A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.04.
A Balaton térsége egyszerre otthon és nyaralóhely is, ezért olyan, mértéktartó fejlesztéseket tartalmazó turisztikai stratégiára van szükség, amely mindkét funkcióját figyelembe veszi – jelentette ki Navracsics Tibor.
Az európai emberek többsége nem akar háborút, de úgy látszik, a politikai elit azt a döntést készíti elő, hogy a háború elkerülhetetlen – vélekedett Bóka János.
Az izraeli hadsereg határozottan figyelmeztette a politikai vezetést, hogy a rafahi határátkelő megnyitása a személyforgalom előtt nem vonhatja maga után az áruforgalom későbbi engedélyezését.
Mexikó és Brazília támogatásával Gabriel Boric, Chile leköszönő elnöke Michelle Bachelet volt chilei elnököt, a zsidó állam kemény kritikusát jelölte az ENSZ következő főtitkárának.
Belföldi hírek:
A Balaton térsége egyszerre otthon és nyaralóhely is, ezért olyan, mértéktartó fejlesztéseket tartalmazó turisztikai stratégiára van szükség, amely mindkét funkcióját figyelembe veszi – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Veszprém-Balaton régió turisztikai évadnyitó rendezvényén Veszprémben. Navracsics Tibor fontosnak nevezte, hogy a Balatonhoz érkezők is jól érezzék magukat, de az itt élők se érezzék magukat rosszul. Kiemelte, hogy a Balatoni régió ökológiai rendszerként sérülékeny, vagyontárgyként nézve túlértékelt, lakóhelyként pedig sok kihívással küzd. Éppen ezért mértéktartó fejlesztésekre van szükség, amelyek a térség ökológiai egyensúlyával és lakóhely funkciójával is összhangban vannak – tette hozzá. A tárcavezető térségi problémaként említette, hogy sokan nem jelentkeznek be a településekre állandó lakosként, ám az év jelentős részében itt élnek és használják az infrastruktúrát.
A Demokratikus Koalíció (DK) rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez, mert az ellenzéki párt szeretné megszüntetni a határon túli magyarok szavazati jogát – közölte az ellenzéki párt alelnöke. Rónai Sándor hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint már közel félmillióan regisztráltak a határon túlról, hogy szavazhassanak az áprilisi parlamenti választáson. A politikus hozzátette, hogy a kutatások alapján ezeknek a választóknak a döntő többsége Fidesz-szavazó és „ez a félmillió ember a számítások szerint négy extra parlamenti mandátumot jelent majd a Fidesznek”. A rendkívüli parlamenti ülés arról is szól, hogy minden pártnak színt kell vallania a határon túli szavazatok ügyében. Azoknak is, akik az Országgyűlésben vannak és azoknak is, akik be akarnak kerülni a parlamentbe, sőt „az ország vezetésére vállalkoznak” – jelentette ki a képviselő. Rónai Sándor azt mondta, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk véleményét már ismerik, a Tisza Pártét azonban csak Magyar Péter pártelnök „nyilatkozataiból ismerhetjük, aki jobboldali politikusként” többször kiállt a határon túli magyarok szavazati joga mellett.
Az európai emberek többsége nem akar háborút, de úgy látszik, a politikai elit azt a döntést készíti elő, hogy a háború elkerülhetetlen, sőt, azt fogják mondani, az morálisan helyes. „Mi azért dolgozunk”, hogy a politikai elitre az európai emberek többsége által rákényszerítsük: az életet válasszák, ne a háborút – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter az Igazság órája című online műsor keddi adásában. Bóka János hangsúlyozta, a háború nem azt dönti el, hogy ki a jó és ki a rossz ember, kinek van igaza és kinek nincs, a háború egy dolgot dönt el, azt, hogy ki marad életben és ki hal meg. Ha valaki vet egy pillantást Európára, nagyon nehéz azt mondani, hogy az európai politikai elit valóban nem egy háborúra készül, aminek a lehetséges kezdő időpontját már 2030-ra meg is jelölték, ekkorra kell az Európai Uniónak készen állnia egy fegyveres konfliktusra – mutatott rá.
Másfél év alatt sem sikerült a „Karácsony-Tisza koalíciónak” főpolgármester-helyettest választania, ezért nem várhatunk tovább, ismét bírósághoz fordulunk és a budapestiek érdekében helyreállítjuk a főváros törvényes működését – közölte a főispán a közösségi-oldalán. Sára Botond a közösségi oldalára feltöltött videóban azt mondta: kénytelenek újabb jogi lépést tenni, hogy helyreállítsák Budapest törvényes működését. Mintegy másfél éve nincs Budapestnek főpolgármester-helyettese, így törvénytelenül működik; a kormányhivatal, majd később a törvényszék és az ítélőtábla is kötelezte a főpolgármestert és a közgyűlést, hogy biztosítsa a törvényes működést, de ez a mai napig nem történt meg – fűzte hozzá. Sára Botond kiemelte, a város törvényes működését azért kell helyreállítani, mert a jogszabályokban foglalt rendelkezések garantálják azt, hogy a város biztonságosan tud működni, a közszolgáltatásokat el lehet végezni.
Külföldi hírek:
A Kneszet alapításának 77., illetve a zsidó állam plénumának otthont adó jelenkori épület felavatásának 60. évfordulója alkalmából összehívott ünnepi ülés, alig félház előtt éles politikai összecsapássá alakult Benjámin Netanjahu miniszterelnök, és az ellenzék vezetője, Jáir Lapid között. A vita kiváltó oka a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Jichák Amit kizárása az eseményről, holott a protokoll alapján erre nem kerülhetett volna sor. Ettől függetlenül, Netanjahu a döntést nem volt hajlandó megindokolni, ugyanakkor beszédében világosan rávilágított Amit bíró Kneszetből való kirekesztésének politikai hátterére, éles kritikát fogalmazva meg az igazságszolgáltatási rendszerrel szemben, illetve azon általa többször is emlegetett deep state kísérlet ellen, amely „sárba tiporja a demokráciát.” A Legfelsőbb Bíróság elnökének kihagyása mellett, az állítólag késve meghívást kapott Jichák Herzog elnök sem vett részt az eseményen. Netanjahu kegyelmi kérelme, és a kormány által erőltetett igazságügyi reform terhével a vállán Herzog más elfoglaltságra hivatkozva nem jelent meg a Kneszetben.
Az izraeli hadsereg határozottan figyelmeztette a politikai vezetést, hogy a rafahi határátkelő megnyitása a személyforgalom előtt nem vonhatja maga után az áruforgalom későbbi engedélyezését. A katonai vezetők szerint az ellenőrizetlen beáramlás „katasztrófával” érne fel. A forrás rávilágít, hogy az Izraeli Védelmi Erők szerint a korábbi évek ellenőrizetlen forgalma közvetlenül járult hozzá a Hamász katonai megerősödéséhez. Az áruk után szedett adók a terrorszervezet kasszáját gazdagították, míg az izraeli felügyelet hiánya lehetővé tette a fegyverkezést. A jelenlegi figyelmeztetés célja, hogy megakadályozzák a 2023. október 7-e előtti biztonsági vákuum megismétlődését, különösen most, a Trump-adminisztráció idején fennálló új regionális dinamikák közepette. Egy magas rangú tisztviselő szerint a rafahi áruforgalom visszaállítása a háború előtti szintre „nem kevesebb, mint katasztrófa” lenne, és kijelentette: „Ez soha többé nem történhet meg.” A katonai rádió által ismertetett, 2021. júniusi dokumentum már a Falak Őrzője hadművelet után figyelmeztetett: az izraeli felügyelet nélküli áruforgalom lehetővé teszi a Hamász számára a közvetlen adóztatást és a katonai célú eszközök beszerzését.
Igazságos és méltányos tárgyalásokat akar az Egyesült Államokkal Maszúd Peszeskján iráni elnök, ezért kedden erre utasította az iráni külügyminisztert. Peszeskján az X-en közzétett bejegyzésében számolt be róla: azt várja Abbász Aragcsi külügyminisztertől, hogy „igazságos és méltányos tárgyalásokat folytasson, a méltóság, a körültekintés és a célszerűség elveitől vezérelve”. Hozzátette: „feltéve, hogy megfelelő lesz a környezet – olyan, amely mentes a fenyegetésektől és az észszerűtlen elvárásoktól”. A tárgyalásokat „nemzeti érdekeink figyelembe vételével fogjuk lefolytatni” – hangsúlyozta az iráni elnök. Amerikai sajtóértesülések szerint Aragcsi és az amerikai különmegbízott, Steve Witkoff pénteken Isztambulban találkozik egymással.
Mihai Fifor szociáldemokrata képviselő, volt román védelmi miniszter szerint Ilie Bolojan liberális miniszterelnök „a tűzzel játszik egy gázpalack mellett”, amikor megszorítások sorát bevezetve sodorja veszélybe Románia stabilitását. A bukaresti kormánykoalícióban részt vevő Szociáldemokrata Párt (PSD) befolyásos politikusa közösségi oldalán kedden közzétett bejegyzésében bírálta Bolojan megszorításokon alapuló deficitcsökkentő politikáját, amely szerinte nem erősíti, hanem gyengíti az államot, aláássa a társadalmi kohéziót és az állami intézményekbe vetett bizalmat, a belső feszültségek pedig az ország biztonságát sodorják veszélybe. „Nem lehet erős államról beszélni, amikor a nyugdíjasokat, az alacsony jövedelmű családokat, a gyerekeket, az oktatást és az alapvető közszolgáltatásokat (…) bántod”. A megszorítások nem jelentenek reformot. Az állam csak akkor erősödhet meg, ha tiszteletet tanúsít polgárai iránt, befektet polgáraiba, és nem téveszti össze a költségvetési fegyelmet a szociális cinizmussal” – írta a politikus.
Mexikó és Brazília támogatásával Gabriel Boric, Chile leköszönő elnöke Michelle Bachelet volt chilei elnököt, a zsidó állam kemény kritikusát jelölte az ENSZ következő főtitkárának. Boric, aki szintén Izrael-ellenes, bejelentette Bachelet jelölését. José Antonio Kast, egy jobboldali politikus, aki a jövő hónapban veszi át a chilei elnöki posztot, valószínűleg már nem jelölte volna a 74 éves Bachelet-t a posztra. Bachelet, aki kétszer volt Chile elnöke – 2006 és 2010, valamint 2014 és 2018 között – az ENSZ Női Szervezetének első vezetője volt, és az ENSZ emberi jogi főbiztosaként is szolgált. Gyakran bírálta a zsidó államot, amely 2020-ban megszakította a kapcsolatot hivatalával, amiért Bachelet úgy döntött, hogy végrehajtja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának azon határozatát, amely előírta a Júdeában, Szamáriában és Kelet-Jeruzsálemben üzleti tevékenységet folytató izraeli vállalatok feketelistájának közzétételét.
Egymilliárd dollár, azaz mintegy 322 milliárd forint támogatásért fordult kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a donorországok felé annak érdekében, hogy idén is biztosíthassa az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat a leginkább rászoruló országoknak. Genfi sajtótájékoztatóján Chikwe Ihekweazu, a szervezet egészségügyi vészhelyzetekért felelős irodavezetője elmondta, az összegből több tucat térség egészségügyi ellátórendszerét igyekeznének támogatni, a többi között Ukrajnáét, Szudánét, Haitiét és Mianmarét, és komoly aggodalmának adott hangot „az igények nagy mértéke” miatt. Az irodavezető emlékeztetett arra, hogy a WHO tavaly másfél milliárd dollár támogatásért folyamodott a donorokhoz, a kért összegből azonban mindössze 900 millió dollár (289 milliárd forint) folyt be. Mint mondta, ez az egyik oka annak, hogy 2026-ban „kissé alább adtak” az igényelt támogatásból, „az elérhető források, illetve a világ jelenlegi helyzetének tükrében, valamint azon nehézségek tekintetében, amelyekkel számos országnak szembe kell néznie”.
Időjárás:
Ma főképp borús-esős időre készülhetünk. Este is marad a nyirkos idő, helyenként ködre is számítani kell. A hőmérséklet jellemzően 6 – 9 fok körül alakul.
