„Hajrá, irány az egyetem!” – Szatmári Péter szerint még nincs minden veszve a felvételin
A Pirkadat május 15-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem rektorhelyettese volt. A beszélgetés a felsőoktatási felvételiről, a sorrendmódosításról, a pótfelvételi lehetőségekről, a tanítóképzésről, az egyetemi mentorálásról, az Erasmus-programról és a szeniorok képzéséről szólt.
Július 24-én húzzák meg a vonalat
Szatmári Péter szerint a felsőoktatási intézmények most egyszerre figyelik az új kormány felsőoktatási politikáját és a beiskolázási kampány alakulását. A felvételi időszak legfontosabb dátuma július 24., ekkor lesz a vonalhúzás. Addig július 9-éig a jelentkezők még módosíthatnak a sorrenden.
A rektorhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy azoknak sem kell lemondaniuk az egyetemről, akik eddig nem adták be a jelentkezésüket. A vonalhúzás után egy hétig pótfelvételire lehet jelentkezni, igaz, ilyenkor már csak egy intézmény jelölhető meg.
„Az izgalmi állapot most fokozódik” – fogalmazott Szatmári Péter, utalva az érettségikre és a felvételi döntések előtti időszakra.
Informatika, pedagógusképzés, állami helyek
Breuer Péter arról kérdezte vendégét, vannak-e még olyan szakok, ahol állami ösztöndíjas helyekre lehet bekerülni. Szatmári szerint a pótfelvételi eljárásban jellemzően az informatikai képzések és a pedagógus szakok azok, ahol még maradhat államilag finanszírozott lehetőség.
A Milton Friedman Egyetemen is ez a helyzet. A rektorhelyettes büszkeségként említette, hogy miközben országosan 8 százalékos növekedés volt a jelentkezésekben, náluk ez 16 százalék.
Tanítóképzés az első évekre
A beszélgetésben szóba került a pedagógushiány is. Szatmári Péter elmondta, hogy az egyetem tanítóképzést folytat, vagyis elsősorban az első négy osztály számára képez pedagógusokat. A képzésben ugyanakkor vannak olyan emelt óraszámú területek – például matematika, informatika, angol nyelv és vizuális kultúra –, amelyekkel a végzettek akár hetedik osztályig is taníthatnak.
A rektorhelyettes ezt alapozó, univerzális képzésnek nevezte, amely széles pedagógiai felkészültséget ad a hallgatóknak.
Egyetemre kerülni szabadság, de könnyű elcsúszni
Breuer Péter saját külföldi egyetemi tapasztalatait felidézve arról beszélt, mennyire fontos, hogy a hallgatók segítséget kapjanak a tantárgyak és az órarend összeállításához. Szatmári szerint a közoktatásból a felsőoktatásba kerülés valóban nagy váltás: a hallgató hirtelen sok szabadságot kap, de ha az első év nincs jól felépítve, könnyen szétcsúszhat.
„Ha az első évet nem tudja megfelelően moderálni, vagy egy jó dramaturgiát nem talál ki, akkor szétcsúszik az egész” – mondta.
Szatmári szerint ezért kiemelten fontos a mentorálás. A Milton Friedman Egyetemen a hallgatók tanulási és életvezetési tanácsadást is kapnak, három szakember segíti őket ebben. A cél az, hogy a diák ne csak bejusson az egyetemre, hanem végig is tudjon menni az úton.
Nem szakbarbárokat képeznek
A rektorhelyettes szerint az egyetem nem pusztán munkaerőpiaci igények kiszolgálására törekszik, és nem „szakbarbárokat” akar képezni. A hallgatók személyes portfóliójának felépítése már a képzés elején elkezdődik.
Legyen szó közösségszervezőről, gazdaságinformatikusról, pilótáról vagy politikatudomány szakos hallgatóról, a cél az, hogy a képzés közben körvonalazódjon, milyen irányba érdemes továbbmenniük. A végzéshez közeledve már látszik a hallgató habitusa, érdeklődése és munkaerőpiaci iránya.
Erasmus: kapcsolatépítés és magabiztosság
A Milton Friedman Egyetem egyházi fenntartású, világi intézményként nem tartozik a modellváltott egyetemek közé, ezért az Erasmus-program náluk továbbra is működik. Szatmári Péter elmondta, hogy több mint ötven külföldi partnerük van, jelenleg harmincnál több hallgatójuk tanul külföldön, miközben sok külföldi hallgatót is fogadnak.
Ez azt is jelenti, hogy az oktatók jelentős része idegen nyelven is képes tanítani. A rektorhelyettes szerint a külföldi tanulmányok nemcsak a nyelvtudást erősítik, hanem szakmai és emberi kapcsolatokat is adnak.
Családi egyetem szeniorokkal
A beszélgetés végén szóba került a szeniorok oktatása is. Szatmári Péter szerint ez az intézmény egyik büszkesége. A félév május végéig tart, sok tanfolyammal, plenáris előadással, workshoppal és kerekasztal-beszélgetéssel.
A rektorhelyettes úgy fogalmazott: náluk a szenior hallgatók is az egyetemi közösség részei. Éppen ezért nevezi az intézményt családi egyetemnek, ahol a fiatalok mellett a negyvenes, ötvenes és idősebb korosztály is bekapcsolódhat a tanulásba.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
