„Vigyázni kell Észak-Koreával” – Trump Kínában tárgyal, miközben a Közel-Kelet és Ukrajna is a háttérben ég
A Pirkadat vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, az MTA doktora és volt katonai attasé volt. Breuer Péterrel az amerikai elnök kínai tárgyalásairól, Irán szerepéről, a Hormuzi-szoros jelentőségéről, az orosz–ukrán háború lehetséges fordulópontjairól, Észak-Korea fegyverkezéséről, Nagy-Britannia belpolitikai válságáról és Izrael közel-keleti mozgásteréről beszélgettek.
Washington és Peking: nem csak gazdasági tárgyalás
Kis-Benedek József szerint már önmagában jelentős esemény, hogy hosszú idő után amerikai és kínai vezető személyesen tárgyal egymással. A találkozó fő fókusza ugyan a gazdaság, de a biztonságpolitikai témák is komoly súllyal vannak jelen.
A szakértő úgy látja, az amerikai elnök azt szeretné elérni, hogy Kína közvetítőként hasson Iránra, és próbálja rávenni Teheránt az amerikai követelések teljesítésére. Ennek egyik kulcsa szerinte a Hormuzi-szoros nyitva tartása, hiszen annak lezárása az egész világgazdaságra hatással lenne.
„Szerintem a világbiztonsága szempontjából is fontos, hogy a két nagy országnak a vezetői egymással egyáltalán szóba állnak” – fogalmazott.
Trump stílust váltott
A beszélgetésben szóba került Donald Trump tárgyalási stílusa is. Kis-Benedek szerint a kínai találkozón az amerikai elnök visszafogottabb hangot ütött meg, és eltávolodott attól a korábbi retorikától, amelyet a „kioktató”, fenyegető és szankciós politikával lehetett jellemezni.
A szakértő szerint a két fél között gazdasági területen születhetnek megállapodások, és a vámok ügyében is lehet előrelépés. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Kína már olyan nagyhatalom, amelyet az Egyesült Államoknak is ennek megfelelően kell kezelnie.
A találkozó egyik fontos gesztusának nevezte, hogy Trump meghívta Hszi Csin-pinget hivatalos amerikai látogatásra. Ez szerinte azt jelzi, hogy a felek nem lezárni, hanem folytatni akarják a párbeszédet.
Kína, Oroszország és Ukrajna: kinek van szava Putyinnál?
Breuer Péter felvetette, hogy Kína, Oroszország, India és más államok együttműködése már egyfajta alternatív világszerveződésként is értelmezhető. Kis-Benedek szerint ez a blokk még nem éri utol az Egyesült Államok vezette szövetségi rendszert, de a világpolitikai súlya növekszik.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban a szakértő úgy látja: ha Kína nyomást gyakorol Moszkvára, az akár közelebb viheti a feleket egy tűzszünethez. Ugyanakkor szerinte Putyin számára világos, hogy az orosz gazdaságnak is vannak mély problémái, ezért Moszkvának is érdeke lehet a háború lezárása.
Kis-Benedek úgy fogalmazott: Volodimir Zelenszkij részéről a Donbasz kérdése lehet az egyik legnehezebb pont. A győzelem napi tűzszüneti kísérlet kapcsán viszont arra emlékeztetett, hogy a harcok nem álltak le, sőt a következő napokban újabb nagyszámú rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát.
Észak-Korea: veszélyes szövetséges
Észak-Koreáról szólva Kis-Benedek óvatosságra intett. Szerinte Kim Dzsongun rendszere agresszív, kemény diktatúra, amely atomfegyverrel fenyegetőzik, és rakétakísérletekkel próbálja növelni nemzetközi súlyát.
„Észak-Koreánál vigyázni kell” – mondta, hozzátéve, hogy Phenjan azzal szerzett újabb mozgásteret, hogy támogatta Oroszországot. A szakértő szerint elképzelhető, hogy Kína és az Egyesült Államok megállapodásai Észak-Korea visszafogására is hatással lehetnek.
Nagy-Britannia: válság a Munkáspárt körül
A beszélgetés röviden érintette Nagy-Britanniát is. Kis-Benedek szerint az ország belpolitikai válságban van, és a helyhatósági választások eredménye után a Munkáspárt helyzete különösen nehézzé vált.
Úgy látja, elképzelhető egy új kormány, új miniszterelnök, sőt előrehozott választás sem zárható ki. A brit belpolitikában szerinte egyszerre vannak jelen gazdasági gondok és éles politikai ellentétek.
Libanon, Hezbollah és Izrael: nehéz békeképlet
A Közel-Keletről szólva Breuer Péter arról kérdezte vendégét, mennyire reális, hogy Libanon és Izrael között a közeljövőben megállapodás szülessen. Kis-Benedek szerint ennek jelenleg csekély az esélye, mert Libanon vezetésének helyzetét alapvetően meghatározza a Hezbollahhoz fűződő viszony.
A szakértő szerint az izraeli követelések és az ENSZ-határozatok lényegében összhangban vannak, de a Hezbollah felszámolása vagy teljes kiszorítása Dél-Libanonból nem látszik reálisnak. A szervezet mögött nemcsak Irán, hanem szélesebb síita támogatói kör is áll.
Kis-Benedek szerint egy esetleges megállapodás csak ideiglenes lehetne, és az is kulcskérdés, ki ellenőrizné a végrehajtását. Az ENSZ békefenntartó missziójával kapcsolatban is vannak viták, Izrael pedig nem fogadna el olyan helyzetet, amelyben a Hezbollah továbbra is támadóképességgel rendelkezik.
Izrael belpolitikai dilemmái
A beszélgetés végén Izrael belpolitikai helyzete is szóba került. Kis-Benedek szerint Benjámin Netanjahu politikája meglehetősen agresszív, és a jövőbeni izraeli kormány összetétele meghatározza majd, milyen irányba mozdulhat el a térség.
A vallásos pártok katonai szolgálattal kapcsolatos vitái is belső feszültséget okoznak. Breuer Péter jelezte, hogy a koalíció már szétesett, és választások várhatók. Kis-Benedek szerint Izraelben is komoly belpolitikai változásra lenne szükség ahhoz, hogy Libanon vagy más közel-keleti ügyekben előrelépés történhessen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
