A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.04.26.
Nagy erővel készítik elő az új parlament és a kormány megalakítását.
Felgyorsítanák az uniós forrásokról folytatott tárgyalásokat.
Ismét érkezik kőolaj a megjavított Barátság vezetéken Magyarországra.
Törékeny, de tart a tűzszünet Irán körül, blokád alatt a Hormuzi szoros.
Hírek:
Kedden folytatódnak és várhatóan le is zárulnak az egyeztetések az új parlamentről. A két héttel ezelőtti választásokon kétharmados többséget szerzett Tisza Párt alelnökét, Forsthoffer Ágnest jelölte házelnöknek. A Fidesszel és a Mi hazánkkal folytatott konzultációkon már abban is megállapodtak, hogy az ellenzéknek három alelnöke lehet, vagyis a Fidesszel közös listán indult KDNP előtt is megnyílik ez a lehetőség. A jövő heti megbeszélésen a tervek szerint véglegesítik a bizottsági struktúrát. A Tisza párt összesen húsz szakbizottságot javasolt, ezek leképezik majd a kormányzati struktúrát. Az Országgyűlés alakuló ülését tegnaphoz két hétre, vagyis május 9-én tartják. Ott választhatják meg miniszterelnöknek Magyar Pétert, aki le is kívánja tenni a miniszterelnök esküt. Aznap délutánra egy országos, nyilvános rendezvényt is meghirdettek a Kossuth térre.
A leendő miniszterelnök megerősítette, hogy kormányának 16 minisztere lesz és a jelöltek többségét az utóbbi napokban már meg is nevezte. A Miniszterelnökség élére Ruff Bálint politikai elemzőt, korábbi tanácsadót jelölte. A várakozásnak megfelelően Orbán Anita lehet a külügyminiszter, Kármán András a pénzügyminiszter, Kapitány István a gazdasági, Hegedűs Zsolt pedig az egészségügyi miniszter. Mielőtt megválasztják a kormány tagjait, meg kell hallgatniuk őket a parlamenti bizottságoknak. Magyar Péter azonban jelezte, hogy ezt szeretné felgyorsítani, miután nem tartanának jónak olyan interregnumot, amikor még Fidesz-kormány van, de már ő a miniszterelnök.
Egy alkotmánybíró szerint is távoznia kellene a taláros testület éléről Polt Péternek. Szabó Marcel azzal érvelt, csakis így lehet megmenteni magát az intézményt is, miután az elnök múltja miatt annyira alacsonnyá vált az Alkotmánybíróság megítélése, társadalmi presztízse. Sajtóértesülések szerint a testület ülése rendkívül feszült hangulatban zajlott, de az indítványról nem alakult ki vita és Polt Péter sem reagált rá. Emlékezetes, hogy Magyar Péter több közjogi méltóság – köztük az Alkotmánybíróság elnökének – távozását szorgalmazta és május végéig adott határidőt arra, hogy önként lemondjanak. A leendő kormányfő üzent azoknak a fideszes vezetőknek is, akik alkudozni próbálnak az új hatalommal. Orbán Viktor tavaly Kötcsén elhangzott kampányindító beszédéből azt a részt idézte, miszerint „semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lett jegyezve, minden el lesz rendezve”.
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat. Ezt már kampányában is megígérte, miután szerinte ezzel a lépéssel 34 éve adós a politikai elit. Úgy fogalmazott, nem is véletlenül, hiszen így nem derülhetett ki, hogyan és kik lopták szét első körben az országot 1990 körül és hogyan jött létre az a szűk hatalmi, gazdasági elit, amely azóta is uralja az országot. A Tisza párt elnöke azt is közölte, hogy a képviselőik nem költöznek be az Államvédelmi Hatóság, vagyis az ÁVH és az MSZMP egykori épületeként szolgáló Képviselői irodaházba. Hozzátette, hogy a frakció tagjainak a Kossuth téren lévő Szabad György Irodaházban lesznek az irodáik. Magyar Péter korábban már jelezte, hogy ő sem a miniszterelnök jelenlegi munkahelyén, az egykori Karmelita kolostorban dolgozik majd.
Az Európai Bizottság elnöke kész arra, hogy felgyorsítsa a tárgyalásokat a Magyarországnak járó források folyósításáról. Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, a magyar nép megérdemli, hogy megkapja ezeket a forrásokat, ezért is kezdtek el már a választás után tárgyalni Magyar Péter csapatával. Csakhogy a koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alapból megítélt összegeket augusztus 31.-éig lehet eljuttatni az érintett országoknak. Magyarország több mint 10 milliárd euróra tarthatna igényt, amiből 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kedvezményes hitel. Ehhez azonban még több mint 20 feltétlelt teljesítenie kellene az országnak, erősítendő a demokráciát és a jogállamot, amire viszont a bizottsági elnök szerint a leköszönő Orbán-kormány nem volt hajlandó.
Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jóváhagyta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatást. A testület vezetője, Antonio Costa azt is bejelentette, hogy elfogadták az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot. Az informális ciprusi tanácskozáson a döntéshez egyhangúság kellett, de ez megvolt, miután a leköszönő magyar miniszterelnök nem ment el Nicosiába. Korábban Orbán Viktor vétójával blokkolta a támogatást. Antonio Costa leszögezte, hogy Európa szilárdan, egységesen és rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát. Mint mondta, ahhoz, hogy igazságos és tartós békét lehessen elérni a háború sújtotta országban, meg kell erősíteni Ukrajnát és fokozni a nyomást Oroszországra.
Már ismét érkezik kőolaj a Barátság vezetéken Magyarországra és Szlovákiába. A MOL ukrán partnerétől azt a tájékoztatást kapta, hogy befejeződött a javítás a januári orosz dróntámadásban megsérült vezeték-szakaszon. Emlékezetes, hogy a leköszönő magyar kormány azt állította, az ukránok a politikai viták miatt lassan javították meg a vezetéket. Szakemberek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz nyersanyag hiánya nem okozott gondot, emiatt nem állt a finomító. Az Adria-vezetéken sok alternatív olaj érkezett – szaúdi, norvég, líbiai, kazah és amerikai vásárlásokat is bejelentettek. Emellett a Mol igénybe tudta venni a hazai stratégiai készleteket is, amit hamarosan újra fel lehet tölteni.
Már csak húsz helyen vesznek részt katonák az energetikai infrastruktúra védelmében. A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint több létesítményél is elkezdődött a fegyveresek kivonása. Orbán Viktor még februárban rendelte el a fokozott védelmet az ukrán olajblokádra hivatkozva. A választás után több helyről is visszarendelték már a katonákat. A Honvédelmi Minisztérium szerint most a „bevont állomány létszámának racionalizálása” történik. A tárca arról számolt be, hogy az üzemeltető cégek saját erőből fokozták őrzés-védelmüket.
Irán körül tart még a törékeny tűzszünet, miközben megmaradt a Hormuzi szoros blokádja is. Az amerikai elnök a héten pakisztáni kérésre hosszabbította meg a fegyvernyugvást, hogy időt adjon Teheránnak egy békeajánlat kidolgozására. Az amerikai-iráni egyeztetések viszont egyelőre szünetelnek. Az amerikai tárgyalóküldöttséget vezető J.D. Vance alelnök a héten már majdnem elindult újra Iszlamabadba, de végül elhalasztották az útját. Washington azt várná, hogy a perzsa állam mondjon le nukleáris programjáról, Teheránban azonban ezt túlzó követelésnek tartják. Irán közben hozzájárult a Hormuzi szoros megnyitásához, de az amerikaiak blokádot hirdettek és egyelőre nem is biztonságos a hajózás a térségben.
Libanonban viszont továbbra sincs nyugalom, noha a múlt héten – amerikai közvetítéssel – Izrael tíznapos tűzszünetben állapodott meg a libanoni kormánnyal. Sőt, az amerikai elnök szerint további három héttel meg is hosszabbították. Csakhogy a Libanon déli részén aktív Hezbollah síita milicia és az izraeli hadsereg is folytatódó harcokról számolt be, és egymást okolták a fegyvernyugvás megsértésével. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy drónokkal mértek csapást Libanon keleti részére. A támadásban egy ember meghalt, ketten pedig megsérültek. Eközben tüzérséggel lőtték Libanon déli részén azokat a területeket, amelyeket nem érint a jelenlegi izraeli megszállás.
Romániában ismét kormányválság alakult ki, miután a szociáldemokrata párt miniszterei – ígéretüknek megfelelően – benyújtották lemondásukat. Ez összesen nyolc politikust érint. A párt az utóbbi időben egyre népszerűtlenebbé vált megszorító-csomagok elfogadása miatt vonta meg támogatását a nemzeti liberális párthoz tartozó kormányfőtől. Ilie Bolojan közölte, hogy a távozó miniszterek munkáját ideiglenesen a hivatalban maradó miniszterek töltik be. A koalíciós kormányban részt vesz még az RMDSZ, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a nemzeti kisebbségek. A román alkotmány szerint a kormány politikai összetételének megváltozása esetén a parlamentnek új bizalmi szavazást kell tartania a kormányról.
A vagyoni egyenlőtlenségek ellen emelte fel szavát a katolikus egyházfő afrikai látogatásának utolsó állomásán, az Egyenlítői-guineai Köztársaságban. XIV. Leó pápa arra buzdította a híveket, hogy törekedjenek a gazdagok és a szegények közötti szakadék áthidalására. Azt szorgalmazta, hogy az emberek az egyéni érdekek követése helyett inkább a közös jót szolgálják, és temessék be a szakadékot a privilegizált rétegek és a hátrányos helyzetűek között. Az egyházfő tizenegy napos körútján négy országot keresett fel. A nem egészen 2 milliós lélekszámú Egyenlítői-Guineában a népesség több mint 70 százaléka katolikus vallású. A pápa miséjén mintegy százezer ember gyűlt össze.
Itthon a Magyar Autós Érdekvédelem Egyesület tiltakozik amiatt, hogy meg akarják szűntetni Budapesten a parkolóautomatákat. Az idén július elsejétől a díjakat mobilalkalmazásokon és sms-ben lehetne megfizetni. A készpénzes fizetés lehetősége erősen korlátozottá válna. Ehhez az autósoknak 24 órán belül fel kellene keresniük egy kerületi parkolási irodát, ahol egységesen háromórás díjat kellene megfizetniük, függetlenül a tényleges parkolási időtől. A tiltakozók arra hívják fel a figyelmet, hogy a készpénzhasználat joga az alaptörvényben rögzített alapelv. Az érdekvédelmi egyesület felszólította a főváros vezetését, hogy vizsgálja felül a tervezett intézkedéseket.
Időjárás:
Ami pedig a hazai időjárást illeti, a jelek szerint elromlik az idő. Hidegfront érte el az országot. Bár több órás napsütésre is számíthatunk, helyenként megnő a felhőzet. Záporeső bárhol lehet. Erős lesz a szél. A hőmérséklet napközben 13 és 20 fok között alakul, estére 4 és 13 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején borult idő várható.
