt olyan példának nevezte, amely szerinte a helyi politikai légkör romlását mutatja.

Az új képviselőknek meg kell tanulniuk képviselni a körzetüket

A beszélgetés végén a Tisza parlamenti képviselőinek szerepe került szóba. Szepesfalvy szerint sok új képviselő politikai tapasztalat nélkül került be az Országgyűlésbe, és még nem mindig érzik, hogy egy választókerületi képviselő feladata a helyi érdekek képviselete és a fejlesztésekért való lobbizás is.

Úgy látja, a 2027-es költségvetés elfogadásakor komoly feszültségek keletkezhetnek majd, mert a képviselőknek egyszerre kell megfelelniük a kormányzati prioritásoknak és a saját körzetükben tett ígéreteknek.

A főváros és a vidék fejlesztési irányairól ezért szerinte még számos vita következik, különösen akkor, ha a közlekedési és urbanisztikai tervek a ritkábban lakott térségek támogatását háttérbe szorítják.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.