A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.04.11.
Koncz Zsófia a Kormányinfó kereteiben tájékoztatott, folyamatosan bővíti a kormány a családtámogatási intézkedéseket.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia, a KIM családokért felelős államtitkára a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
Az izraeli légierő csaknem ezer tartalékos katonája a túszok hazahozatalát és a háború lezárását követeli, 10%-ukat most leszerelik.
Az Egyesült Államok nyomásgyakorlása és fenyegetései nem fogják megoldani a két ország közötti kereskedelmi vitát, ezért tisztességes párbeszédre szólítjuk fel az amerikai felet – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium.
Belföldi hírek:
Koncz Zsófia a Kormányinfó kereteiben tájékoztatott: folyamatosan bővítik a családtámogatási intézkedéseket, a kormány most a korábbinál ambiciózusabb tervel állt elő: Az egész magyar gazdaságot családközpontúvá szeretné tenni. Idén 60 milliárd forinttal növelik a családtámogatások összegét. Az új bejelentések alapján körülbelül 550 milliárd forinttal fog jövőre emelkedni az az összeg, amit a családokra fognak költeni, ezzel Európa legnagyobb adócsökkentési programját szeretnék megvalósítani. A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára kifejtette: az Országgyűlés tárgyalja majd az édesanyák szja-mentességi törvényjavaslatait, valamint a CSED és a GYED szja-mentességét. Ha elfogadja ezeket a parlament, akkor 2025 július elsejétől lesz szja-mentes a CSED és a GYED.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia, a KIM családokért felelős államtitkára a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV a kancellária minisztertől elsőként azt kérdezte, folynak-e tárgyalások a második világháború során elhurcolt magyar műkincsek visszaszerzéséről Oroszországgal. A politikus kifejtette, eddig már sok mindent sikerült visszaszerezni, és természetesen folyamatosak a tárgyalások, az egyeztetések a további műkincsek visszaszerzéséről. A Heti TV Koncz Zsófiát kérdezte a kormány családpolitikai támogatásaival kapcsolatosan várható pozitív változásokról. Az államtitkár úgy felelt, a kormány számára természetes, hogy a száztíz esztendős védőnői hálózatot meg kell erősíteni, ami egy igazi hungarikum, ilyen sehol Európában nincs. Ezzel együtt az is fontos a kormány számára, hogy a házi gyermekorvosok száma is növekedjék.
A Heti TV az izraeli miniszterelnök magyarországi látogatásával, illetve a közel-keleti helyzettel kapcsolatban több kérdést is feltett. Az elsőre Gulyás Gergely úgy válaszolt, több területen is voltak egyeztetések a két kormány között, mint például az űripar és a hadiipar területén. Amennyiben lesznek konkrét megállapodások, arról a kormány beszámol majd. A Heti TV megkérdezte, hogy a magyar miniszterelnök kíván-e a közel-keleti helyzet megoldásában békemissziót vállalni. A miniszter úgy felelt, valószínűleg az amerikai elnök hathatósabban tud fellépni, bár az is valószínű, hogy Orbán Viktor és a török elnök jövő heti találkozóján a közel-keleti helyzet is szóba fog kerülni.
A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatban elmondta: új fertőzés nincs. Mindenkit arra kérnek, hogy a korlátozásokat tartsák tiszteletben, és tartsák be. Folyik egy vizsgálat arra vonatkozóan is, hogy a fertőzés hogyan került ezekre a telepekre. Az sem zárható ki, hogy egy mesterségesen előállított vírussal van dolguk. Ezzel kapcsolatban is folynak vizsgálatok – közölte. A Heti TV a száj és körömfájás járvány kapcsán arra volt kíváncsi, kíván-e a kormány az Európai Unióhoz fordulni a károk megtérítése okán. Gulyás Gergely válaszában azt mondta, a jelenlegi információk szerint a járvány négy telepen jelent meg, összesen tizenegyezer állatot kellett leölni. Ez az érintett gazdák számára óriási kárt jelent, ám a magyar mezőgazdaság egészét tekintve még nem olyan jelentős, hogy az EU vis major alapjához forduljanak, amennyiben sikerül a járványt megfogni, akkor ez így is marad.
Külföldi hírek:
Az izraeli légierő csaknem ezer tartalékos katonája a túszok hazahozatalát és a háború lezárását követeli egy az izraeli médiában megjelentetett, a kormányhoz címzett nyílt levélben. Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Éjal Zamír, és a légierő parancsnoka, Tomer Bar úgy döntött, hogy azok a tartalékos katonák, akik aktív szolgálatban vannak és aláírták a levelet, amely a háború folytatása ellen emeli fel szót, nem szolgálhatnak tovább. A hadsereg szerint az összes, mintegy 950 aláíró mintegy tíz százaléka aktív szolgálatban lévő tartalékos. Őket leszerelik, nem folytathatják szolgálatukat, annak ellenére, hogy azt állítják: a levél a kormány politikája, és nem a hadsereg ellen irányul. Az izraeli légierő mintegy ezer jelenlegi és már leszerelt tartalékosa írta alá az izraeli kormánynak címzett levelet a gázai háború ellen, annak ellenére, hogy korábban elbocsájtották a hadsereg kötelékéből a háború ellen kiállókat. „Jelenleg a háború főként politikai és személyes érdekeket szolgál, nem pedig biztonsági célokat. A háború folytatása nem segíti egyik meghirdetett célját sem, és a túszok, az izraeli katonák és ártatlan civilek halálához, valamint a tartalékos haderő kimerüléséhez fog vezetni”- írták az izraeli lapokban közzétett levelükben.
Yariv Levin igazságügyi miniszter méltatta az általa vezetett bírói kiválasztási bizottság eredményeit, amely szerinte rekordszámú, 196 bírót nevezett ki egy év alatt az ország összes bíróságára, kivéve a Legfelsőbb Bíróságot. A Legfelsőbb Bíróság új elnökhelyettesének, valamint 35 új bírónak és bírósági hivatalvezetőnek az eskütételi ünnepségén mondott beszédében Levin nem beszélt Isaac Amit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, akit februári eskütétele óta bojkottál, és aki ugyanezen az ünnepségen felszólította az igazságügyi minisztert, hogy hagyjon fel a bojkottjával – írta a Times of Israel. Isaac Herzog elnökhöz és „kiváló vendégekhez” szólva Levin azt mondta, hogy a bírói kinevezések nagy száma azért jött létre, mert ragaszkodott ahhoz, hogy a bírói kiválasztási bizottságon belül széles körű megállapodás szülessen. Az igazságügyi miniszter büszkeségét fejezte ki a bíróságokra kinevezett bírák sokszínűségével kapcsolatban is.
Izrael és Törökország viszonya továbbra is ingatag: Hakan Bayrakci, egy török kutatóintézet vezetője egy nyilatkozatban azt mondta, hogy ,,ha a török hadsereg úgy akarja, 72 órán belül beléphet Tel-Avivba. Ez nem fenyegetés és nem túlzás, ez egyértelmű bizonyítéka Törökország és hadserege elrettentő erejének.” Az idézet, amely szerte a világon a címlapokra került, negatív megvilágításba helyezi a Jeruzsálem és Ankara közötti kapcsolatokat – azokat a kapcsolatokat, amelyek Törökország szíriai beágyazódása, a Gázai övezetben zajló harcok és a két ország magas rangú tisztviselői közötti eszmecserék árnyékában már eddig is soha nem látott mélyponton vannak, jegyezte meg a Ynet hírportál.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Palesztina elismerése nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű lépés is lehet a közel-keleti békefolyamatban. Macron április 9-én, egy televíziós interjúban úgy fogalmazott: „El kell indulnunk az elismerés felé, és ezt a következő hónapokban meg is fogjuk tenni.” A tervek szerint egy júniusi, New Yorkban megrendezendő ENSZ-konferencián születhet meg a döntés, ahol Franciaország és Szaúd-Arábia közösen vállalná a társelnökséget. A konferencia célja, hogy új lendületet adjon a kétállami megoldás megvalósításának, és több ország együttesen ismerje el a palesztin államiságot. Macron szerint ez a közös fellépés fordulópontot jelenthetne az izraeli–palesztin konfliktus kezelésében. Februárban a francia elnök már jelezte, hogy Palesztina elismerése nem tabu Franciaország számára, és úgy véli, ez erkölcsi és politikai szükségszerűség.
Hollandia héten szigorúbb engedélyezési eljárásokat jelentett be az Izraelbe irányuló fegyverexportra vonatkozóan, amelyet az ország külügyminiszter nemrég háborús bűnökkel vádolt Gázában. Caspar Veldkamp külügyminiszter, és Reinette Klever kereskedelmi miniszter egy nappal azután jelentette be a szigorítást egy, a parlamentnek küldött levélben, hogy Veldkamp egy újságíró kérdésére, miszerint Izrael megsértette-e a háborús bűnök elleni törvényeket, azt válaszolta: „Úgy tűnik, igen”. Az NPO műsorszolgáltatónak adott interjúban Veldkamp azt sugallta, hogy Izrael háborús bűnöket követett el, amikor a március 23-i incidensre vonatkozó kérdésre válaszolt, amely a Gázai övezet déli részén legalább 14 palesztin, köztük több elsősegélynyújtó halálához vezetett. Az IDF vizsgálata azonban később megerősítette, hogy a halálos áldozatok közül legalább hat a Hamászhoz tartozott.
Az orosz hadsereg csütörtökön éjszaka 145 drónnal támadott célpontokat Ukrajnában; Mikolajivban és Kijevben a lelőtt drónok roncsai több civilt megsebesítettek és komoly károkat okoztak – közölték ukrán katonai és helyi közigazgatási források, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. A légierő parancsnokságának csütörtöki jelentése szerint a 145 drón közül 85-öt lelőtt az ukrán légvédelem. Emellett 49 úgynevezett megtévesztő drón „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról. Az orosz légitámadás Donyeck, Harkiv, Kijev, Hmelnyickij, Poltava és Mikolajiv megyében okozott károkat – áll a légierő hivatalos közleményében. A lelőtt csapásmérő drónok roncsai miatt a dél-ukrajnai Mikolajiv városában 10 lakos megsebesült, lakóházak, egy közigazgatási épület, tucatnyi garázs és autó megrongálódott – közölte hivatalos Telegram-csatornáján Vitalij Kim katonai kormányzó.
Az Európai Unió Nyugat-Balkán-politikája „abszurd, felelőtlen és veszélyes” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, miután tárgyalt Zeljka Cvijanoviccsal, a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagjával. A tárcavezető szerint sorra születnek olyan brüsszeli és nyugat-európai döntések, amelyek alapjaiban ássák alá a térség nyugalmát és stabilitását. Szijjártó figyelmeztetett: a térség destabilizálása újabb biztonsági problémákhoz vezetne, amelyeket Európa már nem lenne képes kezelni. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ezzel szemben felelős szomszédságpolitikát folytat, és folyamatos párbeszédet szorgalmaz a térség államaival. Mint mondta: A szankciókkal fenyegetőzés, a demokratikusan megválasztott vezetők semmibevétele, lenézése és megalázása nem nyugalmat és stabilitást hoz a térségbe, hanem súlyos feszültségeket szít. A miniszter szerint változásra van szükség az EU politikájában, el kell hagyni a mélyen antidemokratikus gyakorlatot, és a térség vezetőivel kell tárgyalni, nem pedig róluk.
Az Egyesült Államok nyomásgyakorlása és fenyegetései nem fogják megoldani a két ország közötti kereskedelmi vitát, ezért tisztességes párbeszédre szólítjuk fel az amerikai felet – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium. Ho Jung-csien, a minisztérium szóvivője elmondta, hogy bár Kína továbbra is nyitott a tárgyalásokra, de szerinte „minden megbeszélésnek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia és egyenlő feltételek mellett kell zajlania”. „Ha az Egyesült Államok kereskedelmi háborút akar indítani, Kína a végsőkig harcolni fog” – jelentette ki Ho, hozzátéve, hogy szerinte Kínával szemben nem a nyomásgyakorlás, a fenyegetés és a zsarolás a megfelelő bánásmód. A szóvivő reményét fejezte ki továbbá, hogy a két ország a kölcsönös tisztelet, a békés egymás mellett élés, valamint a mindenki számára előnyös együttműködés elve által vezérelten, párbeszéd és konzultáció útján igyekszik majd megoldani a nézeteltéréseket.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp felhős, szeles, helyenként esős időre készülhetünk. Este mérséklődik a szél, de továbbra is többfelé kell csapadékra számítani. A hőmérséklet jellemzően 13 – 19 fok körül alakul.
