A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.04.24.
A köztisztviselők keresetének megduplázását követeli a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) – mondta a szervezet elnöke Szigetszentmiklóson.
Gőzerővel zajlik az ukrán EU-csatlakozásról szóló szavazólapok kézbesítése, hamarosan mindenki megkapja a szavazólapot – közölte Hidvéghi Balázs.
Idén 80 éve, hogy felszabadították a náci koncentrációs táborokat Európa-szerte, az idei Yom HaShoah hivatalos megnyitó ünnepségére tegnap este 8 órakor került sor a jeruzsálemi Yad Vasem Varsói Gettó terén, az Emlékezés Hegyén.
A vámháborúk és a kereskedelmi konfliktusok súlyosan sértik az országok jogos érdekeit, aláássák a többoldalú kereskedelmi rendszert, és megrendítik a világgazdaság rendjét – közölte Hszi Csin-ping kínai elnök.
Belföldi hírek:
A köztisztviselők keresetének megduplázását követeli a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) – mondta a szervezet elnöke Szigetszentmiklóson. Boros Péterné közölte: szerdán húsz önkormányzati hivatalban, köztük a szigetszentmiklósiban is sztrájkoltak a köztisztviselők az elégtelen kormányzati forrás és az állami megbecsülés hiánya miatt. Hozzátette: megmozdulásuk nem országos sztrájk. A szakszervezet elnöke kiemelte: követelik a 2008 óta változatlan 38 650 forintos illetményalap legalább 80 ezer forintra emelésének törvénybe iktatását, valamint azt, hogy az összeget az önkormányzatok kapják meg a központi költségvetésből.
Gőzerővel zajlik az ukrán EU-csatlakozásról szóló szavazólapok kézbesítése, a budapesti kerületekben lassan befejeződik, aztán következik Pest, Fejér és Komárom vármegye; hamarosan mindenki megkapja a szavazólapot – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a közösségi-oldalára felöltöt videójában. Hidvéghi Balázs azt mondta: a tét óriási, mert Brüsszelben már eldöntötték, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban fel akarják venni az unióba. „Ez azonban tönkretenné Magyarországot. Látni kell világosan, hogyha Ukrajnát felveszik, onnantól minden pénz Ukrajnába megy, vagyis aki igent mond Ukrajnára, az nemet mond az uniós pénzekre” – fogalmazott a politikus.
Több mint háromszáz kormányablakot hoztunk létre az elmúlt tizenöt évben – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Pest vármegyei Turán, ahol új kormányablak nyílt. Navracsics Tibor azt mondta: tizenöt évvel ezelőtt kezdődött el a munka egy új kapcsolatrendszer kialakítása érdekében a magyar állam és állampolgárai között, amely – ezeréves történelmünk nemes hagyományaira építkezve -„egyenrangú partnerként, a jövő felé fordítva mindenki terveit és tevékenységét egy erős Magyarországot alapoz meg”. Ennek az egyik legerősebb pontja az a kormányablakhálózat volt, amelyről úgy gondolták, amennyiben az egész országot és annak minden régióját, minden térségét magába öleli, lehetőséget nyújt arra, hogy a polgárok a mindennapi életük színtereihez közel, könnyen tudják intézni az ügyeiket – tette hozzá. Mint mondta, ennek a tervüknek a megvalósulásával egy lépéssel közelebb jutnak a „jövő Magyarországhoz”, ahhoz a Magyarországhoz, amely a politikai közösséget nemcsak a közös származásban határozza meg, hanem a közös jövőben is.
Külföldi hírek:
Az idei Yom HaShoah hivatalos megnyitó ünnepségére tegnap este 8 órakor került sor a jeruzsálemi Yad Vasem Varsói Gettó terén, az Emlékezés Hegyén. Isaac Herzog elnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök beszédet mondott. Az emléknapi program ma is folytatódik. Idén is megáll(t) 2 percre az élet Izraelben reggel 10 órakor. Izraelben évről évre két percre szirénaszó mellett megáll az élet, és egész nap megemlékezéseket tartanak a jóm hasoán, azaz a holokauszt izraeli emléknapján. Megszólaltak a szirénák, megállt a forgalom az utakon, leálltak a vonatok, az emberek kiszálltak járművükből, felálltak munkahelyükön és otthonukban, és két percig lehajtott fővel emlékeztek a második világháború hatmillió zsidó áldozatára. Az idei év különleges, idén 80 éve, hogy felszabadították a náci koncentrációs táborokat Európa-szerte. A holokauszt túlélőinek száma évről évre csökken. A jelenlegi becslések szerint a világ a következő 10 évben elveszíti a megmaradt túlélők 70%-át, a következő 15 évben pedig 90%-át.
Eyal Zamir altábornagy, az IDF vezérkari főnöke a diplomáciai-biztonsági kabinet előtt elmondta, hogy a hadseregnek további lehetőségek állnak rendelkezésére, és hogy vannak alternatívái egy teljes körű, több hadosztály bevonásával végrehajtott gázai szárazföldi manővernek. Erről először az Israel Hayom számolt be. Az ülésen Zamir három alapelvet fogalmazott meg a humanitárius segélyekkel kapcsolatban: először is, a gázai civil lakosságot nem fogják éheztetni, másodszor, minden erőfeszítést meg kell tenni annak megakadályozására, hogy a segélyek eljussanak a Hamász terrorszervezethez, harmadszor, nem az IDF katonái lesznek azok, akik élelmiszert osztanak a palesztin civileknek. Ennek érdekében a katonai tisztviselők kijelentették, hogy Izraelnek a védelmi minisztériumon keresztül civil cégeket vagy vállalkozókat kell megbíznia. Az IDF nem határozza meg az elosztás módját, és nem is hajtja végre a szerződéseket, szerepe csupán az alternatívák bemutatása. A végső döntéseket, hangsúlyozták, a kormánynak kell meghoznia – írta az Israel Hayom.
Mahmúd Abbász palesztin elnök szerdán felszólította a Hamász iszlamista terrorszervezetet, hogy engedje el a túszokat, adja fel az ellenőrzést a Gázai övezet felett, adja át fegyvereit a Palesztin Nemzeti Hatóságnak és alakuljon politikai párttá – jelentette a The Jerusalem Post című napilap. Abbász a palesztin hatóság központi tanácsának ülésén, a ciszjordániai Rámalláh városában tartott beszédében kijelentette, hogy a „háborúnak véget kell vetni”, mert „naponta százak halnak meg, amiért a Hamász nem akarja átadni az amerikai túszokat”. „Kutyák fiai, engedjétek el a túszokat, vessetek ennek véget” – mondta Abbász. A palesztin elnök szerint a cél „a túszok elengedése, a Gázai övezet izraeli blokádjának feloldása, a palesztin nép kitelepítésének megállítása az arab országokkal összehangolva, és a palesztin ügy védelme”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint Donald Trump amerikai elnök eltökélt abban, hogy megakadályozza, hogy Irán atomfegyverhez jusson, és ezt inkább tárgyalások útján szeretné elérni – számolt be a Times of Israel. „Nem akarunk háborút” – mondta Rubio a Honestly with Bari Weiss podcastban. „Nem akarunk háborút látni. Ez nem egy olyan elnök, aki azzal kampányolt, hogy háborúkat indít. És ahogy nagyon világosan mondta, Irán nem fog atomfegyverhez jutni, és minden jogot fenntart arra, hogy ezt megakadályozza, de jobban szeretné, ha ez nem történne meg. Jobban szeretné, ha nem lenne szükség katonai erő alkalmazására, sem mi, sem bárki más részéről. Jobban szeretné, ha ez olyasmi lenne, amiről tárgyalni tudnánk”. Trump bizalmat szavaz Steve Witkoff amerikai különmegbízottnak, mondván: „Jó embereink tárgyalnak”. „Az irániak hajlandóságot mutattak a tárgyalásra. Beszélni fogunk velük„ – hangsúlyozza Rubio, hozzátéve, hogy ”ha Irán polgári nukleáris programot akar, akkor ugyanúgy lehet nekik, mint ahogy a világ sok más országának van.
Erős, 6,2-es erősségű földrengés rázta meg szerdán Isztambult – közölte a török katasztrófavédelmi hivatal. Ez volt az egyik legerősebb rengés, amely az elmúlt években a 16 millió lakosú városban történt. Az első jelentésekben nem érkeztek hírek jelentős károkról, de a rengést követően sokan kimenekültek a lakóépületekből. Isztambul kormányzói hivatala közölte, hogy nem érkeztek jelentések összeomlott épületekről. A török katasztrófavédelmi hivatal (AFAD) arra figyelmeztette a helyi lakosokat, hogy ne lépjenek be megrongálódott épületekbe. A TGRT televízió beszámolója szerint egy ember megsérült, amikor a földrengés miatt leugrott egy erkélyről. Helyszíni jelentések szerint Isztambulban mintegy 15 másodpercig lehetett érezni a földrengést, amelyet több utórengés követett, köztük egy 5,3-as erősségű is. A távközlési szolgáltatások akadoznak.
Varsó nem küld katonákat az esetleges ukrajnai békemisszióba, de támogatást biztosít az ilyen nemzetközi kezdeményezésnek – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a varsói szejmben, ismertetve a lengyel külpolitika idei fő céljait. Az Andrzej Duda elnök jelenlétében mondott programbeszédben Sikorski kitért az ukrajnai háborúra, és felsorolta a Kijevnek eddig nyújtott lengyel támogatás tételeit. Kiemelte: az Ukrajnába irányuló nemzetközi segélyszállítmányok csaknem 80 százaléka Lengyelországon keresztül érkezik, Varsó csaknem 30 ezer ukrán katonát képzett ki, vagyis az Európai Unió területén kiképzettek egyharmadát. Utalva arra, hogy egyes államok fontolgatják részvételüket az ukrajnai békemisszióban, megerősítette: Lengyelország nem csatlakozik hozzájuk, de „támogatást biztosít az esetleges missziónak”.
Románia továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de egyetlen katonát sem fog küldeni az ukrán frontra – szögezte le Marcel Ciolacu miniszterelnök a román szárazföldi erők napja alkalmából rendezett bukaresti ünnepségen. A kormányfő szerint Románia nemcsak humanitárius alapon, hanem nemzetbiztonsági érdekei miatt nyújt támogatást szomszédjának. „Az Ukrajna elleni orosz agresszió továbbra is veszélyezteti a stabilitást a Fekete-tenger térségében, amely stratégiai jelentőségű pont Európa, Ázsia és Közel-Kelet között. Ezek a kihívások összehangolt, egységes választ igényelnek, Romániának pedig kulcsszerepe van a térség stabilitásának megerősítésében” – hangoztatta a bukaresti koalíciós kormány szociáldemokrata miniszterelnöke.
A vámháborúk és a kereskedelmi konfliktusok súlyosan sértik az országok jogos érdekeit, aláássák a többoldalú kereskedelmi rendszert, és megrendítik a világgazdaság rendjét – közölte Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben az éppen állami látogatáson Kínában tartózkodó Ilham Aliyev azeri államfővel folytatott megbeszélésén. Hszi Csin-ping hangsúlyozta: Kína kész együttműködni Azerbajdzsánnal az ENSZ-központú, nemzetközi jog által alátámasztott nemzetközi rendszer és rend fenntartása, saját jogos jogainak és érdekeinek határozott védelme, valamint a nemzetközi tisztesség és igazságosság megőrzése érdekében. A találkozón a két ország államfője bejelentette a kínai-azeri átfogó stratégiai partnerség létrehozását. Húsz kínai-azeri megállapodást írtak alá, egyebek mellett az együttműködésről a földgáz, a mezőgazdaság, az űrkutatás, a migráció területén, valamint kiemelt stratégiai partnerségi nyilatkozatot.
Időjárás:
Ma többfelé kell zivatarok kialakulására készülni. Este is marad a felhős, esős idő. A hőmérséklet jellemzően 19 – 25 fok körül alakul.
